Négy évvel ezelőtt, 2020 januárjában kapták meg a britek rendhagyó karácsonyi ajándékként a brexitet Boris Johnson miniszterelnöktől, akit azzal az ígérettel választottak meg 2019 decemberében, hogy végre megtörténik az Egyesült Királyság és az EU 2016 nyara óta húzódó válása. William Keegan, a Guardian publicistája, aki a kezdetettektől ostorozza a brexitet, arról számolt be, hogy 2023 karácsonyán arra kérik olvasói, véletlenül se adja fel ezt a szokását.
Ez, persze szubjektív vélemény, ám a Statista adatgyűjtő portálon megjelent grafikon erőteljesen azt mutatja, hogy a britek kiszerettek a brexitből. A hivatalos kilépés pillanatában, 2020 elején ugyan nagyobb volt a kilépést rossz döntésnek tartók aránya a brit társadalomban, mint azoké, akik jó lépésnek látták ezt, de ez nem változtatott az egy hónappal korábban tartott parlamenti választás eredményén.
Ezt követően néhány hónapig azonos volt a két tábor aránya, majd ismét azok kerültek fölénybe – 50-40 százalékos aránnyal –, akik szerint rossz ötlet volt a brexit. A két oldal 2021 elejére ismét kiegyenlítődött. Ekkor járt le az az egyéves átmeneti periódus, amikor még minden úgy folyt tovább a szigetország és az Európai Unió kapcsolatában, mintha mi sem történt volna.
Majd 2021 januárjától egy kedvezményes kereskedelmi megállapodás lépett érvénybe. Ez arra hivatott, hogy fokozatosan adjon utat a brit gazdaság önállósodásának. Fokozatosan kikopnak az EU technikai (állat-egészségügyi, környezetvédelmi és más) standardjai és megjelennek a vámok. A brexitet megítélő grafikon két ága ezt követően kinyílt. Az elmúlt hetekben, 2023. december közepén a britek 33 százaléka gondolta úgy, hogy jó döntés volt a brexit, 55 százaléka úgy, hogy hiba volt kilépni az EU-ból, 12 százalékuk pedig nem tudott véleményt alkotni erről a kérdésről.
Tipikus protestszavazás volt a brexit?
A Guardian veterán cikkírója az 1973 olajválság óta számtalan gazdasági krízisről tudósított, ami viszonylag széles összehasonlítási alapot ad neki. A korábbi válságokat nagyobb részben külső körülmények okozták a szigetországban, az uniós kiválás az első, amiért magukat okolhatják a britek. Nem vették komolyan a figyelmeztetéseket ezzel kapcsolatban a 2016 júniusi függetlenségi népszavazás kampányában.
Fontosabb volt, hogy bemutassanak az „arcnak”, a hatalomnak, elsősorban azért, mert besokalltak a tíz évvel korábban kezdődött erőteljes kelet-európai bevándorlástól. Keegan szerint minden bizonnyal úgy gondolták, az Egyesült Királyság lerázza magáról a brexit káros következményeit, mint kutya a vizet, ezért bátran tették az x-et a kilépést támogató népszavazási kérdés mellé.
A londoni tőzsde honlapján 2023 közepén megjelent tanulmány bemutatja, hogy valójában mi történt. Az angol font 18 százalékot veszített értékéből a dollárral és 13 százalékot az euróval szemben. Eközben a brit élelmiszerek 42 százaléka uniós importból származik. A költségvetés helyzetét monitorozó Office for Budget Responsibility adatai szerint a brit import az EU-ból 18 százalékkal csökkent, a kivitel kilenc százalékkal esett vissza. Eközben a brexiterek ígérete ellenére, nem nyílt meg a világ a szigetország előtt. Az EU-n kívüli országokból származó import ugyan tíz százalékkal nőtt, ám a kivitel ezekbe 18 százalékkal csökkent.
Keegan megjegyzi azt is, hogy a brexiterek legnagyobb ígérete, miszerint az EU helyét az USA veheti át az Egyesült Királyság nemzetközi gazdasági kapcsolataiban, finoman szólva tévedésnek bizonyult. Joe Biden, az USA elnöke a szigetországban tett látogatásán nemrégiben világossá tette, hogy megvétózna bármilyen ilyen kezdeményezést. Az USA Kanadával és Mexikóval épít gyümölcsöző szabadkereskedelmet. A britek nem tudnak mit hozzáadni ehhez.
A kkv-k visszasírják az egységes piacot
A főként kisebb vállalatokat képviselő British Chambers of Commerce (BCC) decemberben jelentette meg friss felmérését, amelyből kiderült, hogy az EU-brit kereskedelem egyre több akadályba ütközik. A cégek egy része azt állítja, hogy ma már sokkal könnyebben üzletelhet távoli országokban, mint az EU-ban, miközben azok soha nem lesznek akkora piacaik, amekkorát Európa kontinentális országai kínálnak – derült ki a Financial Times (FT) és a Guardian erről szóló beszámolóiból.
A BCC válaszadó cégeinek 60 százaléka úgy érzi, hogy a papírmunka miatt nehezebbé váltak az üzletkötések uniós partnereikkel. Ezt a gondot az EU-n kívüli vállalatok esetén csak 18 százalékuk említette. A cégek 49 százaléka attól szenved, hogy az EU-brit kereskedelmi megállapodás nem segíti a tevékenységét. Csak 14 százalékuk mondta ennek ellenkezőjét.
Johnson azt ígérte a megállapodás megkötésekor 2020 végén, hogy az biztosítja a vámtarifamentes kerekedést az EU-val, ám ez nem igaz. Emellett egyre jobban eltér a brit és az uniós gazdasági szabályozás – például az állat-egészségügyi, vagy a termékek gyártásával járó károsanyag-kibocsátási normák terén –, ami tovább nehezíti az üzletelést.
Az FT megkérte a brit kormányt, hogy kommentálja a BCC jelentését. A válasz az volt, hogy a koronavírus- járvány után a brit gazdaság gyorsabban nőtt, mint a francia vagy német, és bővült a szigetország vállalatainak exportja is. Elismerték ugyanakkor, hogy vannak „kérdések”, amelyeket tisztázni kell az Egyesült Királyság, valamint Nagy-Britannia és az Európai Unió közötti gazdasági kapcsolatokban.
Azt is fontos látni, hogy a brit statisztikai módszertan évek óta változóban van, így más adatokat szolgáltathat, mint például az Eurostat. Emellett az EU tagjaként lehet, hogy még jobban muzsikálna az Egyesült Királyság. Legalábbis Keegan idéz olyan becsléseket, amelyek szerint a brexit hosszabb távon 4-6 százalékot radíroz le a brit gazdaság potenciális növekedési tempójából.
Az idén az év második felében esedékes parlamenti választásokon vélhetően az ellenzéki Munkáspárt átveszi a kormányzást a Konzervatív Párttól. Erre utal, hogy a közvélemény-kutatások szerint 20 százalékpont a két párt támogatottsága közti különbség. Keir Starmer a Munkáspárt elnöke, így a miniszterelnöki poszt várományosa elzárkózik a brexit bármilyen revíziójától. Ehhez ragaszkodhat, de azt nem kerülheti el, hogy figyelmen kívül hagyja a brit vállalatok elvárását EU-brit gazdasági kapcsolatok megolajozására. Magyarán simábbá kell tennie a felek viszonyát, amihez tennie kell egy nagy lépést visszafelé, az EU felé.
48 órát adott. 
