A Roszkomnadzor figyelmeztette a Google-t, hogy az orosz belügyekbe való beavatkozásnak, valamint a demokratikus választások akadályozásának és az az ellenük irányuló ellenséges hatásgyakorlásnak fogja tekinteni, ha az amerikai informatikai óriásvállalat nem hozza meg az orosz hatóság által elvárt intézkedéseket a videomegosztójával kapcsolatban.
A Roszkomnadzor közölte, hogy értesülése szerint YouTube-csatornával rendelkező szervezetek videomegosztótól beszerzett reklámeszközöket - például leküldéses (push) értesítéseket - használnak az egyebek között "a szövetségi és regionális jelentőségű választások meghiúsítását célzó", nem engedélyezett gyűlésekről szóló információ terjesztetésére. Az orosz hatóság szerint olyan felhasználók is kaptak leküldéses értesítést, akik nem előfizetői az említett szervezetek YouTube-csatornáinak.
Andrej Klimov, az orosz parlamenti felsőház állami szuverenitás védelméért felelős ideiglenes bizottságának elnök az RBK című lap online kiadásának vasárnap kijelentette, hogy "külföldi erők" a YouTube segítségével törvénysértésre provokálták a szombaton Moszkvában hatósági engedéllyel megtartott, több tízezres tüntetés részvevőit. A szenátor szerint sokan kaptak kéretlen értesítéseket olyan forrásokból, amelyekre nem iratkoztak fel, ezek az üzenetek "uszító természetűek" voltak és az állami intézmények felé "irányították" az embereket és "törvényellenes cselekvésre szólítottak fel".
A politikus azt hangoztatta, hogy a moszkvai amerikai nagykövetség honlapja, az Amerika Hangja és több YouTube-csatorna terjesztette azt az információt, hogy az engedélyezett tüntetést követően "valószínűleg" nem engedélyezett is lesz. "A mi ellenzékünk vagy tőlük vette át ezt a forgatókönyvet, vagy fordítva, maga adta át ezeknek" - mondta Klimov.
Moszkvában szombaton a Szaharov sugárútra a rendőrség szerint mintegy 20 ezer - a Belij Scsotcsik (Fehér Számláló) elnevezésű civil szervezet szerint csaknem 50 ezer - tüntető vonult ki, hogy a hatóságokkal egyeztetett tüntetésen fejezze ki támogatását azoknak a független politikusoknak, akiket az illetékes szervek nem regisztráltak jelöltnek a moszkvai képviselői testület szeptemberben esedékes megválasztására. Megfigyelők szerint ez volt a legnagyobb ellenzéki megmozdulás a 2011-2012-es tiltakozási hullám óta.
Az engedélyezett akciót követően a tüntetők egy része a városközpontba vonult, amit nem egyeztetett előre a hatóságokkal. Moszkva belvárosában a rendőrség szerint 136, az OVD-Info civil szervezet szerint pedig 256 embert őrizetbe vettek, nem ritkán erőszakot alkalmazva. Utóbbi forrás úgy tudja, hogy Szentpéterváron 81, Rosztov-na-Donuban 13, Brjanszkban pedig 2 személyt állítottak elő a hatóságok.
A képviselői testületi választásokból kizárt politikusok támogatására július 27-én és augusztus 3-án is rendeztek Moszkvában ellenzéki tüntetést. Ezeken a hatósági adatok szerint mintegy 1700 embert vettek őrizetbe.
Folytatódott a fegyveres erőszak a szunniták és a síiták között Északnyugat-Pakisztánban. 
