Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban az európai országok munkaerőpiacán még nem voltak érzékelhető a koronavírus miatti gazdasági nehézségek, az adatok mind januárhoz, mind az előző évi értékhez képest javultak.
Az eurózónában a munkanélküliségi ráta 7,3 százalékos volt februárban, miközben a januári statisztika 7,4 százalékot mutatott. A most publikált számokat a bázis időszakkal összevetve is javulást mért az Eurostat, hiszen akkor 7,8 százalék volt a munkanélküliség. Az Európai Unióban ennél is kedvezőbb számokat láthattunk, a teljes közösségben 6,5 százalékot mértek, ami egyébként 2008 óta a legalacsonyabb munkanélküliséget jelentette. Az adatok egyébként abból a szempontból nem jelentettek meglepetést, hogy a múlt hét végén publikált magyar számok is hasonló folyamatokat jeleztek.
Az viszont nem kétséges, hogy a márciusi számok drasztikus változásokat fognak mutatni, hiszen Európa-szerte teljes iparágak álltak le, amely tömeges elbocsátásokkal jártak. Az európai folyamatokat előrevetíti, hogy az Egyesült Államokban március közepén összeomlott a munkaerőpiac, soha nem látott mértékben ugrott meg az új munkanélküliek száma. Ahogy akkor beszámoltunk róla, soha nem volt még ennyi munkanélküli segélyért folyamodó, mint amennyien most folyamodtak támogatásért. Sőt, még ennek a közelében sem járt soha a heti munkanélküliségi adat. Túlzás nélkül állítható, hogy kártyavárként omlott össze az amerikai munkaerőpiac. Március 15. és 22. között az új munkanélküli segélyért folyamodók száma megközelítette a 3,3 milliót, ami bődületesen magas. Historikusan az elmúlt 30 éveben az adat 250 és 450 ezer fő között alakult hetente. A tavalyi év végén a rekordalacsony munkanélküliség idején időnként 200 ezer alá is becsúszott a szám. A kiugró adatot az is jelzi, hogy az eddigi legmagasabb érték 1982-ben 695 ezer volt.
Látva az amerikai adatokat, illetve azt, hogy Európában is nagyon sok cég állt le pillanatok alatt nagyon valószínű, hogy márciusban drámai mértékben ugorhat meg az európai munkanélküliségi ráta is. A most publikált adatok szerint munkanélküliség ráadásul pont a dél-európai országokban, így Spanyolországban és Olaszországban, volt már most is az átlagot jóval meghaladó, amelyeket a koronavírus járvány nagyon súlyosan érint. Olaszországban ugyanis a 10 százalékhoz közeli értéket láthattunk, míg Spanyolországban 13,6 százalék a ráta, amelynél csak Görögországban (16,3%) van arányaiban több munkanélküli. Az előzetes elemzői becslések szerint nem lenne meglepő, ha márciusban ezekben az országokban 20 százalékos, vagy akár ezt meghaladó munkanélküliségi rátákkal szembesülnénk.
Érdemes kiemelni, hogy a februári adatok alapján Magyarország kifejezetten kedvező pozícióból vág neki a koronavírus elleni gazdasági küzdelemnek, hiszen 3,4 százalék volt hazánkban a munkanélküliség. Igaz, az idegenforgalom és a vendéglátás leállása miatt, máris arra lehet számítani, hogy 100 ezres nagyságrendben kerülhettek utcára a szektorból emberek, ami nyilván a magyar adatokat is kedvezőtlen irányba lendítik ki. Az MNB napokban közzétett tanulmánya azza számol, hogy a tartósan munkanélküliek száma is emelkedni fog a következő időszakban.
Érdemes arról is szót ejteni, hogy Európában számos helyen próbálják rugalmasan kezelni a helyzetet. Ezekben az országokban a normál munkarendet sok helyen rövidített munkaidő váltja fel, így elkerülhetőek a tömeges elbocsátások. A Németországban Kurzarbeitnak nevezett módszert számos szakértő a mostani szituációban egyfajta csodafegyverként kezeli, amely egyébként egy évtizede már bizonyította hatékonyságát. (A Kurzarbeitról itt írtunk bővebben)
