- Ukrajna leállítja az európai országokba irányuló áramexportját az energetikai létesítmények ellen hétfőn végrehajtott nagyszabású orosz rakétatámadás miatt - közölte az energetikai minisztérium.
A tárca közleménye szerint Oroszország "energiaterrort" alkalmaz Ukrajna és az Európai Unió ellen egyaránt. "Az ukrán villamos energia, amelyet exportáltunk, segítette Európát az orosz gáz kiváltásában, és támogatta az európai energiarendszer stabilitását" - emelte ki a minisztérium.
"Azonban a mai rakétacsapások, amelyek hőtermelő és elektromos alállomásokat értek, arra kényszerítik Ukrajnát, hogy 2022. október 11-től leállítsa az elektromos áram exportját saját energiarendszerének stabilizálása érdekében" - magyarázta a minisztérium.
"Az Ukrajnából származó villamos energia exportja segített Európának csökkenteni az orosz energiaforrások fogyasztását, és ez az oka annak, hogy Oroszország tönkreteszi az energiarendszerünket, lehetetlenné téve, hogy Ukrajnából áramot exportáljunk" - jelentette ki Herman Haluscsenko energetikai miniszter az MTI szerint. - Az eddig ismertté vált adatok szerint hatan vesztették életüket és ötvenen sebesültek meg meg az ukrán fővárosban, Kijevben a hétfői orosz rakétacsapások következtében - közölte kora délután az országos katasztrófavédelmi szolgálat.
A közlemény szerint a mentést végzők Kijevben hat helyen dolgoztak a Dnyeper (Dnyipro) folyó jobb- és balpartján egyaránt. A főváros központjában, a Sevcsenko kerületben a reggeli órákban robbantak fel az oda kilőtt orosz lövedékek. A korábbi hírekben több mint húsz sebesültről számoltak be a hatóságok - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Ihor Klimenko országos rendőrfőnök közölte, hogy a legfrissebb - még nem végleges - adatok szerint országosan 11-en haltak meg és 87-en sérültek meg, valamint 70 infrastrukturális létesítményben keletkeztek károk. Klimenko szerint ez volt az eddigi legmasszívabb orosz támadás Ukrajna ellen.
- Ukrán közlések szerint Oroszország 84 rakétát lőtt ki és 24 pilóta nélküli repülőgépet indított ukrajnai célpontok felé. Utóbbiból 13 volt iráni gyártású Sahíd-136 típusú harci drón. A vezérkari közlemény szerint az ukrán légvédelem 56 célpontot semmisített meg, 43 robotrepülőgépet és 13 drónt, utóbbiból tíz darab "kamikaze" típusút.
- Oroszország masszív csapást mért az ukrán katonai vezetési pontokra, kommunikációs és energetikai létesítményekrem jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök az orosz biztonsági tanács hétfői ülésén. Szerinte ez válasz volt az ukrán terrortámadásokra, köztük a Krími hídon elkövetett robbantásra.
"Nyilvánvaló, hogy az ukrán titkosszolgálatok rendelték el, szervezték meg és hajtották végre a terrorcselekeményt azzal a céllal, hogy lerombolják Oroszország kritikus civil infrastruktúráját” – jelentette ki. Amennyiben folytatódnak “az ukrán támadások”, a válasz “még keményebb” lesz, fogalmazott.
- Légvédelmi rendszert ígért napokon belül Ukrajnának Christine Lambrecht német védelmi miniszter hétfőn az ukrán kommunikációs és energetikai létesítményekre mért orosz rakétacsapások után.
"Oroszország rakéta- és dróncsapásai mindenekelőtt a polgári lakosságot terrorizálják. Ezért nyújtunk most különleges támogatást légvédelmi fegyverek formájában" - jelentette ki a tárcavezető. - António Guterres ENSZ-főtitkárt "mélyen megrázta" az ukrajnai háború február 24-i kitörése óta az eddigi legnagyobb orosz légitámadások végrehajtása - jelentette be az ENSZ egyik szóvivője hétfőn. "Ez újabb elfogadhatatlan háborús eszkalációt jelent, és mint mindig, most is a polgári lakosság fizeti a legnagyobb árat" - fogalmazott közleményében Stephane Dujarric szóvivő.
A támadást elítélte számos európai uniós és tagállami vezető is. Ursula Von der Leyen sajtóközleményében példál azt írta, megdöbbent az ukrán városok elleni kegyetlen támadásokon. "Oroszország ismét megmutatta a világnak, hogy mit képvisel: a terrort és a brutalitást. Az elkövetőket felelősségre kell vonni," hívta fel a figyelmet az Európai Bizottság elnöke. - Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte: Magyarország a kiújult kijevi rakétacsapások ellenére egyelőre fenntartja ukrajnai nagykövetsége működését. A bajba került, segítségre szoruló emberek a külképviseleten tudnak jelentkezni.
Leállítja az európai áramexportot Ukrajna, német légvédelmi rendszert kap Kijev
Ez történt ma az orosz-ukrán háborúban és ahhoz kapcsolódóan.
170 ezer ember jelentkezett az Európai Unió versenyvizsgájára, az EPSO szervezésében, amellyel később az EU szerveinél dolgozhatnak. 
