Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) által rendezett XIX. Pénzügyi csúcstalálkozón a Sofitel Budapest szállodában 2017. április 20-án. MTI Fotó: Mohai Balázs

Ahogy arról már korábban írtunk, Lázár János a HBLF konferenciáján vesz részt, ahol a menekültkérdés mellett az Európai Uniós tagság is terítékre került a beszédében. Lázár János hangsúlyozta, hogy a visegrádi országokkal közösen, a közép-európai és nemzeti érdekek mentén szeretnék átalakítani az uniót. Az integráció ugyanis nem járható út, mivel nem esik egybe Magyarország érdekeivel.

A Brexitet történelmi hibának nevezte, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy minél hamarabb fel kell számolni a jogbizonytalanságot, mivel a Nagy-Britanniában dolgozók közül sokan nem tudják mi vár rájuk. A Brexitnél a német gazdaság és az azzal szoros kapcsolatban lévő magyar gazdaság számára is fontos kérdés, hogy az EU milyen kereskedelmi megállapodást köt Nagy-Britanniával, erről Szijjártó Péter is tárgyalt ma David Davissel, erről korábban itt írtunk. >>>

Állítsuk meg Brüsszelt, de lógunk Európa csecsén?

Az uniós kifizetések kapcsán Lázár János elmondta: az évi 33-35 ezermilliárd forintos magyar bruttó hazai termékből évente 2-2,5 ezermilliárd forint az uniós kifizetés, ez ennyiben befolyásolja az ország gazdasági fejlődését. A forrásoknak persze volt stratégiai jelentősége a magyar gazdaság fejlesztése szempontjából, ezt Magyarország elsősorban az államháztartás rendbetétele és a pénzügyi egyensúly kialakítására fordította.

Ezzel nőtt a befektetői bizalom és csökkent az ország kitettsége, ezt a pénzt azonban nem ajándékba kaptuk, hiszen Magyarország ezért cserébe megnyitotta a piacát. Emellett felzárkózási lehetőséget is kaptunk, amelyet egy, az európai versenyképességet az unió szerint elősegítő, "jól körülhatárolható" ideológiai célhoz kötve határoztak meg, fűzte hozzá.