Levélben kérte 17 uniós állam- és kormányfő az uniós intézmények vezetőit az LMBTQ-közösség diszkriminációja elleni küzdelem folytatására a ma kezdődött brüsszeli EU-csúcs előtt.
Toleranciát kérnek
A dokumentumban, amelyet az Európai Bizottság vezetői mellett az Európai Tanács és az EU soros, portugál elnökségének címeztek, ugyan nem említik név szerint Magyarországot, de a Politico szerint a célzás egyértelmű – a levél reakció a magyar parlament által múlt héten elfogadott pedofiltörvényre, amely a kritikák szerint melegellenes.
A levél, amely egyúttal a Melegbüszkeség napja, június 28-a előtt született, „alapvető jogokat érő fenyegetések”-ről tesz említést, különös tekintettel a szexuális orientáció alapján történő diszkriminációra.
Az aláírók szerint ezért meg kell erősíteni az LMBTQ-közösség jogainak védelmét:
A tisztelet és a tolerancia az európai projekt lényege. Továbbra is elkötelezettek vagyunk emellett annak érdekében, hogy a jövőbeli európai generációk az egyenlőség és a tisztelet atmoszférájában nőjenek fel.
A dokumentumot Belgium, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Finnország, Svédország és a legfrissebb hírek szerint Ausztria írta alá.
Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök a brüsszeli hírportálnak úgy fogalmazott:
Azoknak az értékeknek a kiemeléséről van szó, amelyek Európát alkotják. (…) Nem tolerálhatjuk az intoleranciát. Nem engedhetjük, hogy egy tagállam olyan törvényeket hozzon, amely stigmatizál egy szexuális kisebbséget, valamint összekeveri a pedofíliát a homoszexualitással. Nekünk, állam- és kormányfőknek ez elfogadhatatlan
- fűzte hozzá.
Beindítanák a jogállamisági mechanizmust
Ezzel párhuzamosan tegnap David Sassoli, az Európai Parlament (EP) elnöke általánosságban arra kérte Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy tartassa be a jogállamiság követelményeit minden tagállammal, és szükség esetén indítsa meg a vonatkozó eljárást.
Meggyőződésünk, hogy egyes tagállamok megsértették a jogállamiság elveit, az ilyen eseteket szankcionálni kell
- fogalmazott.
Szerinte Brüsszelnek azonnal alkalmaznia kell az idén életbe lépett jogállamisági mechanizmust, amely a jogállamiság betartásához köti az uniós források kifizetését. (A mechanizmusról itt írtunk részletesen, videónkat pedig itt tekintheti meg.)
Az EP-elnöke emlékeztetett arra is, hogy Magyarország és Lengyelország keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához a mechanizmus miatt. Az EP kérésére az uniós bíróság gyorsított eljárásban vizsgálja a mechanizmust, a tárgyalást október 11-12-ére tűzték ki. (Erről itt olvashatnak többet.)
Az EP egyébként kész jogi eljárást indítani az Európai Bizottság ellen, ha az késlekedik a mechanizmus alkalmazásával.
Von der Leyen: szégyenletes a törvény
Ursula von der Leyen a magyar pedofiltörvénnyel kapcsolatban tegnap sajtótájékoztatón közölte: az Európai Bizottság minden rendelkezésre álló eszközt felhasznál arra, hogy biztosítsa az uniós állampolgárok jogainak tiszteletben tartását.
Szerinte a tervezet "szégyenletes", mert egyértelműen diszkriminatív: hátrányosan különböztet meg embereket a szexuális irányultságuk alapján. Ezáltal az alapvető uniós értékek megsértését is jelenti, fűzte hozzá.
Mint mondta, az EU nem enged az olyan elvekből, mint az emberi méltóság, az egyenlőség és az emberi jogok tiszteletben tartása.
Olyan Európai Unióban hiszek, amely elfogadja a sokszínűséget (...), ahol azok lehetünk, akik vagyunk, és azt szerethetjük, akit csak akarunk
- fogalmazott.
Von der Leyen egyúttal utasította a felelős biztosokat, hogy a törvény hatálybalépése előtt küldjenek levelet a magyar hatóságoknak, kifejezve az uniós bizottság jogi aggályait.
Korábban közösségi oldalán pedig szintén azt írta:
Ez a magyar törvénytervezet szégyenletes. Nem csak szexuális irányultság alapján diszkriminál, hanem az EU alapvető értékeivel is szembe megy. Ebben nincs kompromisszum.
Orbán: elfogult Brüsszel
Orbán Viktor miniszterelnök viszont Von der Leyen közleményét nevezte szégyenletesnek.
Szerinte az
valótlan állításokra épül. A nemrég elfogadott magyar törvénytervezet védi a gyermekek jogait, garantálja a szülők jogait, és nem vonatkozik a 18 éven felüliek szexuális orientációval kapcsolatos jogaira, így semmilyen diszkriminatív elemet nem tartalmaz
- fogalmazott a magyar kormányfő.
Hozzátette:
a magyar törvény az Európai Unió Alapjogi Chartájának 14. cikk, 3. bekezdésén nyugszik.
A charta e rendelkezése értelmében a szülők azon jogát, hogy gyermekeik számára vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak, tiszteletben kell tartani.
Orbán Viktor szerint a bizottság elnökének közleménye szégyenletes, mert elfogulatlan vizsgálat nélkül tesz közzé elfogult, politikai véleményt.
Goretzka szívecskét küldött
A vitatott magyar törvény egyébként nem csak Brüsszelben lett téma, hanem még a foci Eb-n is. Tegnap, a még hosszú ideig emlékezetes német-magyar csoportmeccs helyszínén, Münchenben szivárványszínű zászlók lengtek a városházán, a német szurkolók egy része szivárványszínű zászlókat lobogtatott a stadionban,
Leon Goretzka német középpályás pedig továbbjutást érő gólja után egy szívecskét mutatott a kapu mögötti magyar szurkolóknak – minden bizonnyal az elmúlt napok történéseire utalva.
A müncheni főpályaudvaron egyébként szintén szivárványszínű zászló várta a magyar drukkereket, akiket (vagy egy részüket) egyes német lapok szélsőjobboldali huligánoknak tituláltak. Néhányukat a rendőrség őrizetbe vette, egyikőjüket náci karlendítés miatt.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a müncheni történésekkel kapcsolatban a mai Kormányinfón azt mondta: nem helyes a politikát és a sportot összekötni, a bajor hatóságok pedig kifejezetten barátságtalanok voltak a magyar szurkolókkal szemben.
Bár a magyar törvény
hivatalosan nem szerepel a mai EU-csúcs napirendjén, az előzmények alapján valószínűtlen, hogy ne kerülne terítékre valamilyen formában.
A hivatalos program szerint az uniós állam- és kormányfők egyébként a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállításról, az EU-n belüli szabad mozgás megkönnyítéséről, az oltásokról, a migrációs nyomás csökkentéséről, valamint a Törökországhoz és Oroszországhoz fűződő viszonyról egyeztetnek a kétnapos csúcson.
A londoni Legfelsőbb Bíróság döntött így. 
