<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Orosz részről megjelent a félelem, hogy az északi tengeri útról Kína hamarosan kiszoríthatja őket.  Az ausztrálok úgy érzik, hogy akárcsak a Dél-kínai-tengeren, Peking az Antarktiszon sem veszi figyelembe a nemzetközi jogot és agresszívan borítja fel a status quót. Káncz Csaba jegyzete.

Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.

Az orosz-kínai tengely napról-napra erősebb, amint az új amerikai kormányzat sokszor a diplomáciában elfogadhatatlan, agresszív nyelvezetet használ a két nukleáris hatalommal szemben.  A nyugati szankciók is közelebb hozzák a két országot: az év első négy hónapjában a kétoldalú kereskedelem 19,8 százalékkal nőtt éves alapon, 40.207 milliárd dollárra.

A Kínai Kommunista Párt szócsöve szerkesztőségi cikkében szögezi le, hogy a két ország még csak most kezdett el katonailag közeledni egymáshoz, az együttműködésnek ezen a területen még komoly kifutása lehet.  A stratégiai együttműködés tovább mélyülhet, olyan szintre, hogy a két ország „valódi szövetséges lesz az amerikai hegemónia elleni konfrontációban”.

Feszültség a stratégiai kérdésben

A felszín alatt azonban orosz részről megjelent a félelem, hogy egy stratégiai területen Kína hamarosan kiszoríthatja őket.  Itt a leolvadó arktikus térségben az északi tengeri út (NSR) vált neuralgikus kérdéssé.  Az NSR-en keresztül szállított árumennyiség 4 éve még csak 9,7 millió tonna volt, de Putyin elnöki rendelettel célozta meg, hogy 2024-re ez a mennyiség 80 millió tonnára növekedjen. Moszkva a 9 millió négyzetkilométeres leolvadó arktikus térség 40 százalékát követeli magának, és azt „stratégiai erőforrás bázisának” tekinti.

Vlagyimir Putyin orosz elnök - a tengeri út stratégiai érdek. (Illusztráció. EPA)Vlagyimir Putyin orosz elnök - a tengeri út stratégiai érdek. (Illusztráció. EPA)

Az orosz félelem abból táplálkozik, hogy Moszkvának nincsen pénze kiépíteni az infrastruktúrát az NSR mentén és a megvásárolni az út üzemeltetéséhez szükséges kiszolgáló hajókat.  Ahogyan Vladimir Volgajev katonai szakértő a napokban kifejtette, az elmúlt hónapokban két aggasztó fejlemény is történt. 

Egyrészről Peking két, saját fejlesztésű modern jégtörőt bocsátott vízre, miközben már építi a harmadikat – több kiszolgáló hajóval együtt.  Ennek eredményeképpen a kínai szállító hajóknak a jövőben már nem lesz szükségük az orosz jégtörőkre az NSR-en.  Ez lecsökkenti az orosz bevételeket, egyben az orosz befolyást az útvonalon.

Másrészről – és ez még aggasztóbb orosz szempontból – Peking bejelentette, hogy kínai kikötői kiszolgáló dokkokat fog építeni Murmanszkban, Szabettában, Arhangelszkben Tiksziben és Uzdenben.   Az orosz északi kikötők ugyanis jelenleg még túlságosan alulfejlesztettek ahhoz, hogy nagyobb volumenű konténer forgalmat tudjanak kezelni.

Volgajev szerint a kínaiak már az NSR-t biztonságosabbnak tartják az orosz katonai infrastruktúra miatt, mint a Szuezi-csatornát.  De a szakértő szerint, ha a kínaiak fogják felfejleszteni az északi orosz kikötőket, akkor domináns pozícióba fognak kerülni a jövőbeni konténer-kereskedelemben.

Az Antarktiszon is megy a kakaskodás

De nem csak a leolvadó arktikus térségben, hanem a 14,2 millió négyzetkilométer (!) kiterjedésű Déli-sarkvidéken (Antarktisz) is nő a geopolitikai hőmérséklet. Ez bizony nem véletlen, hiszen becslések szerint a vastag jégréteggel borított, ötödik legnagyobb kontinensnek számító térség alatt több tízmilliárd hordónyi kőolaj és földgáz lehet.  A 12 ország részvételével 1959-ben megkötött Antarktisz Szerződés a kutatásokat helyezte előtérbe, az 1991-ben elfogadott Környezetvédelmi Jegyzőkönyv viszont már egyértelműen meg is tiltott hosszú időre mindennemű bányászati tevékenységet. Már csak az a kérdés, ezt ki tudja betartatni?

