A Szociáldemokrata Párt eddigi vezetője, Sigmar Gabriel, aki most egyben alkancellár is, váratlanul lemondott, és átadta a helyét a sokkal népszerűbb Martin Schulznak, aki korábban az Európa Parlament elnöke volt. Ez megnövelheti pártja erejét, amely viszonylag csekély volt Angela Merkel hatalomra kerülése óta a kereszténydemokratákéhoz képest. Ez a jelenlegi kancellár számára komoly kihívást jelenthet, hisz a szocdemek képesek olyan többséget szerezni, hogy akár nagykoalícióban, akár más felállásban ők adják a kancellárt.
Komoly kihívó
Angela Merkel már negyedszer töltené be a kormányfői tisztséget, amit már általában is soknak tartanak egy politikus esetében. Eddig jobboldalról merült elégedetlenség vele kapcsolatban a 2015-ös menekültválság kezelése miatt, de az Alternatíva Németországnak nevű új jobboldali párt eddig nem tűnt úgy, hogy komoly kihívója lehetne a kancellárnak, még ha parlamenti szerepük meg is nőhet.
Az igazi kihívás a hagyományos erős ellenféltől, a szociáldemokratáktól jöhet, hisz a Szövetségi Köztársaságban a 60-as évektől, Willy Brandt hatalomra jutása óta a szocdemek és a hagyományos jobboldal váltják egymást. Willy Brandtot az ugyancsak szocdem Helmut Schmidt követte, majd 1982-től 1998-ig az Angela Merkelt egyébként felfedező kereszténydemokrata Helmut Kohl lett a kancellár, utána ismét a szocdemek következtek Gergard Schröderrel, végül jött Merkel, és a mostani nagykoalícióban pártja, a CDU, vagyis a kereszténydemokraták kapták a nagyobb szerepet.
Mi kell a váltáshoz?
A Bild am Sonntag által nemrég közzétett felmérés szerint Merkel 46 százalékkal vezetett Sigmar Gabriel előtt, aki 26 százalékos népszerűséggel bírt. Persze ez csak akkor jelezné a pontos helyzetet, ha a nép közvetlenül választaná őket, de a trendeket azért jól mutatja. Schulz viszont erősen megváltoztatta az arányokat: Merkel 39 százalékon áll, Schulz 38-on, a verseny tehát kiélezett, így most hosszú idő, gyakorlatilag kancellársága 12 évvel ezelőtti kezdete óta komoly kihívója akadt Merkelnek.
A szocdem párt viszont már nem áll ilyen jól: míg Merkel Kereszténydemokrata Uniója 37 százalékon áll, a szociáldemokraták csak 21 százalékon. Ez az állás önmagában újra nagykoalíciót valószínűsítene, de a kancellár személye már korántsem lenne olyan biztos, mint eddig. Egyes elemzők szerint az SPD népszerűsége 30 százalékig is felkúszhat, Schulzé önmagában jóval magasabbra is. Ha pedig elég erősek lesznek a szociáldemokraták, nem is feltétlenül kell belemenniük a nagykoalícióba: két változat is van, melyben kormányt alakíthatnak. Az egyik esetben a zöldekkel és az antikapitalista Baloldali Párttal, a másikban a szabaddemokratákkal és a zöldekkel.
Tiszta múlt, nagy tapasztalat
Merkel mindenesetre komoly kihívásnak néz elébe, de ez egy negyedik ciklusra készülő vezető politikus esetében teljesen egészséges folyamat. Schulz ráadásul egy komoly múltú, nagy európai tapasztalattal rendelkező politikus, ami nem elhanyagolható tényező, miután Németország szerepe döntő az Európai Unióban. 1994-ben lett az Európa Parlament tagja, 2012-től mostanáig pedig az elnöke. A Bloomberg szerint Schulz tapasztalt politikusként léphet fel a német választók előtt, aki ugyanakkor nem volt érintett a nagykoalíciókban.
Pénteken robbanások voltak iránban, de Teherán tompította a valószínű izraeli támadást, és jelezte, hogy nem tervez megtorlást. 
