<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
12p

Mit tudunk eddig arról, ki és miért lőhette ki a Lengyelországban két embert megölő rakétát? Elég sokat ahhoz, hogy levonjunk bizonyos következtetéseket.

November 15-én rakéta csapódott be a lengyel-ukrán határtól nagyjából 6 kilométerre fekvő lengyelországi falu, Przewodów közelében. Az Ukrajna irányából érkezett rakéta egy gabonatároló létesítményt talált el, és két ott dolgozó embert megölt. Nagyjából ezek azok a tények, amelyeket teljesen biztosan tudunk. Hivatalosan még mindig nagyjából itt tartunk, ám azóta azért sok minden kiderült arról, hogy mi és miért történhetett.

Mielőtt azonban összegyűjtenénk ezeket az információdarabkákat, érdemes azért végiggondolni, hogy egyáltalán milyen forgatókönyvek lehetségesek, és a meglévő tényeket arra használni, hogy ezek valószínűségét meghatározzuk.

A helyszín, egy gabonatároló mellett rendőrök Przewodówban 2022. november 16-án, miután az előző nap feltehetőleg orosz gyártmányú rakéta robbant fel a kelet-lengyelországi falu egyik gabonasilójában, és két embert megölt. Fotó MTI/AP/Michal Dyjuk A helyszín, egy gabonatároló mellett rendőrök Przewodówban 2022. november 16-án, miután az előző nap feltehetőleg orosz gyártmányú rakéta robbant fel a kelet-lengyelországi falu egyik gabonasilójában, és két embert megölt. Fotó MTI/AP/Michal Dyjuk

Az eredeti, kedd esti hír olvastán egyrészt feltehetően a legtöbbekben a harmadik világháború rémálmának képei kezdtek peregni – mégiscsak emberéletet is követelő támadás ért egy NATO-tagot, ha erre a szövetség válaszol, akkor ki tudja hol áll meg a beinduló eszkalációs spirál. Az is valószínű, hogy a legtöbben – a történtekről tudósító sajtóval egyetemben – ösztönösen feltételezték, hogy orosz rakéta csapódott be Lengyelországban. Végül is az oroszok csak a háború legújabb szakaszában is már százszámra lőttek ki különböző rakétákat ukrán célpontokra, köztük Ukrajna Lengyelországgal határos megyéire is.

Alapvető kérdések

Ez érthető reakció volt, de egészen másnap délelőttig bármilyen további információk nélkül maradva is pusztán egy kezdő detektív két alapvető kérdését – kinek volt lehetősége elkövetni a bűntényt és kinek állt ez érdekében – feltéve lehetett bizonyos következtetésekig eljutni. Ha feltesszük, hogy vagy az ukránok, vagy az oroszok lehettek erre képesek, akkor az a következő kérdés, hogy szándékosan tette volna valamelyik fél? Nehezen elképzelhető.

Ha az oroszok provokálni akartak volna, esetleg tesztelni a NATO reakcióját, akkor nem egy isten háta mögötti falu mellé céloznak, hanem vagy célba vesznek valami fontosat, mondjuk az ukránoknak fegyvert és utánpótlást szállító infrastruktúra egy darabját, vagy teljesen a senki földjére lőnek. Ugyanez igaz az ukránokra is: ha a NATO még egyértelműbb szerepvállalását akarták volna egy ilyen „hamis zászlós”, tehát orosznak álcázott támadással elérni, akkor vagy ennél veszélyesebb célpontot, mondjuk egy település központját, vagy egy mindentől távol eső helyet választanak. Az ukránok esetében meg már önmagában is elképesztően kockázatos húzás lett volna, hogy az eddig a nyugati vezetők és közvélemény körében megnyert rokonszenvet, a katonai-gazdasági támogatást kockára tegyék azért, hogy talán (!) kapjanak valami olyasmit, amit eddig nem, mondjuk nyugati harci gépeket vagy az ország egy részére kiterjesztett NATO légvédelmi ernyőt. (A NATO direkt beavatkozása, és ezzel a harmadik világháború kitörésének valós kockázata még a legkeményvonalasabb ukrán vezetőknek sem lehet érdekük.)

