Az utolsó negyedév adata némileg jobb a megfigyelők által előre jelzettnél, bár a leggyengébb az elmúlt 2 és fél évben. A tavalyi harmadik negyedévben 9,1 százalék volt a GDP-növekedés. Az ázsiai pénzpiacok mindenesetre némi erősödéssel nyugtázták a kínai eredményt.
A gazdasági növekedés lassulása az elmúlt esztendőben a túlfűtöttség megakadályozására hozott kínai központi intézkedések hatására történt, amelyre időközben rásegített a nemzetközi válság is. Szakértők szerint összességében Peking hatékonyan kezelte a helyzetet és sikerült menedzselnie a "puha földet érést". Ennek része az is, hogy eredményesen megfékezte az elszabaduló inflációt: a júliusi 6,5 százalékos csúcsot decemberre 4,1 százalékra csökkentette.
A kínai belgazdasági és a nemzetközi körülmények ismeretében a gazdaság teljesítményének lassulása idén is folytatódni fog, s a következő hónapokban még jelentősebb lesz. Kína két legnagyobb exportpiaca, az Európai Unió és az Egyesült Államok minden jel szerint egy ideig még nem lesz a korábbi mértékben felvevője a kínai áruknak, s Japán irányába is az export csökkenésével számolnak.
Kína a problémákkal küzdő európai gazdaságokat nem közvetlenül, hanem a nemzetközi szervezeteken keresztül támogatja. A pénzügyi támogatásért cserébe nagyobb befolyást szerezhet az ország: legutóbb kínai körökben felmerült, hogy az IMF-kvóta emeléséhez kötnék a támogatási összeg megemelését.
Hiába minősítették jogellenesnek az eljárást, a német kancellár nem tágít a határellenőrzés ügyében. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
