Sefkovic elmondta, a bizottság az intézkedéscsomaggal szeretné biztosítani, hogy az Európai Unió a tiszta energiákra átállás következtében megváltozott globális energiapiacon is megőrizze versenyképességét. A bizottság szerint az EU-nak vezető szerepet kell vállalnia az átállásban a tiszta energiaforrások használatára, nem csak alkalmazkodnia kell ahhoz.
A javaslatok három fő célja:
- előtérbe helyezni az energiahatékonyságot;
- világszinten vezető szerephez jutni a megújuló energiák terén;
- méltányos feltételeket biztosítani a fogyasztóknak.
Miguel Arias Canete éghajlat- és energiapolitikáért felelős biztos tájékoztatásában hangsúlyozta, hogy a bizottsági javaslatok piaci lökést adnak az új technológiáknak, kedvező feltételeket teremtenek a beruházóknak, növelik a fogyasztók mozgásterét, javítják az energiapiacok működését és segítenek az éghajlatpolitikai célok teljesítésében.
A 2020 és 2030 közötti időszakra szóló, kötelező 30 százalékos energiahatékonysági cél bevezetését, amely egyszerre csökkenti majd az energiaimport-függőséget, új munkahelyeket teremt és csökkenti a károsanyag-kibocsátást.
Növelné a GDP-t és munkahelyeket hozna
2015-ben a tiszta energiákba világszinten több mint 300 milliárd eurót (1 euró mintegy 310 forint) ruháztak be. Véleményük szerint az EU ideális helyzetben van ahhoz, hogy kutatási, fejlesztési és innovációs szakpolitikái segítségével ipari lehetőségként aknázza ki az energiaátállást.
A bizottság szerint, ha 2021-től kezdve évente 177 milliárd euró köz- és magánberuházást sikerülne mozgósítani, a szerdán bemutatott javaslatcsomag a GDP-t 1 százalékkal növelné egy évtizeden át, és 900 ezer új munkahelyet hozna létre.
Sikeresen indították a Szarmat rakétát. 