Ha kizárjuk az olyan, nagyjából a laposföld-elméletek szintjén mozgó feltételezéseket, hogy Lengyelország lőtt volna a saját területére vagy az Egyesült Államok küldött volna egy rakétát a saját szövetségese földjére, akkor marad a véletlen baleset lehetősége. De mi történhetett? A jobb megértéshez kezdjük onnan, hogy mi zajlott Ukrajna légterében november 15-én.

Káosz Ukrajna felett

A tudósításokban azt olvashattuk, hogy a kedden végrehajtott támadás volt „a legsúlyosabb” orosz rakétatámadás a háború kezdete óta, és hogy a rakéták Ukrajna-szerte találatokat értek el, kiütve az ukrán energia-infrastruktúra jelentős darabjait, nagyjából hétmillió embert hagyva hosszabb-rövidebb időre áramszolgáltatás nélkül. Ez mind igaz. Csak a megerősítettnek számítható jelentések szerint az oroszok 75 Kh-101-es, Kh-555-ös és 3M54 Kalibr cirkálórakétát, 2 Kh-59 bunkerromboló rakétát, 10 Sahed 131-es és 136-os iráni drónt, 6 S-300-as rakétát, illetve egy-egy Orion és Orlan drónt vetettek be. Nagyon valószínű, hogy az iráni és saját drónok száma ennél magasabb lehetett, és valószínű, hogy a jelentésekben nem szereplő Kh-22-es vagy Kh-32-es, eredetileg hajók ellen kifejlesztett szuperszonikus cirkálórakéták is szerepet kaptak a támadásban.

Ez elég félelmetesen hangzik, és a támadás valóban el is ért eredményeket, ám közel sem annyit, amennyit elérhetett volna. Az ukrán jelentések szerint az ukrán légvédelem a beérkező fegyverek közül 73 rakétát és 10 drónt megsemmisített még becsapódás előtt. Ez nagyon szép teljesítmény, de ehhez az ukránok két oldalról is segítséget kaptak. Az egyik oldalról a NATO a Fekete-tenger és az Ukrajnával nyugatról határos országok légterében őrjáratozó gépein található légtérmegfigyelő radarrendszerei folyamatosan figyelik az orosz légierő és haditengerészet hatósugarukban található egységeinek tevékenységét. Kedden számos Tu-95-ös és Tu-160-as, és feltehetően Tu-22-es orosz bombázó szállt fel a bázisairól, hogy szokás szerint a Kaszpi-tenger felett repülve lőjék ki rakétáikat Ukrajna felé. Ezeket azért is figyeli minden lehetséges eszközzel a NATO, mert nukleáris fegyverek szállítására és célbajuttatására is képesek, tömeges felszállásuk tehát még békeidőben is minden bizonnyal azonnali reakciót váltott volna ki a NATO-n belül. Ez a megkülönböztetett figyelem most arra volt jó, hogy az ukrán légvédelem már bőven az első rakéták megérkezése előtt készültségbe volt helyezve, és a légvédelmi szirénák megszólalása után az embereknek is volt idejük biztonságos helyre húzódni.

A másik segítséget az oroszoktól kapták az ukránok. Bár elméletileg Csillagkép nevű automatikus taktikai koordinálórendszerét használva képesnek kéne lennie arra az orosz haderőnek, hogy egy földről, levegőből és tengerről indított, több fegyvernemet és sok fegyverrendszert felhasználó támadást pontosan koordináljon, a rakéták nem egyszerre, hanem egy nagyjából két órás periódusban léptek be az ukrán légtérbe, ez pedig nagyon megkönnyítette az ukrán légvédelem dolgát, még a saját rakétakilövőiket is lehetett idejük újratölteni, hogy újabb célpontokat is támadhassanak.