Peking a legaktívabb az Antarktiszon

Kína 1983-ban csatlakozott a szerződéshez, konzultatív státuszt kapott, majd a környezetvédelmi jegyzőkönyvnek is részese lett. Jelenleg kínai részről mutatkozik a leggyorsabban növekvő és költségeket nem kímélő aktivitás a Déli-sarkvidéken különös tekintettel az ásványi erőforrások felmérésére, s jelzésértékű, hogy 2017-ben Peking látta vendégül a felek konzultatív találkozóját. Az is figyelemreméltó, hogy egy orosz kutatói csoportnak sikerült átfúrnia 2015-ben a több mint háromezer méteres jégréteget és felszínre hoznia egy tiszta vízmintát a mélyben található Vosztok-tóból, ami kimondatlanul is jelzi, hogy előbb-utóbb nem a technológia lesz az akadálya az ottani ásványi erőforrások kiaknázásának.

Stratégák szerint a nemzetközi embargó ellenére a Déli-sarkvidéken üzemeltetett három kínai állandó bázison már be nem jelentett katonai eszközök is vannak. Peking ezen kívül még két olyan bázist is alapított, amely csak a nyári hónapokban üzemel. Mindezeken túl négy repteret létesített a térségben.

A jelentések szerint Peking a jeges kontinensen már kínai névvel látott el 350 pontot – kár, hogy azok többségét Ausztrália követeli magának. Canberra a térség 42 százalékát követeli magának, így nem véletlen, hogy Moszkvával is ütközőpályára került. A legtöbb orosz bázis bezárásra került a Szovjetunió összeomlása után, de az utóbbi időszakban négy állandó bázist és öt nyári tábort hozott létre Moszkva.

Az elmúlt hónapokban erőteljesen nőtt a geopolitikai feszültség Ausztrália és Kína között a térségben.  Canberra ráadásul úgy érzi, hogy – akárcsak a Dél-kínai-tengeren - Peking az Antarktiszon sem veszi figyelembe a nemzetközi jogot és agresszívan borítja fel a status quót. A legutóbbi feszültség abból keletkezett, hogy mindkét ország óriási beton leszállópályát tervez építeni a térségben.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Indul az NBI: melyik a legöregebb csapat és hol van a legtöbb külföldi? - A hét videója
Izsó Márton - Székely Sarolta | 2021. július 30. 18:44
A sportkedvelők számára izgalmas hétvége ez a mostani, mivel most rendezik a Forma-1 magyarországi futamát, a késő délutáni óráktól kezdődően pedig a labdarúgó NBI 2021/22-es bajnoki szezonjának első fordulója zajlik.
Makro / Külgazdaság Amerikai segítséggel visszatér Magyarország az űrbe
Privátbankár.hu / MTI | 2021. július 30. 18:22
Ezt Szijjártó Péter jelentette be. 
Makro / Külgazdaság Népszavazás: Orbán örülhet, Karácsony még várhat
Privátbankár.hu / MTI | 2021. július 30. 17:47
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteki ülésén hitelesítette a kormánynak a gyermekvédelem ügyében benyújtott népszavazási kérdéseit, Karácsony Gergely kérdéseiről viszont elnapolta a döntést.
Makro / Külgazdaság Franciaország karanténba zárja két trópusi szigetét, a súlyos koronás betegeket Párizsba evakuálják
MTI | 2021. július 30. 15:48
Martinique és Réunion megroppant a delta variáns terjedése miatt.
Makro / Külgazdaság A Balkán külön útra lép – ma feszült tüntetés lesz Boszniában
Káncz Csaba | 2021. július 30. 13:36
Az EU által magára hagyott Balkán új utakra lép. Ma tüntetések rázzák meg a Boszniai Szerb Köztársaság több városát. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság 116 milliárd eurónyi kárt okoztak 60 év alatt az invazív fajok Európában
MTI | 2021. július 30. 11:56
A patkány sem őshonos faj, a példányai 5,5 milliárd euró kárt okoztak az elmúlt hat évtizedben.
Makro / Külgazdaság A kormány elintézte: októberig bulizhat az ország 
Privátbankár.hu | 2021. július 30. 10:41
Több milliárd forintból koncertsorozatot hirdetettek. A rendezvények augusztól októberig tartanak. 
Makro / Külgazdaság Továbbra is lendületesen nőnek a bérek idehaza
MTI | 2021. július 30. 10:17
Májusban 8,2 százalékkal nőttek a keresetek az egy évvel korábbihoz képest. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 431 600 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 287 000 forint volt - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Makro / Külgazdaság Csendben kúszik felfelé az új fertőzöttek száma, ismét van áldozata a koronavírusnak
Privátbankár.hu | 2021. július 30. 09:49
Második hete emelkedik lassú tempóban az új koronavírus-fertőzöttek száma - az elhunytak száma viszont szerencsére nem követi ezt a trendet. Az oltottak száma hetek óta ugyanabban a - meglehetősen lassú - tempóban emelkedik.
Makro / Külgazdaság 68 millió euró volt a májusi külkereskedelmi többlet
MTI | 2021. július 30. 09:25
19 millióval kevesebb, mint az egy évvel korábbi.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos