|
| Harry S. Truman egykori amerikai elnök aláírja a NATO-szerződés életbe lépéséről szóló proklamációt a Fehér Házban 1949. augusztus 24-én. EPA/ Harry S. Truman Library & Museum. |
Holnap lesz 70 éve, hogy 12 nyugati állam vezetője aláírta az Észak-Atlanti Szerződést Washingtonban. Az aláírók egy évtizedes horizontban gondolkodtak és Harry Truman elnöknek esze ágában sem volt az, hogy a NATO majd évtizedeken keresztül garantálja Nyugat-Európa biztonságát – sokkal inkább az, hogy az európai szövetségesek pár év alatt a saját védelmükről fognak gondoskodni. De a berlini válság és az 1950-es koreai háború hosszabb távra kovácsolta össze a szövetségeseket.
Belső viharok
Mindenesetre a szövetség életét végigkísérték a belső viharok, John F. Kennedy elnök már 1963-ban arról panaszkodott, hogy az európaiak túl keveset fizetnek saját biztonságukért. Három évvel később pedig Charles de Gaulle elnök visszavonta Párizst a NATO egyesített haderejéből, tiltakozva amiatt, hogy London és Washington befolyása túl nagy a szervezetben. Válaszul a szövetség főhadiszállását Párizsból Brüsszelbe helyezték át.
Az 1995-ös srebrenicai mészárlás és a 2014-es krími annexió aztán új életet lehelt a szervezetbe. A 2014-es Walesi Csúcsértekezleten ezért az orosz fenyegetés elrettentésére egy új koncepciót fogadtak el - a Készenléti Akciótervet -, amely a NATO keleti, valamint a déli határának védelmét, a szövetség kollektív védelmét és válságkezelõ képességének fejlesztését szolgálja.
Ez számos, a kollektív védelem garanciáit megerősítő intézkedést (harci-technikai eszközök és készletek előretelepítése, határ menti bázisok létrehozása, a katonai infrastruktúra fejlesztése) tartalmazott az Oroszországgal határos országokban. Fontosabbak lettek a közös hadgyakorlatok, a fenyegetettségre vonatkozó elemzések, a NATO keleti határán fekvő országok védelmének veszélyhelyzeti tervezése, a korai előrejelzési rendszerekből és más hírszerzési forrásokból származó információk megosztásának javítása.
Haldokló szövetség?
|
| Káncz Csaba |
Trump elnök 2016-os megválasztásával aztán egy máig tartó bizalmi válság korszaka kezdődött. A Fehér Ház ura számára a kínai rivalizálás lett az igazi biztonságpolitikai prioritás. A NATO-t nem tartja sokra, ezért a kongresszus kétségbeesésében egyenesen egy olyan törvényt fogadott el, amely megakadályozza az USA kilépését a szövetségből a kongresszus jóváhagyása nélkül.
Az európai szövetségeseket legalább olyan aggodalommal töltheti el, hogy az amerikai biztonságpolitikai körökben a közelmúltban folyamatosak a szkeptikus hangok a NATO jelenével és jövőjével kapcsolatban. Egy hete éppen a Bard College professzora értekezett a szövetség haldoklásáról. Walter Mead szerint a németek nem hajlandók az elkövetkező öt évben többet költeni a védelmükre, mint a GDP-jük 1.25 százalékát, miközben a baltiak feje fölött paktálnak le Moszkvával az Északi Áramlat II gázvezeték ügyében. A törökök eközben S-400-as orosz rakétarendszert vesznek, az olaszok pedig a kínai Selyemút projekthez csatlakoznak.
Átlátnak a magyar szitán
S noha az amerikai közvélemény többsége támogatja az USA tagságát a NATO-ban, csupán alig több, mint a megkérdezettek fele támogatna egy katonai akciót egy esetleges orosz invázió esetén a Baltikum védelmében. És hogy mit gondolnak az éppen két évtizede NATO-tag Budapestről az amerikai biztonságpolitikai körökben? Nos, a napokban a globális nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó amerikai folyóirat, a Global Security Review foglalkozott hazánkkal.
A lap szerint Magyarország az oroszok trójai falova lett, miközben Orbánnak az EU-ellenes retorikájával sikerült előidéznie az Unió megosztottságát is. A Budapestre költöztetendő orosz befektetési bank pedig alátámasztja, hogy miért is jelent Európára nézve kockázatot Magyarország.
Szerdán este ritka és lenyűgöző égi jelenségnek, egy kora esti részleges napfogyatkozásnak lehetünk szemtanúi Magyarország területéről. 
