|
| Lengyel katonák a 4,6 milliárdos F-35 beszerzési szerződés aláírására rendezett ceremónián Deblinben, 2020. január 31-én. Az első F-35-ösöket 2024-ben szállítja le a Lockheed Martin. Fotó: EPA / Wojtek Jargilo |
A lengyel védelmi miniszter, Mariusz Blaszczak január utolsó napján Deblinben aláírta az F-35A típusú repülőgépek megvásárlásáról szóló 4,6 milliárd dolláros szerződést. A ceremónia a lengyel légierő 41. számú kiképző bázisán történt.
F-35A Lighning II
Az ötödik generációs vadászgép a világ legdrágább és eddig leghosszabb fegyverfejlesztési programjának ellentmondásos eredménye. A fejlesztés még a Clinton-kormány alatt kezdődött, amikor 1993-ban takarékossági okokból, megszüntették a USAF és az USN párhuzamosan futó, sok tekintetben azonos repülőgép-fejlesztési programjait. A fejlesztés közös vonásainak egyeztetése után 1994 januárjában felállították a JAST irodát, ami a fejlesztés koordinációját végezte.
Ennek a munkának az eredménye a JSF (Joint Strike Fighter) program, amelyet a Lockheed Martin által vezetett konzorcium nyert meg végül 1996-ban. Az F-35 géptípussal a Légierő az F-16-osokat majd később az az A-10 Thunderbolt II-t, a tengerészet az F/A 12 Super Hornetet és az A-6 Intrudereket, a Tengerészgyalogság pedig a F/A-18 Hornetet, AV-8B Harrier II-t és az EA-6B-Prowlert kívánta lecserélni. Az F-35A a légierőé, a B a tengerészgyalogság, míg a C a haditengerészet változata. A fejlesztés jelenleg is tart, az előirányzott darabszámokat folyamatosan csökkentik, és a tervezett export sem valósult meg eddig. Ilyen előzmények közepette döntött Lengyelország a típus rendszeresítéséről.
Félhet az orosz medve?
A lengyel beszerzés világosan mutatja, mennyire kötelezte el magát a jelenlegi vezetés az Egyesült Államok irányába. Lengyelország az egyetlen olyan NATO-tag, amely jónak látta, hogy külön is katonai és védelmi szerződést kössön az Egyesült Államokkal. A „Fort Trump” terv egyelőre jégen van, de az amerikai szárazföldi csapatok lengyelországi állomásoztatása nem csak Varsó kívánságán múlik. Az F-35A rendszeresítése azonban előmozdíthatja ezt a folyamatot is.
A lengyel légierő kétségtelenül fejlesztésre és modernizálásra szorul, csakúgy, mint a volt szocialista blokk minden légiereje, ráadásul Lengyelország meglehetősen fejlett repülőgépgyártó iparral is rendelkezik. A jelenleg szolgálatban lévő F-16, Szu-22 és MiG-29 gépek üzemeltetéséhez, karbantartásához és felújításához rengeteg berendezést és részegységet képesek előállítani. Az F-35 épp az utóbbi két típus leváltására érkezik. Jelenleg 48 db F-16 C/D Block 52, 28db MiG-29 A/UB és 32db SU-22 áll rendszerben. Az F-35A-ból 32 db-t rendeltek.
A légerő részleges átfegyverzése azonban nem jár számottevő harcérték-növekedéssel, sokkal inkább csak szinten tartásra elégséges, ha figyelembe vesszük az F-35A harcászati képességeit és Lengyelország katona-földrajzi helyzetét.
|
| Bemutatórepülést tart az USAF F-35 Lightning II ötödik generációs, egy hajtóműves vadászbombázó repülőgép a szingapúri nemzetközi repüléstechnikai légibemutatón 2020. február 12-én. MTI/EPA/Wallace Woon |
Kell-e tudjon lopakodni?
Első számú kérdés, hogy szükséges-e egy könnyű vadászgépnek a lopakodó képesség? Ez természetesen feladattól függ. Az F-35 gépeket azért látták el ilyen képességgel, mert elsődlegesen az F-22 Raptor nehéz vadászbombázókkal együtt tervezték alkalmazni őket a légifölény kivívása és az ellenséges légvédelmi erő elnyomása céljából. Az F-35 lopakodó képessége a kis és közepes hatótávolságú légvédelmi rendszerek ellen lett optimalizálva. A nagyobb kapacitású, összetett rendszerek épp úgy képesek felderíteni, mint az F-117 Nighthawkot. Mivel a gépek komplex alkalmazás érdekében készültek, ezért a fedélzeti felderítő és kommunikációs eszközei ezt a célt szolgálják. Beépített radarja 160 km hatótávú, szenzorai és fegyvervezérlő eszközei alapvetően a hagyományos rendszerek finomított változatai, hiszen a már eddig rendszeresített fegyvereket kell kiszolgálniuk.
Repülési tulajdonságai sem utalnak arra a „szuperképességre”, amelynek elérését a fejlesztés célul tűzte ki. Amerikai tesztek alapján az F-35 aerodinamikai mutatói és manőverező képessége alig múlja felül a leváltandó F-16 hasonló adatait. Az eltérés jórészt a repülésvezérlő szoftver, a kormányszervek pozícióinak változtatása és a tolósugár vektoráló hajtóműnek köszönhető.
