A Doctor's Handbook egy népszerű mobilalkalmazás, amely optimalizálja a szakorvosok munkáját és segíti őket a klinikai döntések meghozatalában. Több mint 915 ezer felhasználót egyesít; és az alkalmazás készítői rendszeresen végeznek közöttük különböző szakmai témájú felméréseket.
Sokan nem tartják magukat alkalmasnak harctéri munkára
Ezúttal arról kérdezték őket, hogy hogyan viszonyulnak a részleges mozgósításban való részvételhez, amelyet korábban Vlagyimir Putyin elnök bejelentett. A felmérésben 3318 fő vett részt, akiknek 83 százaléka orvos, 17 százaléka mentős. A megkérdezettek mindössze 3,4 százaléka katonai alkalmazott.
A vizsgálat eredményei szerint a civil szakorvosoknak mindössze 18,1 százaléka tartja magát teljesen alkalmasnak a fronton való helytállásra. További 16,5 százalék vallotta be, hogy korlátozottan alkalmas, 6,6 százalék az egészségi állapota, 9,2 százaléka pedig életkora miatt nem képes a feladatra.
Körülbelül 19 százalékuk gondolja úgy, hogy olyan a szakterülete, amely miatt eleve nem kellene őt mozgósítani. A többség (31 százalék) azt válaszolta, nem tudja, hogy ő a mozgósítás alá esik-e, mert nem érti annak kritériumait.
Melyek az anyagi előnyök?
Az egészségügyi dolgozók részleges mozgósításáról a megkérdezett polgári orvosok 14,7 százaléka válaszolt egyértelműen pozitívan. További 52,3 százalék általában támogatja a sorkatonai szolgálatot, de úgy gondolja, hogy csak azokat kell behívni, akik rendelkeznek megfelelő katonai tapasztalattal. Mint kiderült, a megkérdezett polgári orvosoknak mindössze 1 százalékának van harctéri tapasztalata. A válaszadók egynegyede egyáltalán nem támogatja a mozgósítást. A kórházak és katonai egységek megkérdezett alkalmazottainak majd fele sem rendelkezik ilyen tudással.
Ami a mozgósítás támogatását illeti, a civil orvosok közül sokan úgy vélik, hogy a katonaorvosoknak szükségük van kollégáik segítségére. A második legnépszerűbb ok, hogy „ez állampolgári kötelesség” , mások azért támogatják ezt az intézkedést, mert „szükségesnek tartják Oroszország szuverenitásának megőrzését.”
A mozgósítás ellenzői úgy vélik, nem teljesülnek azok a garanciák, amelyeket az állam most ad a behívottaknak és, hogy egy civil orvosnak nincs gyakorlata a harci körülmények között végzett munkához.
Végül sokan attól tartanak, hogy ha az orvosokat behívják, nem lesz, aki otthon ellátja a lakosságot. Sok orvos is úgy véli, csak azokat kell a frontra küldeni, akik kifejezték ezt a vágyukat, amit a tisztességes fizetés és a hazatérés utáni juttatások is motiválhatnak. Fontosak a biztosítási garanciák egészségkárosodás vagy haláleset esetén, a hiteltartozások teljes leírása vagy mentesítése, beleértve a jelzálog- és fogyasztási hiteleket is.
A civil orvosok többsége nem támogatja a mozgósítást
Sokatmondó, hogy a polgári orvosok kétharmada, és a katonaorvosok majd fele úgy gondolja, a mozgósítás önmagában árt a polgári egészségügynek, mivel "jelentősen súlyosbítja a létszámhiányt", vagy éppen negatívan érinti az egészségügy finanszírozását.
Az orvosokat arról is megkérdezték, hogyan vélekednek a részleges mozgósításról szóló döntésről. Kiderült, hogy
a civil kollégák mindössze 7,4 százaléka támogatja a tervezetet és kész indulni a harcmezőre. A katonai szférában, nem meglepően, magasabb az ilyen válaszok aránya.
A civilek többi része, több mint a fele elismerte, hogy a csapatban negatívan viszonyulnak a mozgósítás szükségességéhez, mivel féltik az életüket, az egészségüket vagy elvileg nem értenek vele egyet.
Korábban az Állami Duma Egészségvédelmi Bizottságának helyettes vezetője, Badma Basankajev kijelentette, hogy összesen legfeljebb 3 ezer orvosra lehet szükség, főleg férfi mentőorvosok, aneszteziológusok, traumatológusok, harci övezetekben vagy a katasztrófahelyzetekben gyakorlattal rendelkező ortopédusok kellenének.
Az emberi erőforrás pazarlása?
Az orvosvédelmi liga elnöke, Szemjon Galperin egy másik „kellemetlen” problémára hívja fel a figyelmet: az egészségügyi dolgozók közönséges katonai besorozásának eseteire. „Egyáltalán nem szabadna ennek így lenni, ez az emberi erőforrások pazarlása” – kommentálta Galperin (Persze a háború az emberi erőforrás pazarlása elsősorban, de erről senki nem beszél - a szerk.)
Alekszej Kurinnij, az Állami Duma egészségvédelmi bizottságának alelnöke egyetért azzal, hogy a mozgósítás "kétértelmű reakciókat" váltott ki, beleértve az orvostársadalmat is. Úgy véli, hogy a harci övezetben végzett munka dandárját mindenekelőtt a hadsereg egészségügyi dolgozóinak kell elvégezniük.
A polgári orvosoknak a kórházakban és a hátországban kellene dolgozniuk. Ami a szakterületeket illeti, az orosz egészségügyben általában nagy a hiány az újra élesztéshez értőkből és az aneszteziológusokból. A jelenlegi helyzetben várható, hogy az anyaországban maradtaknak az eddigieknél is intenzívebb üzemmódra kell kapcsolniuk.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban. 
