Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.
Berlin és Brüsszel nem támogatja a Biden amerikai elnök által is támogatott felhívást, hogy ideiglenesen oldják fel a vakcinagyártók szellemi jogainak a védelmét, így biztosítva a világnak gyorsan hozzáférhető, olcsó oltásokat. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Angela Merkel kancellár azonban múlt szombaton leszögezték, hogy ez nem a megfelelő lépés arra, hogy vakcinatermelést kiterjesszék a világban. EU belső körökre hivatkozva a német sajtó lesajnálóan az Egyesült Államok „PR-trükkjéről” beszélt.
Berlin elsősorban a BioNTech vállalat mRNS-re (hírvivő RNS) vonatkozó szellemei jogai miatt aggódik. A német kormány úgy gondolja, hogy a cég a találmányával komoly hozzájárulást tesz Németország biotechnológiai nagyhatalmi státuszának eléréséhez. A szabadalom ezért nem eshet kínai kezekbe.
A washingtoni szándék
Ugyanakkor a Biden-kormányzat a vakcinagyártók szellemi jogainak feloldási javaslatával Kína alá fűtene. India a járvány gyors eszkalációja miatt exporttilalmat vezetett be az ott gyártott vakcinákra, a szegény, fejlődő országokat pedig szinte csak Peking és Moszkva látja el – beleértve az engedélyt a saját gyártásra olyan országokban, mint Marokkó, Indonézia és Szerbia.
A szellemi jogok feloldásával tehát Washington szándékai szerint meg lehetne törni a kínai-orosz vakcinadominanciát a fejlődő világban.
Kína játszmája
A vakcinákat a kínai kormány eszközként használja a nemzetközi politikai színpadon. Peking napjainkra már 240 millió dózist szállított Ázsia, Afrika, Latin-Amerika és Délkelet-Európa szegényebb országaiba.
Példának okáért Kína több szállítmány vakcinát adományozott 13 országnak, közöttük olyan közeli szövetségesének, mint Pakisztán, Mianmar és Kambodzsa és olyannak, amellyel még szorosabbra akarja fűzni a viszonyát, például Szerbia.
A kínai külügyminiszter januárban öt afrikai szövetséges országot látogatott meg, ahol a vezetőkkel kiemelt téma volt a vakcina ügye, és azok leszállítását „prioritásnak” nevezte. Hasonló látogatásokat tett a miniszter délkelet-ázsiai országokba – amelyek közül többel területi vitában áll a Dél-kínai-tengeren – és a vakcina szállítása ott is a tárgyalások témája lett.
India nyomása
A Fehér Ház múlt szerdai bejelentése a vakcinagyártók szellemi jogainak feloldásáról egyfajta nemzetközi beszorultságot is tükröz. Egyes számítások szerint ugyanis július végére kereken 300 millió felhasználatlan vakcina halmozódhat föl az amerikai raktárakban, miközben a legtöbb fejlődő országban extrém hiány van vakcinákból.
Ráadásul széleskörű indiai kritikát váltott ki, hogy az USA nemcsak a vakcinák, hanem azok alapanyagainak exportját is tiltja. Katherine Tai amerikai kereskedelmi miniszter ezért múlt szerdán bejelentette, hogy a kormányzata nyitott a vakcina-alapanyagok szabadabb kereskedelmének irányába is.
A németeket főként a pénz érdekli
Eközben az EU nagyvállalatai főként a BioNTech/Pfizer vakcinát exportálták – gazdag országokba. Brüsszel január óta 178 millió dózist engedélyezett export célra. A fogadóországok Japán (72 millió), Egyesült Királyság (18,6), Kanada (18,4), Szaúd-Arábia (7 millió) Svájc és Törökország (5-5 millió), valamint Szingapúr és Dél-Korea (3-3 millió).
Miközben tehát az orosz és a kínai gyártók a járvány akut szakaszában önköltségi áron szállítanak (kivételt képeznek azon kormányok, akik közvetítők révén szerzik be a vakcinát...), addig a német BioNTech idén az első negyedévben 1,13 milliárd euró nettó nyereséget könyvelhetett el, és ezt a cég globális terjeszkedésre használja. Az új mRNS-technológiát már a COVID-19 járvány előtt komoly áttörésként értékelték a gyógyszeriparban, legyen az a rák elleni küzdelem, illetve a védőoltások terén.
A német központi kormányzat tavaly mintegy 375 millió euróval támogatta meg a BioNTech céget, a CureVac vállalatot pedig 252 millióval. Ezzel Németország elérte, hogy az mRNS terén az ország „a világ gravitációs központja lett”.
A BioNTech más vonalon is sokat köszönhet a berlini kormányzatnak, amely már a fejlesztési szakaszban rászorította az EU Bizottságot, hogy 200 millió vakcináját rendelje meg – és a napokban egy 900 milliós óriás megrendelésre is – plusz egy opcióval további 900 millió vakcinára. Ezeket 2023-ig kell kiszállítani.
Ezzel az EU gyakorlatilag egyetlen gyártóra támaszkodik, és ez még az EU-n belül is feszültséghez vezetett, ugyanis Párizs ezt próbálta megakadályozni. Megfigyelők ezt annak tulajdonítják, hogy a francia biotechnológiai vállalat, a Valneva – amelynek vakcináját várhatóan ősszel engedélyezik – most nem rúghatott labdába, és a teljes óriás-megrendelés a németek ölébe hullott.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
