Kevesebb, mint tavaly
Az Országgyűlés a tavaszi ülésszakon 96 törvényt fogadott el, 5-tel többet, mint ősszel, ugyanakkor 43-mal kevesebbet, mint a tavalyi év első felében.
A parlament február 15-étől a korábbi ciklusok hasonló időszakához mérve kevesebb, 9 ülést tartott, amelyek átlagosan minden korábbinál tovább, négy napig zajlottak. A képviselők így elvileg összesen 13 napot és 16 órát töltöttek az ülésteremben, ami még mindig 30 százalékkal meghaladja a 2008-ban mért adatot, ugyanakkor 40 százalékkal elmarad a négy évvel ezelőtti értéktől.
Ez semmi ahhoz, ami 4 éve volt!
Ezzel párhuzamosan szintén mintegy 40 százalékkal marad el a 2012-es adatoktól az elfogadott új törvények száma. A Ház a második Orbán-kormány félidejében 19 új törvényt hozott, a harmadikban pedig csak 12-t, eggyel többet mint 2008 azonos időszakában.
A már meglévő jogszabályok módosításában nincs ekkora különbség a jelenlegi és az előző ciklus között: a törvényhozás négy éve az első félévben 84, idén 68 jogszabályt írt át, ami majdnem háromszor több mint nyolc éve.
A törvényhozási statisztika része egy-egy nemzetközi szerződés elfogadása vagy módosítása is. A parlament 2016-ban eddig 16 ilyen egyezményt ratifikált, 2012-ben 27-et, az azt megelőző ciklusban pedig 13-at.
Az országgyűlési határozati javaslatok száma meredeken csökkenő tendenciát mutat. Míg 2008 tavaszán 80 ilyen javaslatot is elfogadtak, addig négy évvel később mindössze 58 hasonló előterjesztésről döntöttek, az idén pedig már csak 11-ről. Ezek egyike az egyetlen olyan elfogadott indítvány, amely kizárólag az ellenzéktől érkezett: a parlamentből távozó LMP-s Schiffer András javaslatára fogadtak el egy, a készülőben lévő euroatlanti szabadkereskedelmi megállapodást korlátozó döntést.
Oroszország új nukleáris doktrínája kiterjeszti védelmét a CSTO-tagállamokra, köztük Fehéroroszországra, Kazahsztánra és Örményországra is. 
Mi az a megatrend, és miért hagy ki egy jó lehetőséget az, aki nem tudja?