Ettől függetlenül a támadás léptéke meglepte az ukránokat, és a káoszhoz az is hozzájárult, hogy az ukrán légierő gépei is felszálltak, hogy segítsenek elfogni a bejövő rakétákat és drónokat, az oroszok pedig Belaruszból is felszálló, légvédelmi radarok ellen kifejlesztett, valamint légiharcra alkalmas rakétákkal felszerelt Szu-35-ös és Míg-31-es vadászgépeket is bevetettek.

Tovább fokozhatta a zűrzavart, hogy ukrán oldalon a jól megszokott S-300-as és Buk szovjet-orosz légvédelmi rakétarendszereik mellett a frissen kapott norvég-amerikai NASAMS, illetve a német Iris-T rakétarendszereiket is bevetették. (Előbbiek egyébként amerikai források szerint száz százalékban meg tudták semmisíteni a kijelölt célpontjaikat, ez mindenesetre jó hír lehet az ukrán légvédelem és az amerikai stratégák számára is.)

Ebben a káoszban könnyedén előfordulhatott, hogy egy-egy légvédelmi vagy cirkálórakéta meghibásodott, rossz célpontra lett kilőve vagy éppen megsérült, és ezért nem azt találta el, amit kellett volna. Az orosz célpontok között feltehetően ott volt a lengyel-ukrán határ közvetlen közelében található dobrotvirszkai hőerőmű is, amely ráadásul a két országot összekötő nagyfeszültségű áramvezetékre is rá van kötve.

Elszabadult erők

Miután közben a Lengyelországban becsapódott rakéta roncsairól készült képek alapján szakértők szinte biztosra mondják, hogy egy S-300-as légvédelmi rendszerben használatos 5V55 típusú rakétához tartoznak, igazából össze is állt a kép. Mivel e rakéták Ukrajnában használatos verzióinak maximális hatótávolsága 70-90 kilométer, ezért fizikailag lehetetlen, hogy orosz ellenőrzés alatt álló területről lőtték volna ki. (Létezik az S-300-as rendszerhez ennél nagyobb hatótávolságú rakéta, de az ukránoknak ilyen nincs, az oroszok pedig eddig egyszer sem vetettek be ilyeneket Ukrajnában.) Szóba jöhetne még Belarusz, ahonnan akár kilőhettek volna ilyen rakétát az oroszok, de Belarusznak sincsen egyetlen pontja sem 110 kilométernél közelebb Przewodówhoz.

Przewodów 90 kilométeres körzete térképen: mint látható, nincs olyan hely, ahol orosz kilövőállás lehetett volna megfelelő közelségben. Kép: CalcmapsPrzewodów 90 kilométeres körzete térképen: mint látható, nincs olyan hely, ahol orosz kilövőállás lehetett volna megfelelő közelségben. Kép: Calcmaps

Minden bizonnyal az történt tehát, hogy egy Lviv közelében elhelyezett ukrán s-300-as üteg egy beérkező orosz cirkálórakétára vagy drónra kilőtt rakétája „tévedt el” valamilyen okból, és csapódott be lengyel területen. Tulajdonképpen ezt jelentette be szerdán a lengyel elnök, Andrzej Duda is, aki azt mondta, hogy „nincs bizonyíték arra, hogy az orosz oldal lőtte volna ki a rakétát”, hozzátéve, „nagyon valószínű, hogy az ukrán légvédelem lőtte ki”. Hasonló értelemben nyilatkozott Joe Biden amerikai elnök is, aki ugyan arra figyelmeztetett, hogy meg kell várni az alapos vizsgálat eredményét, de közölte, „a rakéta pályája kétségessé teszi, hogy Oroszországból lőtték volna ki”. Tegyük azért hozzá, hogy nagyon meglepő lenne, ha a NATO felderítőgépei és radarjai ne figyelték volna nagyon alaposan az Ukrajnában az orosz rakétaeső perceiben történő eseményeket. (Arra a kérdésre, hogy miért nem lőtte le a NATO légvédelme ezt a beérkező rakétát, az lehet a válasz, hogy valószínűleg csak az utolsó másodpercekben látszott, hogy tényleg átmegy a határon, az ukrán légtérbe pedig, ahol esetleg ukrán és orosz pilóta által irányított gépek is tartózkodhatnak, nagyon kockázatos lenne belőnie a NATO-nak egy elfogó rakétát.)

