|
| Merkel és Ciprasz Brüsszelben, 2015 áprilisában. Fotó: EPA/ANDREA BONETTI |
Angela Merkel kancellár ma megbeszélést folytat Rigában Alekszisz Ciprasz görög miniszternökkel az EU-s vezetők Keleti Partnerségi Csúcstalálkozójának keretében. Egy halvány reménysugár Athén számára ebben a fárasztóra nyúló szappanoperában. Diplomáciai források szerint a napokban Athén először rakott le egy konstruktív és megalapozott reformprogramot a hitelezői asztalára, így Rigában akár egyfajta áttörésre is sor kerülhet.
Hétfőn a To Vima nevű görög napilap jelentette, hogy az Európai Bizottság tervezi a trojka még fennmaradt hitelmegállapodásából az 1,8 milliárd eurós EU-s rész felszabadítását Athén számára. Görögország a lap szerint még megkapná azt az 1,9 milliárd eurós profitot is, amelyet az EKB a 2010-ben vásárolt görög kötvényeken söpört be és még 1,3 milliárd eurót, amelyet júliusban kap meg az EKB egyéb görög kötvényeken szerzett profitjából.
A reálgazdaság továbbra is zsugorodik
A trojka képtelen volt megegyezésre jutni Antonis Szamarasz vezette előző kormányzattal mandátumának utolsó pár hónapjában. Bár a Sziriza hatalomra kerülése után a június 30-án lejáró megszorító csomag politikájának folytatását ígérte, ezt a belső politikai ellentétek nem tették lehetővé.
Ha ez a huzavona folytatódik, Athén csődbe megy, több mint 300 milliárd eurós teljes adósságával egyetemben. Megegyezés hiányában a csőd heteken belül bekövetkezhet, hiszen a görög államnak idén közel 24 milliárd eurót kell még törleszteni, beleértve 11 milliárd eurót július-augusztusban.
A görög reálgazdaság hajója továbbra is süllyed. A Hellén Kereskedelmi és Vállakozói Kamara (ESEE) friss kimutatása szerint csak a Sziriza hatalomra kerülése óta eltelt négy hónapban a görög gazdaság 18 000 munkahelyet vesztett el. Ez nem is csoda, hiszen a banki hitelekért folyamodó vállalkozások igényléseinek 95%-át a pénzintézetek elutasítják.
Athén geostratégiai pozíciója lehet a mentőöv
Merkel koalíciójának több vezető politikusa viszont már elleneznek bármifajta további nagy horderejű hitel megállapodást Athénnal. Volker Kauder, a kormányzó CDU/CSU parlamenti frakciójának vezetője kijelentette a napokban: „Nincsen szükség egy harmadik csomag megvitatására. A görögöknek meg kell mutatniuk, hogy a már megállapodott ösvényen haladnak”.
De a kancellár telefonja újra csöröghetett a washingtoni Fehér Házból, mert berlini bennfentesek szerint Merkel az utóbbi napokban behívatta kisebb csoportokban a CDU-s elégedetlenkedőit és elhajlóit a Kancellári Hivatalba. Merkel döntő érve az új athéni mentőcsomag mellett Görögország, mint NATO-tagállam geostratégiai pozicionáltsága és súlya.
Athén kiválása tovább destabilizálná a teljes balkáni térséget, érvel a jelentések szerint Merkel és egy destabilizált Balkán még inkább teret engedne az orosz expanziónak. Berlin pedig korlátozni akarja Moszkva befolyását az EU-érdekek szempontjából is fontosnak tekintett Balkánon, elsősorban Szerbiában és Boszniában. Ez az álláspont egyébiránt, amelyet a Fehér Ház is képvisel már hónapok óta ezzel a kényes kérdéssel kapcsolatban.
A CDU-csúcsvezetés kedden ült össze egy krízistanácskozásra, hogy a párton belüli lázadás elkerüljék. Nem lesz egy könnyű meccs, mert becslések szerint a konzervatív honatyáknak mintegy harmada nem ossza Merkel és Schäuble pénzügyminiszter véleményét Athén megmentésével kapcsolatban.
Az ukrán elnök garanciákat követel. 
