A görög kormány folyamatosan egyeztetett az Európai Bizottsággal annak a javaslatcsomagnak az összeállításakor, amelyet csütörtök este nyújtott be a hitelezőknek - mondta el Fokasz Nikosz, az ELTE Társadalomtudományi karának oktatója pénteken az MTI-nek Görögországból.

Mit szólnak hozzá a németek? És a görögök?

Fokasz Nikosz hozzátette, két kisebb bizonytalansági tényező van: az egyik, hogy a hitelezők, különösen Németország hogyan vélekedik a görög javaslatról. A másik, hogy Alekszisz Ciprasz görög kormányfőnek sikerül-e a saját táborával elfogadtatni a görög javaslatot és a majdani megállapodást.

A szakértő rámutatott: a vasárnapi népszavazással - amelyen a résztvevők 61 százaléka elutasította a hitelezők által Görögországtól elvárt intézkedéseket - Ciprasz nagyon megerősítette belpolitikai pozícióját. Olyannyira, hogy ha esetleg nem sikerülne meggyőznie saját pártjának, a Szirizának a keményvonalasait és a koalíciós partner Független Görögök pártot, akkor akár az ellenzéki padsorokból is képes lehet összeszedni a parlamenti többséghez hiányzó szavazatokat.

A nagy kérdés: jöhet-e adósságelengedés?

Jóllehet Angela Merkel német kancellár csütörtökön ismét megerősítette, hogy szó sem lehet Görögország euróövezeti adósságának csökkentéséről, Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint az IMF-nek igaza van abban, hogy a görög adósságállomány nem fenntartható leírások nélkül. Ugyanakkor az európai szabályok nem teszik lehetővé az adósság leírását, és kicsi a mozgástér az átütemezést illetően is - figyelmeztetett a miniszter.

"A görögök most határozottan megmutatták, hogy az euróövezetben akarnak maradni, mert a program, amit benyújtottak komoly és hiteles. A parlament elé terjesztik, ami erőt, elkötelezettséget és bátorságot mutat" - fogalmazott a francia elnök Párizsban francia újságíróknak. A francia gazdasági miniszter pedig azt mondta:   "A reformok színvonala és jellege megfelel a várakozásoknak. Ebben a kontextusban egyértelmű, hogy a felmerülnek az adósság átütemezésének kérdései."