5p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Orosz részről megjelent a félelem, hogy az északi tengeri útról Kína hamarosan kiszoríthatja őket.  Az ausztrálok úgy érzik, hogy akárcsak a Dél-kínai-tengeren, Peking az Antarktiszon sem veszi figyelembe a nemzetközi jogot és agresszívan borítja fel a status quót. Káncz Csaba jegyzete.

Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.

Az orosz-kínai tengely napról-napra erősebb, amint az új amerikai kormányzat sokszor a diplomáciában elfogadhatatlan, agresszív nyelvezetet használ a két nukleáris hatalommal szemben.  A nyugati szankciók is közelebb hozzák a két országot: az év első négy hónapjában a kétoldalú kereskedelem 19,8 százalékkal nőtt éves alapon, 40.207 milliárd dollárra.

A Kínai Kommunista Párt szócsöve szerkesztőségi cikkében szögezi le, hogy a két ország még csak most kezdett el katonailag közeledni egymáshoz, az együttműködésnek ezen a területen még komoly kifutása lehet.  A stratégiai együttműködés tovább mélyülhet, olyan szintre, hogy a két ország „valódi szövetséges lesz az amerikai hegemónia elleni konfrontációban”.

Feszültség a stratégiai kérdésben

A felszín alatt azonban orosz részről megjelent a félelem, hogy egy stratégiai területen Kína hamarosan kiszoríthatja őket.  Itt a leolvadó arktikus térségben az északi tengeri út (NSR) vált neuralgikus kérdéssé.  Az NSR-en keresztül szállított árumennyiség 4 éve még csak 9,7 millió tonna volt, de Putyin elnöki rendelettel célozta meg, hogy 2024-re ez a mennyiség 80 millió tonnára növekedjen. Moszkva a 9 millió négyzetkilométeres leolvadó arktikus térség 40 százalékát követeli magának, és azt „stratégiai erőforrás bázisának” tekinti.

Vlagyimir Putyin orosz elnök - a tengeri út stratégiai érdek. (Illusztráció. EPA)
Vlagyimir Putyin orosz elnök - a tengeri út stratégiai érdek. (Illusztráció. EPA)

Az orosz félelem abból táplálkozik, hogy Moszkvának nincsen pénze kiépíteni az infrastruktúrát az NSR mentén és a megvásárolni az út üzemeltetéséhez szükséges kiszolgáló hajókat.  Ahogyan Vladimir Volgajev katonai szakértő a napokban kifejtette, az elmúlt hónapokban két aggasztó fejlemény is történt. 

Egyrészről Peking két, saját fejlesztésű modern jégtörőt bocsátott vízre, miközben már építi a harmadikat – több kiszolgáló hajóval együtt.  Ennek eredményeképpen a kínai szállító hajóknak a jövőben már nem lesz szükségük az orosz jégtörőkre az NSR-en.  Ez lecsökkenti az orosz bevételeket, egyben az orosz befolyást az útvonalon.

Másrészről – és ez még aggasztóbb orosz szempontból – Peking bejelentette, hogy kínai kikötői kiszolgáló dokkokat fog építeni Murmanszkban, Szabettában, Arhangelszkben Tiksziben és Uzdenben.   Az orosz északi kikötők ugyanis jelenleg még túlságosan alulfejlesztettek ahhoz, hogy nagyobb volumenű konténer forgalmat tudjanak kezelni.

Volgajev szerint a kínaiak már az NSR-t biztonságosabbnak tartják az orosz katonai infrastruktúra miatt, mint a Szuezi-csatornát.  De a szakértő szerint, ha a kínaiak fogják felfejleszteni az északi orosz kikötőket, akkor domináns pozícióba fognak kerülni a jövőbeni konténer-kereskedelemben.

Az Antarktiszon is megy a kakaskodás

De nem csak a leolvadó arktikus térségben, hanem a 14,2 millió négyzetkilométer (!) kiterjedésű Déli-sarkvidéken (Antarktisz) is nő a geopolitikai hőmérséklet. Ez bizony nem véletlen, hiszen becslések szerint a vastag jégréteggel borított, ötödik legnagyobb kontinensnek számító térség alatt több tízmilliárd hordónyi kőolaj és földgáz lehet.  A 12 ország részvételével 1959-ben megkötött Antarktisz Szerződés a kutatásokat helyezte előtérbe, az 1991-ben elfogadott Környezetvédelmi Jegyzőkönyv viszont már egyértelműen meg is tiltott hosszú időre mindennemű bányászati tevékenységet. Már csak az a kérdés, ezt ki tudja betartatni?

Peking a legaktívabb az Antarktiszon

Kína 1983-ban csatlakozott a szerződéshez, konzultatív státuszt kapott, majd a környezetvédelmi jegyzőkönyvnek is részese lett. Jelenleg kínai részről mutatkozik a leggyorsabban növekvő és költségeket nem kímélő aktivitás a Déli-sarkvidéken különös tekintettel az ásványi erőforrások felmérésére, s jelzésértékű, hogy 2017-ben Peking látta vendégül a felek konzultatív találkozóját. Az is figyelemreméltó, hogy egy orosz kutatói csoportnak sikerült átfúrnia 2015-ben a több mint háromezer méteres jégréteget és felszínre hoznia egy tiszta vízmintát a mélyben található Vosztok-tóból, ami kimondatlanul is jelzi, hogy előbb-utóbb nem a technológia lesz az akadálya az ottani ásványi erőforrások kiaknázásának.

Stratégák szerint a nemzetközi embargó ellenére a Déli-sarkvidéken üzemeltetett három kínai állandó bázison már be nem jelentett katonai eszközök is vannak. Peking ezen kívül még két olyan bázist is alapított, amely csak a nyári hónapokban üzemel. Mindezeken túl négy repteret létesített a térségben.

