|
| Szevasztok! Orbán Viktor és Szooronbaj Zseenbekov kirgiz elnök a Kircsin etnofalu megnyitóján Kirgizisztánban. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs |
Vezető anyagként hozta Orbán Viktor tárgyalását Szooronbaj Zseenbekov kirgiz elnökkel az állami kirgiz hírügynökség, a Kabar angol nyelvű internetes oldala.
Izmosodó kapcsolatok
A tudósítás szerint a két vezető a két ország közötti „partnerségi kapcsolatok erősítéséről, a politikai dialógus segítéséről és a parlamentáris együttműködésről” tárgyalt, majd aláírt egy közös nyilatkozatot, valamint egy dokumentumot a turizmusról. (Ennek tartalmát nem ismertették.)
|
| Forrás: kabar.kg |
A Kabar megjegyzi, hogy a két ország között 1992 óta vannak diplomáciai kapcsolatok. Kitérnek arra is, hogy a magyar kormány „az elmúlt években meghirdette a keleti nyitás politikáját, amelynek célja a kapcsolatok erősítése Oroszországgal és Kínával, valamint Közép-Ázsia országaival.”
A kirgíz hírügynökség egyébként külön hírbe hozta azt is, amikor a magyar miniszterelnök megérkezett az országba. A cikkhez galériát is mellékeltek. A képeken a többi közt az látható, ahogy a miniszterelnök felesége, Lévai Anikó oldalán kilép a repülőből, majd megkóstolja a fogadására felkínált tradicionális ételt.
|
| Forrás: kabar.kg |
A Kabar szintén külön anyagban hozza a magyar kormányfő felszólalását a türk nyelvű államok együttműködési tanácsán.
Európai türkök
Orbán Viktor - a tudósítás szerint - nem csak arról beszélt, hogy Magyarország kész stratégiai szinten együttműködni Kirgizisztánnal és Üzbekisztánnal, hanem „büszkén hangsúlyozta, hogy a magyarok Attila, a hunok fejedelme leszármazottainak tartják magukat. Emiatt joggal hívhatják magukat európai türköknek.”
|
| Forrás: kabar.kg |
A magyar kormányfő szerint 2010 óta Magyarország nyitott a türk országok felé. Mint mondta, azok fantasztikus sikerei, gazdasági és politikai fejlődése miatt ma már dicséret, ha keleti népnek nevezik a magyarokat, az új világrendet pedig alapvetően a Keleten felemelkedő államok fejlődése határozza meg.
A magyar állam egyébként csaknem 600 állami ösztöndíjat fizet a türk országok nálunk tanuló diákjainak, és ezt a számot emelni fogja. A magyar Eximbank pedig 1,5 milliárd dolláros hitelkeretet nyitott meg a gazdasági együttműködésre.
Árpád vére, hej!
A kazah hírügynökség beszámol arról is, hogy a magyar kormányfő részt vett a III. Nomád Világjátékok megnyitóján, Orbán Viktor pedig Facebook-oldalán külön galériát szentelt a játékoknak. A galériának „az Árpád vére, hej!” címet adta.
Kirgizisztán egyébként itt van, mutatjuk:
|
| Forrás: Google Maps |
Az ország a Szovjetunió széthullása után, 1991-ben vált függetlenné, hivatalos nyelve a kirgiz és az orosz. Nyugati értelemben vett demokrácia szempontjából nem áll túl jól. Az amerikai székhelyű Freedom House jelentése szerint csak részben szabad (igaz, még így is jobb osztályzatot kapott szomszédjai többségénél.)
Korrupció, elnyomás
Bár a 2005-ös és 2010-es forradalom Kirgizisztánban megbuktatta az autoriter elnököket, és az ország áttért a parlamentáris kormányzásra, a kormányra került koalíciók instabilak maradtak, és továbbra is mindent áthat a korrupció.
A hatalmon lévő szociáldemokrata párt pedig az elmúlt években arra használta az igazságszolgáltatást, hogy elnyomja a politikai ellenfeleket és a civil társadalom kritikus hangjait. A nemzetközi szervezet a szabadság, a politikai jogok és civil jogok kategóriában is harmadik legrosszabb osztályzatot adta az országnak.
A Kabar hírügynökségtől egyébként azt is megtudhattuk, hogy a következő nomád világjátékokat valószínűleg Törökországban tartják.
A fizikai üzletek helyett az AI-ra fókuszálnak. 