A kérdés igazából az, hogy a máskor általában nagyon profin kommunikáló ukrán vezetés, illetve személyesen Zelenszkij elnök miért állt bele ennyire keményen abba, hogy nem ukrán rakéta volt a „tettes”, kijelentve hogy „kétség sem férhet hozzá, hogy nem a mi rakétánk volt”. Nyilván nagyjából ugyanazokat a tényeket ismerhette, mint Duda vagy az amerikaiak, márpedig, mint láttuk, ezek 99 százalékban az eltévedt ukrán légvédelmi rakéta verzióját támasztják alá.

Arról sincs szó, hogy a lengyel vezetés vagy Ukrajna nyugati támogatói az ukránok felelősségét firtatták volna az eset kapcsán. Ahogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön fogalmazott:

„Oroszország a felelős azért, ami történt. Minden nap láthatjuk, hogy Oroszország rakétákat záporoztat Ukrajnára, annak kritikus infrastruktúrájának elpusztását célozva.”

A helyzet nagyjából azzal egyenértékű, mint ha valaki jogosan tartott önvédelmi fegyverével tüzet nyitna egy rátámadó bérgyilkosra, és az egyik eltévedt golyója megölne egy ártatlan járókelőt. Nem valószínű, hogy bármilyen bíróságon elítélnék ezért. Nem valószínű, hogy a nyugati közvélemény eddig ukránbarát része Ukrajna ellen fordulna, ha bebizonyosodna, egy eltévedt ukrán légvédelmi rakéta ölt meg két lengyel állampolgárt Lengyelországban. Az viszont kelthet ellenérzéseket Zelenszkijék felé, és muníciót adhat az oroszbarát propaganda kezébe, ha az ukránok minden, egy irányba mutató tény ellenére is továbbra is makacsul tagadják, hogy tőlük érkezett a rakéta.

Pénteki hírek szerint Lengyelország megengedte, hogy ukrán szakértők is megvizsgálják a robbanás helyszínét. Zelenszkij pedig csütörtökön már egy lépést hajlandó volt hátralépni a rakéta eredetéről beszélve:

„Nem tudom 100 százalékosan – és szerintem a világ sem tudja száz százalékos biztonsággal, hogy mi történt.”

