A néma és a süket párbeszédének nevezte találkozójukat Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter. Brit kollégája, Liz Truss viszont úgy vélte, hogy világosan megfogalmazta a nézeteit a megbeszélésen, és mindent elkövetett, hogy az ukrajnai fegyveres konfliktusnak elejét vegye. "Vannak arra vonatkozó javaslataink, hogy hogyan javítsunk az átláthatóság és a bizalom ügyében kialakult helyzeten" – mondta diplomatikusan a brit külügyminiszter.
"Az orosz kormány agressziója és arra irányuló kísérletei, hogy újratárgyalja a múltat, komolyan aláássa Oroszország nemzetközi tekintélyét" – tette hozzá Truss.
"Ezek a lépések valójában azt a hatást váltották ki, hogy megerősödött a NATO elszántsága, és az ukrán nép még inkább elfordult Oroszországtól”.
Hangsúlyozta, hogy szerinte egy ukrajnai konfliktus elhúzódó háborúvá fajulna, amely súlyos károkat okozna mind az orosz, mind az ukrán népnek, ezt pedig "bármi áron" meg kell akadályozni.
Truss "valótlan"-nak nevezte azt az állítást, amely szerint Oroszország biztonságát bárki is fenyegetné, és felszólította Moszkvát, hogy vonja vissza csapatait az ukrán határról. Lavrov ezzel szemben Oroszország szuverén belügyének nevezte, hogy hol állomásoztat csapatokat a saját területén.
Az orosz külügyminiszter szerint a nézeteltérés alapja az, hogy a nyugati országok saját módon próbálják értelmezni a biztonság oszthatatlanságának az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) által elfogadott alapelvét, előtérbe helyezve a szövetségek szabad megválasztásának jogát azzal szemben, hogy egyetlen állam se fenyegesse a másik biztonságát.
Míg Truss kifejezte reményét, hogy a Moszkvával Ukrajna és az európai biztonság ügyében zajló tárgyalások folytatódni fognak, a közös fenyegetőzés jegyében Lavrov megjegyezte, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia készülhet valamire, ha evakuálja követségének személyzetét Ukrajnából. Majd hozzátette: Moszkva fontolóra vette, hogy kövesse a példát.
Sikeresen indították a Szarmat rakétát. 
