Meghaladta a várakozásokat a márciusi külkereskedelmi többlet, elérte a 956 millió eurót. Az euróban mért export növekedési üteme 18,4 százalékra gyorsult, míg az import ennél is gyorsabban, 21 százalékkal bővült. Az első negyedév egészében közel 2,5 milliárd euró volt a magyar külkereskedelmi többlet. További részletek >>>>
Rásegített az ipar
A részleteket még nem ismerjük, de feltételezhetjük, hogy az erős külkereskedelmi adatok összefüggésben vannak a lendületes márciusi ipari adatokkal – közölte az adatokra reagálva Ürmössy Gergely.
Az Erste vezető makrogazdasági elemzője mint írja: márciusban az ipari termelés 9,4 százalékkal nőtt éves szinten a naptárhatással igazított adatok szerint. Bár az impozáns adat részben az alacsony bázisnak volt köszönhető, az ipar első negyedéves 7,5 százalékos volumennövekedése mindenképpen azt sugallja, hogy a szektor érdemben hozzájárult a gazdasági teljesítményéhez az időszakban. Várakozásuk szerint így az első negyedévben 3,4 százalékkal bővülhetett éves szinten a magyar GDP.
A tavalyi 10 milliárd eurós külkereskedelmi többletnél idén vélhetően kisebb szufficitet látunk majd, hiszen a háztartások fogyasztásának emelkedése, illetve a beruházási aktivitás várható felfutása csökkentheti az importbővülésen keresztül a többletet. Kedvezőnek mondható, hogy az export kilátásokat befolyásoló külső negatív kockázatok valamelyest csökkentek, és az eurózóna konjunktúrája jelenleg támogatónak látszik. Így a külkereskedelmi többlet is jelentős maradhat, az év egészében elérheti a 9,5 milliárd eurót – jegyzi meg Ürmössy.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője ugyanakkor úgy látja, idén 8,7 milliárd euróra csökkenhet a külkereskedelmi többlet a jelentősen élénkülő hazai beruházások, valamint a tavalyinál valószínűsíthetően magasabb átlagos olajárak miatt. 2018-ban az új autóipari kapacitások várható üzembe helyezése miatt érdemben bővülhet a kivitel, így a továbbra is élénk belső kereslet ellenére nem várunk további jelentősebb csökkenést a külkereskedelmi többletben.
Szorosabb együttműködés a katonai fenyegetés hatására. 
