Koronavírus: egyre gyilkosabb a harc a világ vakcinagyártói között

Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.

Berlin és Brüsszel nem támogatja a Biden amerikai elnök által is támogatott felhívást, hogy ideiglenesen oldják fel a vakcinagyártók szellemi jogainak a védelmét, így biztosítva a világnak gyorsan hozzáférhető, olcsó oltásokat. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Angela Merkel kancellár azonban múlt szombaton leszögezték, hogy ez nem a megfelelő lépés arra, hogy vakcinatermelést kiterjesszék a világban. EU belső körökre hivatkozva a német sajtó lesajnálóan az Egyesült Államok „PR-trükkjéről” beszélt.

Berlin elsősorban a BioNTech vállalat mRNS-re (hírvivő RNS) vonatkozó szellemei jogai miatt aggódik. A német kormány úgy gondolja, hogy a cég a találmányával komoly hozzájárulást tesz Németország biotechnológiai nagyhatalmi státuszának eléréséhez. A szabadalom ezért nem eshet kínai kezekbe.

A washingtoni szándék

Ugyanakkor a Biden-kormányzat a vakcinagyártók szellemi jogainak feloldási javaslatával Kína alá fűtene. India a járvány gyors eszkalációja miatt exporttilalmat vezetett be az ott gyártott vakcinákra, a szegény, fejlődő országokat pedig szinte csak Peking és Moszkva látja el – beleértve az engedélyt a saját gyártásra olyan országokban, mint Marokkó, Indonézia és Szerbia.

A szellemi jogok feloldásával tehát Washington szándékai szerint meg lehetne törni a kínai-orosz vakcinadominanciát a fejlődő világban.

Kína játszmája

A vakcinákat a kínai kormány eszközként használja a nemzetközi politikai színpadon. Peking napjainkra már 240 millió dózist szállított Ázsia, Afrika, Latin-Amerika és Délkelet-Európa szegényebb országaiba.

Példának okáért Kína több szállítmány vakcinát adományozott 13 országnak, közöttük olyan közeli szövetségesének, mint Pakisztán, Mianmar és Kambodzsa és olyannak, amellyel még szorosabbra akarja fűzni a viszonyát, például Szerbia.