Ebben igaza van, 100 százalékos bizonyosság jelenleg nincs, és talán nem is lesz ebben az ügyben sem. De elég közel vagyunk a száz százalékhoz ahhoz, hogy Ukrajnának érdemesebb legyen ezt az ügyet egy alapos bocsánatkéréssel lezárni, és azon dolgozni együtt a nyugati szövetségeseivel, hogy miként lehetne az ilyen eseteket elkerülni a jövőben, illetve hogy még a legkeményebb tél beállta előtt biztosítani tudja kritikus infrastruktúrájának védelmét és működőképességét. Jelen állás szerint ugyanis sokkal többen halhatnak meg fűtés és áram nélkül maradva, mint eltévedt légvédelmi rakéták miatt, ha az oroszok tovább tudják folytatni szisztematikus rombolásukat.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Egyre nagyobb a hideg és a sötétség Ukrajnában
Privátbankár.hu | 2022. november 29. 19:59
Országos légi riadó, az atomfegyverkezési tárgyalások elhalasztása, Ferenc pápa haragot váltott ki Oroszországban. Ezek is történtek az elmúlt órákban.
Makro / Külgazdaság Meg is történt: már az űrben a kínai Sencsou-15
Privátbankár.hu | 2022. november 29. 19:31
Sikeresen elindult útjára kedden Kína újabb űrmissziója, a Sencsou-15. Háromfős legénysége a Tienkung (Mennyei palota) nevű kínai űrállomáson tartózkodó űrhajósokat fogja leváltani.
Makro / Külgazdaság Lappangó feszültség – Az arab-izraeli konfliktus a katari vb árnyékában
Káncz Csaba | 2022. november 29. 19:01
Az e heti Nagyító rovatunkban a katari foci vb tükrében rámutatunk: az arab társadalmak nem fogadták el, hogy az Ábrahám Egyezmény békekísérlet lenne, mivel a palesztin konfliktus továbbra is megoldatlan maradt. A regionális normalizációt tovább veszélyezteti az izraeli arab-ellenes párt felemelkedése a pár héttel ezelőtt lezajlott általános választáson.
Makro / Külgazdaság Ukrajna államadóssága már 100 milliárd dollár felett jár
Privátbankár.hu | 2022. november 29. 17:29
Szeptemberhez képest Ukrajna államadóssága 5 milliárd dollárral, 103,1 milliárd dollárra nőtt októberben - az adatot Danyiil Getmancev a Verhovna Rada (parlament) pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának a vezetője ismertette a Telegram csatornáján.
Makro / Külgazdaság Finnország durva összegért vásárol amerikai rakétákat és fegyvereket
Privátbankár.hu | 2022. november 29. 16:56
Finnország védelmi minisztériuma jövő év elején jóváhagyja 323 millió dollár (126 milliárd forint) értékű rakéták és fegyverzet megvásárlását az Egyesült Államoktól.
Makro / Külgazdaság Financial Times: Szijjártó Péter keresztbe tett az ukrán külügyminiszternek
Privátbankár.hu | 2022. november 29. 16:34
Az ukrán külügyminiszter csak a vacsorán vesz részt a NATO-értekezleten, mert a Szijjártó megakadályozta, hogy a mai és holnapi bukaresti ülésen is ott legyen.  
Makro / Külgazdaság Milliókat érintő kérdésben tehet Orbán Viktor kedvére Matolcsy György és Varga Mihály
Csabai Károly | 2022. november 29. 15:31
Ehhez az kell, hogy bejöjjön a CIB Bank szakértőinek prognózisa, miszerint az infláció egy év múlva egyszámjegyű lehet. Addig azonban kemény hónapok elé nézhetünk, stagnálásközeli gazdasági növekedéssel, enyhén romló munkaerőpiaci helyzettel és lassan, fokozatosan javuló külső egyensúlyi pozícióval. Az uniós források 2023 közepén érkezhetnek meg, aminek hatására (is) a forint erősödhet, egy euró például a jövő év végén 390 is lehet, a mostani 406,5 körüli szinttel szemben. 
Makro / Külgazdaság Oroszország lemondja az atomfegyver tárgyalásokat Amerikával
Privátbankár.hu | 2022. november 29. 14:44
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy Moszkvának „nem maradt más választása”, mint hogy lemondja az Egyesült Államokkal folytatott atomfegyver-tárgyalásokat.
Makro / Külgazdaság Navracsics Tibor először ismerte be az uniós pénzek visszatartását
Privátbankár.hu | 2022. november 29. 14:15
A miniszter most először erősítette meg, hogy az Európai Bizottság mintegy 3000 milliárd forintnyi uniós támogatás felfüggesztését fogja javasolni, miután nem sikerült megfelelni a korrupcióellenes elvárásoknak.
Makro / Külgazdaság Norvég bíróság előtt Putyin egyik bizalmasának fia
Privátbankár.hu | 2022. november 29. 13:42
Norvégiában kedden megkezdődött Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik politikai szövetségese fiának bírósági pere; Andrej Jakunyin tagadja az ellene felhozott vádat, amely szerint megsértette azt a norvég jogszabályt, amely megtiltja orosz állampolgárok számára, hogy drónokat reptessenek Norvégiában.
Friss
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG