6p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Ma kezdődött Brüsszelben a kétnapos EU-csúcs, amelyet megelőzően 17 ország vezetője levelet írt az uniós intézményeknek az LMBTQ-közösség jogainak védelme érdekében. A dokumentum utalások szintjén a melegellenesnek tartott magyar törvényt kritizálja, amit az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen korábban szégyenletesnek nevezett. A magyar kormány ezt vitatja. Az ügy még a tegnapi német-magyar Eb-meccset is átszőtte.

Levélben kérte 17 uniós állam- és kormányfő az uniós intézmények vezetőit az LMBTQ-közösség diszkriminációja elleni küzdelem folytatására a ma kezdődött brüsszeli EU-csúcs előtt.

Toleranciát kérnek

A dokumentumban, amelyet az Európai Bizottság vezetői mellett az Európai Tanács és az EU soros, portugál elnökségének címeztek, ugyan nem említik név szerint Magyarországot, de a Politico szerint a célzás egyértelmű  – a levél reakció a magyar parlament által múlt héten elfogadott pedofiltörvényre, amely a kritikák szerint melegellenes.

A levél, amely egyúttal a Melegbüszkeség napja, június 28-a előtt született, „alapvető jogokat érő fenyegetések”-ről tesz említést, különös tekintettel a szexuális orientáció alapján történő diszkriminációra.

Az aláírók szerint ezért meg kell erősíteni az LMBTQ-közösség jogainak védelmét:

A tisztelet és a tolerancia az európai projekt lényege. Továbbra is elkötelezettek vagyunk emellett annak érdekében, hogy a jövőbeli európai generációk az egyenlőség és a tisztelet atmoszférájában nőjenek fel.

A dokumentumot Belgium, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Finnország, Svédország és a legfrissebb hírek szerint Ausztria írta alá.

Megint áll a bál. Orbán Viktor miniszterelnök az EU-csúcs előtt Brüsszelben 2021. június 24-én. EPA/OLIVIER HOSLET
Megint áll a bál. Orbán Viktor miniszterelnök az EU-csúcs előtt Brüsszelben 2021. június 24-én. EPA/OLIVIER HOSLET

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök a brüsszeli hírportálnak úgy fogalmazott:

Azoknak az értékeknek a kiemeléséről van szó, amelyek Európát alkotják. (…) Nem tolerálhatjuk az intoleranciát. Nem engedhetjük, hogy egy tagállam olyan törvényeket hozzon, amely stigmatizál egy szexuális kisebbséget, valamint összekeveri a pedofíliát a homoszexualitással.  Nekünk, állam- és kormányfőknek ez elfogadhatatlan

- fűzte hozzá.

Beindítanák a jogállamisági mechanizmust

Ezzel párhuzamosan tegnap David Sassoli, az Európai Parlament (EP) elnöke általánosságban arra kérte Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy tartassa be a jogállamiság követelményeit minden tagállammal, és szükség esetén indítsa meg a vonatkozó eljárást.

Meggyőződésünk, hogy egyes tagállamok megsértették a jogállamiság elveit, az ilyen eseteket szankcionálni kell

- fogalmazott.

Szerinte Brüsszelnek azonnal alkalmaznia kell az idén életbe lépett jogállamisági mechanizmust, amely a jogállamiság betartásához köti az uniós források kifizetését. (A mechanizmusról itt írtunk részletesen, videónkat pedig itt tekintheti meg.)

Az EP-elnöke emlékeztetett arra is, hogy Magyarország és Lengyelország keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához a mechanizmus miatt. Az EP kérésére az uniós bíróság gyorsított eljárásban vizsgálja a mechanizmust, a tárgyalást október 11-12-ére tűzték ki. (Erről itt olvashatnak többet.)

Az EP egyébként kész jogi eljárást indítani az Európai Bizottság ellen, ha az késlekedik a mechanizmus alkalmazásával.

Von der Leyen: szégyenletes a törvény

Ursula von der Leyen a magyar pedofiltörvénnyel kapcsolatban tegnap sajtótájékoztatón közölte: az Európai Bizottság minden rendelkezésre álló eszközt felhasznál arra, hogy biztosítsa az uniós állampolgárok jogainak tiszteletben tartását.

Szerinte a tervezet "szégyenletes", mert egyértelműen diszkriminatív: hátrányosan különböztet meg embereket a szexuális irányultságuk alapján. Ezáltal az alapvető uniós értékek megsértését is jelenti, fűzte hozzá.

Mint mondta, az EU nem enged az olyan elvekből, mint az emberi méltóság, az egyenlőség és az emberi jogok tiszteletben tartása.

Olyan Európai Unióban hiszek, amely elfogadja a sokszínűséget (...), ahol azok lehetünk, akik vagyunk, és azt szerethetjük, akit csak akarunk

- fogalmazott.

Von der Leyen egyúttal utasította a felelős biztosokat, hogy a törvény hatálybalépése előtt küldjenek levelet a magyar hatóságoknak, kifejezve az uniós bizottság jogi aggályait.

Korábban közösségi oldalán pedig szintén azt írta:

Ez a magyar törvénytervezet szégyenletes. Nem csak szexuális irányultság alapján diszkriminál, hanem az EU alapvető értékeivel is szembe megy. Ebben nincs kompromisszum.

Orbán: elfogult Brüsszel

Orbán Viktor miniszterelnök viszont Von der Leyen közleményét nevezte szégyenletesnek.

Szerinte az

valótlan állításokra épül. A nemrég elfogadott magyar törvénytervezet védi a gyermekek jogait, garantálja a szülők jogait, és nem vonatkozik a 18 éven felüliek szexuális orientációval kapcsolatos jogaira, így semmilyen diszkriminatív elemet nem tartalmaz

- fogalmazott a magyar kormányfő.

Hozzátette:

a magyar törvény az Európai Unió Alapjogi Chartájának 14. cikk, 3. bekezdésén nyugszik.

A charta e rendelkezése értelmében a szülők azon jogát, hogy gyermekeik számára vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak, tiszteletben kell tartani.

Orbán Viktor szerint a bizottság elnökének közleménye szégyenletes, mert elfogulatlan vizsgálat nélkül tesz közzé elfogult, politikai véleményt.

Goretzka szívecskét küldött

A vitatott magyar törvény egyébként nem csak Brüsszelben lett téma, hanem még a foci Eb-n is. Tegnap, a még hosszú ideig emlékezetes német-magyar csoportmeccs helyszínén, Münchenben szivárványszínű zászlók lengtek a városházán, a német szurkolók egy része szivárványszínű zászlókat lobogtatott a stadionban,

Leon Goretzka német középpályás pedig továbbjutást érő gólja után egy szívecskét mutatott a kapu mögötti magyar szurkolóknak minden bizonnyal az elmúlt napok történéseire utalva. 

A müncheni főpályaudvaron egyébként szintén szivárványszínű zászló várta a magyar drukkereket, akiket (vagy egy részüket) egyes német lapok szélsőjobboldali huligánoknak tituláltak. Néhányukat a rendőrség őrizetbe vette, egyikőjüket náci karlendítés miatt.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a müncheni történésekkel kapcsolatban a mai Kormányinfón azt mondta: nem helyes a politikát és a sportot összekötni, a bajor hatóságok pedig kifejezetten barátságtalanok voltak a magyar szurkolókkal szemben. 

Bár a magyar törvény

hivatalosan nem szerepel a mai EU-csúcs napirendjén, az előzmények alapján valószínűtlen, hogy ne kerülne terítékre valamilyen formában.

A hivatalos program szerint az uniós állam- és kormányfők egyébként a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállításról, az EU-n belüli szabad mozgás megkönnyítéséről, az oltásokról, a migrációs nyomás csökkentéséről, valamint a Törökországhoz és Oroszországhoz fűződő viszonyról egyeztetnek a kétnapos csúcson.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Döntöttek Varga Mihályék: közel négy és fél éves mélypontra csökkentik az alapkamatot
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 14:01
Lezárult a Varga Mihály jegybankelnök által júniusban meghirdetett „mini” kamatcsökkentési ciklus, miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa augusztus 25-i ülésén sorozatban harmadszor is 25 bázisponttal mérsékelte az alapkamatot, 5,5 százalékra. Az irányadó ráta legutóbb 4 éve és 4 hónapja, 2022. április 26-án volt ennél alacsonyabb, 4,4 százalékos szinten.
Makro / Külgazdaság Vagyonvisszaszerzési hivatal: itt van, mit ígérnek az elnökjelöltek
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 12:54
Meghallgatták a három elnökjelöltet, itt vannak a legfontosabb mondatok.
Makro / Külgazdaság Még jobb kamatozással sem kellettek a pluszmilliárdok a magyar államnak
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 12:36
Csak 30 milliárdot tettek zsebre a 36,5 milliárdból, pedig tovább csökkent az átlaghozam.
Makro / Külgazdaság Megnyugtató hírt közölt a Mavir
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 10:44
Vége a krízisnek hivatalosan is.
Makro / Külgazdaság Megint vakarhatják a fejüket az elemzők a német adatok láttán
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 10:04
Nem ilyen GDP-adatra számítottak.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter is célkeresztben? Feljelentést tett Orbán Anita hűtlen kezelés gyanúja miatt
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 09:19
Átnézték a Covid-időszak beszerzéseit. Érdekes dolgokat találhattak.
Makro / Külgazdaság Keddtől résen kell lenni a ChatGPT-vel, nem minden az, aminek látszik
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 09:04
Bekerülnek a hirdetések a beszélgetésekbe.
Makro / Külgazdaság Ismert figurákat rak a táblára Orbán Anita
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 08:36
34 nagykövet visszahívva, 1400 diplomataútlevél visszavonva, vizsgálják Szijjártó Péter ügyeit is.
Makro / Külgazdaság Kamatostul kap vissza 126 milliárdot a magyar állam a Duna Aszfalttól
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 07:16
Az állami kezességvállalás is megszűnik a GED Africa projektnél.
Makro / Külgazdaság GKI: ilyen az Európai Unió végén landolni
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 06:36
Az EU 27 tagállama közül Magyarország költötte GDP-arányosan a legkevesebbet egészségügyre – két egymást követő évben is. 2023-ban és 2024-ben is Magyarország állt az uniós rangsor végén az egészségügyi kiadások GDP-arányos szintjén: az előző kormányzat a GDP 4,7 százalékát fordította erre a célra, miközben az EU-s átlag 7,4 százalék, Csehországban pedig közel 9 százalék volt. A szociális védelmi kiadások GDP-aránya emellett 2010 és 2024 között 17,3 százalékról 12,3 százalékra esett vissza.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG