Az előzőhöz képest minimálisan kisebb elvárásokkal kötötte meg a Magyar Posta a második hétéves úgynevezett egyetemes szolgáltatási szerződését a magyar állammal tavaly december 29-én. Az idén január elsején hatályba lépett – a postai szolgáltatásokat előíró és szabályzó – megállapodás 2030. december 31-ig lesz érvényben, ugyanakkor minden évben felülvizsgálják és ha kell, módosítanak rajta - írta a Népszava.
Fontos változás: a szerződés több területen nemhogy a szolgáltatások minőségének javítását írná elő, épp ellenkezőleg, enged a színvonalból. Januártól például az előző évek 90 százalékával szemben csak az elsőbbségi levelek 85 százalékát kell kézbesíteni a feladást követő munkanapon. 97 százalékát változatlanul a feladást követő harmadik nap végéig kell kivinni a címzettnek, vagy legalább meg kell kísérelni az átadást.
Az előző években a sima, tehát nem elsőbbségi levelek 85 százalékát 3 napon belül kellett kézbesíteni, a 97 százalékát pedig 5 napon belül. Az új szerződésből azonban kivették az első kötelezettséget, és csak az 5 napos szabály maradt, ami jelentős könnyebbség a Magyar Postának.
A kormányzat nem indokolta, hogy miért enged a postai szolgáltatások eddigi színvonalából, ám a Népszava forrásai szerint ennek több oka is lehet. Mindebben a kézbesítőhiány, a takarékosság éppúgy szerepet játszhat, mint a postai küldemények számának drasztikus csökkenése. Vagy épp az: sok kispostát csak úgy tudnak megmenteni, ha más területen, akár kisebb visszalépések árán is, de megpróbálnak takarékoskodni.
Szijjártó Péter leköszönő külgazdasági és külügyminiszter volt a Telex vendége, az interjúban több téma is előkerült.
