|
| Matteo Salvini Emilia-Romagna régió központjában, Ravennába, 2020. január 24-én kampánybeszéd közben. Fotó: EPA / Pasquale Bove |
Ma kulcsfontosságú, Olaszország- és az EU politikai dinamikáját is meghatározó regionális választásokat tartanak az észak-olasz Emilia-Romagna és a dél-olasz Kalábria tartományokban. A római kormányban tavaly szeptemberben bekövetkezett baloldali fordulat óta több felmérés is azt jelzi, hogy a Matteo Salvini (Liga), Silvio Berlusconi (FI) és Giorgia Meloni (FdI) összefogásával létrejött egyesült jobboldalnak minden esélye megvan arra, hogy mindkét tartományban súlyos csapást mérjen az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a Demokrata Párt (PD) koalíciójára.
Salvini ante portas
Pedig a 4,5 millió lakosú, évente 157 milliárd eurós GDP-vel bíró, fejlett Emilia-Romagna tartomány hagyományosan baloldali régió. Az alig 2 milliós Kalábria a 34 milliárd eurós éves GDP-jével Itália szegényházának számít és egykor a Liga a térséget az „ország piócájának” nevezte. Márpedig ma mindkét tartományban a Salvini vezette jobboldalnak áll a zászló.
Orbán Viktor nagy olasz harcostársa, Salvini tehát diadalittasan térhet vissza az olasz nagypolitika színpadára. Salvini célja az, hogy idén a régiók nagy részét bevegye partnereivel. Egy sor fontos régióban rendeznek ugyanis még választást, így Apuliában, Kampaniában, Toscanában, Ligúriában, valamint Venetóban. Ezekkel a remélt győzelmekkel Orbán „harcostársa” azt kívánja igazolni, hogy a jelenlegi kabinetnek nincs társadalmi támogatottsága, s irányváltásra van szükség Rómában - amit egy előrehozott választás testesítene meg.
A mai győzelem Emilia-Romagnában súlyos jobbegyenes lenne az egyébként is rogyadozó olasz kormánykoalíció számára, amely a múlt héten már emúgy is kapott egy balegyenest. Az M5S vezetője, Luigi Di Maio ugyanis lemondott a párt vezetőjeként (de megőrizte külügyminiszteri pozícióját), miután pártja népszerűsége hónapok óta hanyatlik, vezető tisztségviselők ugrottak ki a pártból és folyamatosak voltak a belharcok. Helyi megfigyelők szerint az M5S képtelen volt egy hatékony, kormányzóképes párttá válni az eredeti, frusztrált protest-mozgalomból.
Brutális kampány
A brit The Times értékelése szerint, ha sikerül visszaszereznie a hatalmat, akkor az olasz Liga vezére felújítja populista programját és helyreállítja a kapcsolatokat olyan kedvenc partnereivel, mint Putyin és Orbán. A politikus a kisvárosok segítségével igyekszik visszadolgozni magát a hatalomba, azaz követi Donald Trump és Boris Johnson példáját, és nagyon úgy néz ki, hogy megfelelő húrt talált el ezeken a településeken. Épp ezért a szélsőséges politikus az elmúlt hetekben végiglátogatott egy sor ilyen mezőgazdasági központot a tartományi választások előtt.
Tegyük hozzá, hogy Salvini ennél sokkal etikátlanabb kampánymódszereket is bevetett. Emilia-Romagna tartomány széhelyén, Bolognában például kamerák kíséretében látogatott ki egy külvárosi tömbházhoz és becsöngetett egy arab nevű lakóhoz. Miután megtudta, hogy tunéziai származású, megkérdezte a lakót, hogy ő is kábítószer-csempész-e?
Salvini aljas lépése diplomáciai botrányt okozott, nyíltan tiltakozott a „rasszista és szégyentelen” lépés ellen a tunéziai parlament elnökhelyettese. A Rómába rendelt tunéziai nagykövet pedig levelet írt az olasz szenátus vezetőjének, amelyben „megdöbbenését” fejezte ki a „nyomorúságos provokáció” miatt.
Orbán egy hét múlva megy
|
| Káncz Csaba |
Reális tehát az a várakozás, hogy legközelebb Salvini alakíthat koalíciós kormányt, benne az Olaszország Fivéreivel (FdI), amely még a Ligától is jobbra áll. Egy ilyen koalíció földrengést ígér az euróövezet, illetve az egész EU számára. Még akkor is, ha kezét megkötik a nemzetközi pénzügyi piacok.
De ha az EU egységének megbontásáról van szó, akkor a magyar miniszterelnök sem lehet messze. S valóban, február 4-én (az Európai Néppárt brüsszeli kongresszusával egyidőben) Orbán is felszólal Rómában az „Isten, Becsület, Haza: nemzeti konzervativizmus” című konferencián, többek között Salvinivel és Giorgia Melonival, az Olaszország Fivérei (FdI) párt vezetőjével, aki önmagát Mussolini szellemi örökösének tartja.
Hazai és uniós forrásokból, illetve magántőke bevonásával valósulhat meg. 
