Az előzőhöz képest minimálisan kisebb elvárásokkal kötötte meg a Magyar Posta a második hétéves úgynevezett egyetemes szolgáltatási szerződését a magyar állammal tavaly december 29-én. Az idén január elsején hatályba lépett – a postai szolgáltatásokat előíró és szabályzó – megállapodás 2030. december 31-ig lesz érvényben, ugyanakkor minden évben felülvizsgálják és ha kell, módosítanak rajta - írta a Népszava.
Fontos változás: a szerződés több területen nemhogy a szolgáltatások minőségének javítását írná elő, épp ellenkezőleg, enged a színvonalból. Januártól például az előző évek 90 százalékával szemben csak az elsőbbségi levelek 85 százalékát kell kézbesíteni a feladást követő munkanapon. 97 százalékát változatlanul a feladást követő harmadik nap végéig kell kivinni a címzettnek, vagy legalább meg kell kísérelni az átadást.
Az előző években a sima, tehát nem elsőbbségi levelek 85 százalékát 3 napon belül kellett kézbesíteni, a 97 százalékát pedig 5 napon belül. Az új szerződésből azonban kivették az első kötelezettséget, és csak az 5 napos szabály maradt, ami jelentős könnyebbség a Magyar Postának.
A kormányzat nem indokolta, hogy miért enged a postai szolgáltatások eddigi színvonalából, ám a Népszava forrásai szerint ennek több oka is lehet. Mindebben a kézbesítőhiány, a takarékosság éppúgy szerepet játszhat, mint a postai küldemények számának drasztikus csökkenése. Vagy épp az: sok kispostát csak úgy tudnak megmenteni, ha más területen, akár kisebb visszalépések árán is, de megpróbálnak takarékoskodni.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
