A KFOR keddi közleményében emlékeztetett arra, hogy küldetésének célja a biztonságos környezet fenntartása, valamint minden, Koszovóban élő ember szabad mozgásának biztosítása. "A döntés a koszovói rendőrséget ért szeptember 24-i erőszakos támadás, illetve a térségben megnövekedett feszültségek miatt született. Ez észszerű lépés annak érdekében, hogy a KFOR biztosítsa a kellő erőt, képességet és rugalmasságot küldetésének teljesítése érdekében" - indokolta a lépést a KFOR.
A tájékoztatás szerint Nagy-Britannia néhány napon belül körülbelül kétszáz katonát küld, hogy a most szolgálatot teljesítő 400 katonához csatlakozzanak, de más szövetségesek is küldenek majd katonákat. Szeptember 24-én szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között alakult ki tűzpárbaj Észak-Koszovóban, amely egész nap tartott. Egy rendőr meghalt, egy megsebesült, négy támadót pedig lelőttek. Milan Radoicic, a Szerb Lista nevű koszovói kisebbségi szerb párt azóta lemondott alelnöke beismerte: ő szervezte a támadást. Mint mondta: a belgrádi vezetésnek semmi köze sem volt az akcióhoz. Belgrád is tagadta, hogy köze lenne a támadáshoz, ám Pristina szerint Belgrád politikailag és pénzügyileg is támogatta a fegyvereseket, a cél pedig Észak-Koszovó bekebelezése volt.
A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta észak-koszovói térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira támadtak, akik közül 20 magyar katona sebesült meg, többen közülük súlyosan.
(MTI)
Magyarország kerozinellátása az importtól függ. 
