A várakozásoknál jóval kisebb, 154 millió euró hiány keletkezett a külkereskedelemben decemberben, messze alulmúlva a novemberi 1415 millió hiányt. Az egy évvel ezelőtti magas bázis miatt 12,3 százalékra lassult az export euróértékének növekedése, ugyanakkor a belső kereslet lassulása és az energiaárak tavaly év végi visszaesése miatt 9,9 százalékkal nőtt az import euróértéke. Ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg 204 millió euróval javult az egy évvel ezelőtti 358 millió euró deficithez képest, így az első javulást mutatja 2021. áprilisa óta. Tavaly összességében 19,3 százalékkal nőtt az export, míg 28 százalékkal az import euróértéke, ennek megfelelően 9916 millió euróval romlott a külkereskedelmi egyenleg, így 8293 millió euró hiányt mutatott az egy évvel ezelőtti 1981 millió euró többlettel szemben.
Az orosz-ukrán háború érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat. Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése szignifikánsan rontotta a cserearányokat. Az energiaegyenleg önmagában 9,606 milliárd euróval járult hozzá a külkereskedelmi mérleg romlásához az első tizenegy hónapban, ami meghaladta az egyenleg első tizenegyhavi 10,120 milliárd eurós romlását, azaz a cserearányok romlása nélkül javulhatott volna az egyenleg. Az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani. Összességében tehát jelentősen rontja a külkereskedelmi egyenleget. Az exportpiaci kilátásokat pedig az energia- és élelmiszerárak által vezérelt meredek infláció miatt a külpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és vásárlóerő is ronthatja, valamint az elszálló infláció megfékezését célzó monetáris szigorítások szintén hozzájárulnak a külső kereslet romlásához.
Az energiaárak tavaly év vége óta jelentősen csökkentek, így az idei év elejétől szignifikánsan javulhatnak a cserearányok. Amennyiben az energiaárak a jelenlegi szint körül alakulnának az év során, a külkereskedelmi egyenleg akár 7-8 milliárd euróval is javulhatna, érdemben hozzájárulva a folyó fizetési mérleg javulásához, amit más tényezők is javíthatnak. A hiány tehát akár a töredékére is csökkenhetne, sőt, más tényezők javulásával el is tűnhetne. Ez pedig kifejezetten erős támaszt adhat a forintnak is, nem véletlen, hogy a határozott erősödéssel reagált a kiemelkedően kedvező adatokra.
A beruházások és a fogyasztás lassulása, valamint a cserearányok várható javulása miatt a külkereskedelmi egyenleg javulására számítunk a következő hónapokban, amit az ellátási problémák, a chiphiány fokozatos enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése is támogathat az export javulásának köszönhetően. Az energiaárak előrejelzéseivel kapcsolatos nehézségek miatt továbbra is bizonytalanságok övezik a külkereskedelmi teljesítményt, azonban új kapacitások kiépülésével a következő években újra javulhat a külkereskedelem egyenlege. Idén a külkereskedelmi hiány 3 milliárd euró közelébe mérséklődhet, azonban az energiaárak kedvező alakulása esetén jóval erőteljesebb javulást is mutathat.
Shavkat Mirzijujev vasárnap egy „Közép-ázsiai Közösség” felállítását javasolta. 