Titán kontra Inconel
A repülő sárkányszerkezetének kialakítása - ami a visszavert radarjel csökkentésének alapja - miatt sokkal bonyolultabb digitális vezérlő rendszert kellett fejleszteni, hogy a gép repülőképes legyen. Pont ez a bonyolult számítógéprendszer és a hozzá tervezett szoftverek jelentik a gép Achilles-sarkát. A vezérlő rendszer több mint 5,6 millió kódsoros és C++ nyelven íródott. Összehasonlításul, az F-22 szoftvere „mindössze” 2,5 millió kódsorból áll. A jelentős eltérést a légiharc és a közeli csapásméréshez elengedhetetlen manőverek és repülési módozatok követelményei okozzák. A fejlesztők a mai napig is sok javítással és hibával küzdenek.
A Pentagon független fegyverzetminősítői szerint a szoftverek átdolgozása nem a megfelelő ütemben halad, és ez a gép alkalmazhatóságát veszélyezteti. A gyártás során is akadnak olyan problémák, melyek a már legyártott eszközöket érintik. A Pentagon beszerzési és karbantartási főnöke, Ellen Lord január végén megjelent nyilatkozata szerint a Lockheed Martinnál az F-35-ösök gyártása során összekeverték a titán és Inconel kötőelemeket. A nyilatkozat szerint sem a gyártó sem a gyártást felügyelő Joint Program Office nem tudja, hogy mikor kezdődött a probléma és hány gépet érint. A fő gond, hogy a titán kötőelemek nyírószilárdsága kisebb, mint az Inconel ötvözetből készülteké, így a felcserélésük komoly szerkezeti károsodáshoz vezethet.
Mire való a gépágyú?
A gép harcászati jellemzői is furcsán alakulnak. Ha lopakodó üzemmódban alkalmazzák, akkor mindössze 2600 kg fegyverzet hordozására képes. Ez vagy 4 darab AIM 120 levegő-levegő rakéta, vagy ha vegyes feladatra indul, akkor 2 darab AIM-120 és 2 darab GB U-31 JDAM lézervezérlésű légibomba a földi célok ellen. Mindez a belső fegyverterekben elhelyezve. Ezen felül az F-35A a típuscsaládból egyedül rendelkezik beépített gépágyúval. Ez az eszköz is a földi célok támadását szolgálja, mert a gép elvileg, a lopakodó képessége miatt, nem kerülhet olyan légi közelharcba, ahol a gépágyút kéne használnia. A GAU-22A 25mm gépágyú „elfogadhatatlan pontosságú” és több repedést találtak az ágyúházban a Bloomberg cikke szerint.
Ha a gép a külön felszerelhető külső fegyverzethordozó pilonokon is hordoz fegyverzetet, akkor mintegy 10 tonna pusztító eszközt vihet magával. Ebben az esetben viszont teljes mértékben elveszik a lopakodó képességből származó előny, csökken a manőverező képesség, a repülési magasság és a sebesség is.
Az orosz medve nyugodtan aludhat
Mindezek ismeretében a lengyel beszerzés nem biztos, hogy a legjobb akvizíció. Hozzá kell tenni, hogy a jelenlegi üzlet az eredetileg tervezett 6,5 milliárd dolláros tervhez képest jelentősen kevesebb, mert sok olyan elemet nem tartalmaz, amit az eredeti terv még magába foglalt. A lengyelek sok jövőbeni gondot vettek a nyakukba a korlátozottan használható gépek beszerzésével. A technikai gondokon kívül, melyek a 2024-es szállításig valószínűleg rendeződnek, megmaradnak a rendkívül magas üzemeltetési költségek, és a fegyverzet tekintetében megoldást kell találniuk a tengeri területeik védelmezésére, mert az F-35A nem alkalmas ilyen eszközök bevetésére. Az orosz medvét tehát nem fenyegeti továbbra sem a lengyel vadász, mert nem nőttek meg a képességeik.
Ahhoz, hogy a gépek képesek legyenek minden előnyös tulajdonságukat kamatoztatni, szükség lenne az F-22 Raptorokra is. Az USA azonban ezek exportját nem is tervezi. A saját célra készülő gépek számát is az eredeti 720 darabról 183 ra csökkentették. A támogatás nélküli gépek hátrányainak kiküszöbölése érdekében Izrael saját elektronikát és szoftvereket épített be az F-35-öseibe. Ezek a gépek többféle fegyverzet alkalmazására képesek mint az amerikai változatok, ezért saját, F-35I megjelölést kaptak. A lengyel hadiipar azért nem annyira fejlett, hogy a típus ilyen volumenű módosításra képes lenne, ezért nem valószínű, hogy megjelenjen egy „F-35P” változat.
A drónok kora jön?
Azokat a feladatokat, melyeket most az V. generációs, pilóta vezette repülőgépekre szabtak, a jövőben a mesterséges intelligenciával támogatott autonóm üzemre és kooperációra is képes drónok és robotrepülő eszközök fogják végrehajtani. Fejlesztésük alapjai már megvannak, gyártásuk, üzemeltetésük egyszerűbb, és kevesebb személyzetet igényelnek.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
