Eldurvult az Észak-Koreával kapcsolatos helyzet: minél közelebb kerül az ország ahhoz, hogy tényleges atombombát vethessen be, sőt azt megfelelő rakétával messzire el is juttathassa, annál inkább kiszalad az időből mindenki, akit a rezsim fenyeget: Amerika, Japán, Dél-Korea. Egyszerűen nem kockáztathatnak, még időben meg kell fékezniük Kim Dzsong Unt. Lehetőség szerint úgy, ahogy Iránt is lebeszélték az atomprogramról: gazdasági szankciókkal, sőt embargóval.
Kínának is sok
Erre úgy tűnik, el is szánták magukat, hisz az Észak-Koreával korábban élénken kereskedő Kína már jelezte, hogy megszünteti az importot, de most más látszik is, hogy tényleg nem veszi át a szállítmányokat. A Reuters szerint április 7-én adták ki a kínai hatóságok a direktívát, hogy az észak-koreai szállítmányokat vissza kell fordítani, ugyanaznap, amikor találkozott a kínai és az amerikai elnök. Ezek szerint gyorsan egyetértésre jutottak a kérdésben.
Az egyik nagy kínai vevő szerint már 2 millió tonna észak-koreai szén rekedt a kínai kikötőkben, és ezt most elkezdték visszaszállítani Észak-Koreába. Kína elsősorban az acélgyártáshoz használt kokszolható szenet vett Észak-Koreától, amelyből így most hiánya keletkezett, és ezt pótolnia kell. Így Amerikától veszi meg a hiányzó mennyiséget, amivel Donald Trump két legyet üt egy csapásra: nemcsak hogy megszorongatja Phenjant, hanem mindjárt csökkenti is a Kínával szembeni kereskedelmi hiányt, ráadásul feléleszti az amerikai szénbányászatot anélkül, hogy ezzel külön környezeti kárt okozna.
Összeroppan?
Ezek után az lesz a kérdés, hogy az embargó, amelyben legfőbb exportbevételétől fosztják meg Észak-Koreát, hogyan hat az országra. Devizabevétele ezzel szinte teljesen elapad, hisz lassan már senkivel nem tud kereskedni, így teljes önellátásra kényszerül. Egy ilyen kis ország esetében általában ez lehetetlen, vagy legalábbis elképesztő nyomorhoz vezet rövid idő alatt, és teljes elszigeteltségben a nukleáris fegyverek és a rakéták fejlesztése is jóval nehézkesebb. Amerika és Kína talán abban reménykedik, nem ok nélkül, hogy az embargó hatására az ország gazdaságilag összeroppan, és belemegy a nukleáris leszerelésbe.
Bevetik, ha lesz mit
Az észak-koreai média mindenesetre kedden ismét heves fenyegetőzésbe kezdett, miszerint ha amerikai agressziót észlel a Csendes-óceán nyugati fele irányába tartó amerikai haditengerészeti egység részéről, nukleárist támadást hajt végre Amerika ellen. Azt írják, hogy nem csak a dél-koreai és a csendes-óceáni amerikai bázisok lehetnek célpontok, hanem az Egyesült Államok kontinentális területe is. Erre a kapacitásuk valószínűleg még nincs meg, de nem véletlen, hogy Trump elnök nem is akarja megvárni, amíg meglesz.
A Dél
A legkényesebb helyzetben persze Dél-Korea van, mert ha konfliktus alakul ki az északi országrész és Amerika között, abból ő nemigen tud kimaradni, már csak azért sem, mert technikailag több mint 60 éve háborúban áll egymással Korea két fele, csak épp hosszúra nyúlt tűzszünet van. Az amerikai haderő hatékonysága, precizitása és módszere persze igen sokat javult azóta, és az ellenoldalon sem kell szembenézniük az orosz erőkkel, mint akkor a szovjetekkel. Ugyanakkor, ha csak egyetlen félig használható atomfegyvert el tudnak hajítani az északiak, az felmérhetetlen kockázat Dél-Korea számára, de még Japán sem lehet nyugodt.
A francia szélsőjobboldali vezető, Marine Le Pen vasárnap kijelentette, hogy békés eszközökkel fog harcolni az ellene kiszabott ötéves közhivatal-viselési tilalom ellen, és inspirációként az amerikai polgárjogi harcos példáját követi. 