A jelentések szerint Peking a jeges kontinensen már kínai névvel látott el 350 pontot – kár, hogy azok többségét Ausztrália követeli magának. Canberra a térség 42 százalékát követeli magának, így nem véletlen, hogy Moszkvával is ütközőpályára került. A legtöbb orosz bázis bezárásra került a Szovjetunió összeomlása után, de az utóbbi időszakban négy állandó bázist és öt nyári tábort hozott létre Moszkva.

Az elmúlt hónapokban erőteljesen nőtt a geopolitikai feszültség Ausztrália és Kína között a térségben.  Canberra ráadásul úgy érzi, hogy – akárcsak a Dél-kínai-tengeren - Peking az Antarktiszon sem veszi figyelembe a nemzetközi jogot és agresszívan borítja fel a status quót. A legutóbbi feszültség abból keletkezett, hogy mindkét ország óriási beton leszállópályát tervez építeni a térségben.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság A Trump-fiaskó piaci hatásai: kezdetét veszi az újabb zöldhullám?
Imre Lőrinc | 2026. november 15. 11:01
Az Egyesült Államokban a Demokrata Párt félidős választásokon aratott elsöprő győzelme, illetve az Európai Unióban készülődő szabályozói reform is átalakíthatja a fenntartható befektetési alapok piacát. Ami a politikai fordulatok nélkül is folyamatos mozgásban van: az elmúlt években a nukleáris energiával foglalkozó cégek és a védelmi ipari kibocsátók megítélése változott a legnagyobb mértékben, méghozzá a saját szempontjukból pozitív irányban. Miközben a 2022 óta tartó masszív lejtmenet után az ESG-alapok teljesítménye épp a mögöttünk hagyott negyedévben mutatta a fordulat jeleit – hangzott el a Klasszis Fenntarthatóság 2026 konferencia alapkezelői kerekasztal-beszélgetésén.
Makro / Külgazdaság Rétvári Bence üzent Seszták Miklósnak
Privátbankár.hu | 2026. november 14. 13:57
Rétvári Bence a közösségi médiában jelentette be, arra kéri Seszták Miklóst, hogy adja vissza a mandátumát, illetve, hogy tisztázza magát a hatóságok előtt. A KDNP frakcióvezetője úgy véli, hogy ez az ügy egy egyedi büntetőügy, ugyanakkor azt határozottan visszautasították, hogy Magyar Péter bűnszervezetként állítsa be az egész jobboldalt.
Makro / Külgazdaság Szerb tisztítótűz: felbontották a Donald Trump vejének cégével kötött szerződést
Privátbankár.hu | 2026. november 14. 13:29
Hivatalosan is felbontotta Szerbia a Donald Trump amerikai elnök vejének, Jared Kushnernek a cégével kötött szerződést, amelynek értelmében szállodát, kaszinót és lakóépületeket építettek volna a belgrádi egykori jugoszláv vezérkari épület helyén – jelentette szombaton a Vreme című szerb hetilap kormányzati forrásokra hivatkozva.
Makro / Külgazdaság Folytatódhat az örömködés a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. november 14. 09:15
Az Mfor Üzemanyagár-figyelő szerint mind a kétfajta nafta ára még lejjebb mehet a jövő héten, igaz, a dízelé kevésbé.
Makro / Külgazdaság Lejárt a határidő: megvan, kik közül kerülhet ki a közmédia következő vezére
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 17:21
Megjelent a lista a Független Közmédia Testület honlapján.
Makro / Külgazdaság 1,8 milliárd forint közpénzt használhattak gyanúsan – itt az újabb kormányzati feljelentés
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 13:54
Nem volt minden rendben az alapítványi gazdálkodásban.
Makro / Külgazdaság Zsarolással és kapcsolati erőszakkal vádolják Magyar Pétert
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 12:56
Feljelentést tett Magyar Péter miniszterelnök ellen zsarolás és kapcsolati erőszak gyanúja miatt Ékes Ilona, a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője. A Központi Nyomozó Főügyészséghez benyújtott beadvány Varga Judit volt igazságügyi miniszter parlamenti meghallgatásán elhangzott állításaira épül – közölte pénteken Czunyiné Bertalan Judit, a Fidesz Védvonal nevű kezdeményezésének vezetője.
Makro / Külgazdaság Jó hír érkezett a dízelautósok számára
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 12:50
Pénteken már csak a gázolaj ára mérséklődött a hazai töltőállomásokon. A 95-ös benzin országos átlagára nem változott, a gázolajé viszont további 1 forinttal csökkent csütörtökhöz képest.
Makro / Külgazdaság Nagyot javult Magyarország külső pénzügyi egyensúlya szeptemberben
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 12:36
Jelentősen javult Magyarország külső pénzügyi egyensúlya szeptemberben: a folyó fizetési mérleg 295 millió eurós többlettel zárt az augusztusi 159 millió eurós hiány után. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken közzétett előzetes adatai szerint az eredmény a júliusi 60 millió eurós aktívumot is jelentősen meghaladta, elsősorban az áruforgalmi deficit mérséklődésének köszönhetően.
Makro / Külgazdaság Lendületben a magyar ipar
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 08:40
Éves összevetésben 8,2 százalékkal nőtt a magyar ipari termelés szeptemberben, miközben az előző hónaphoz képest 0,9 százalékos bővülést mértek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett második becslése megerősítette az előzetes adatokat. A feldolgozóipari ágazatok többségében emelkedett a kibocsátás, a növekedéshez legnagyobb mértékben a járműgyártás járult hozzá.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG