A BBC helyszíni jelentése szerint a zavargás résztvevői összecsaptak a kivezényelt rohamrendőrökkel, és álarcos elkövetők gumiabroncsokból máglyát raktak az Egyesült Államok nagykövetségének bejáratánál is.
A felgyújtott épületek között volt a közép-amerikai ország távközlési társaságának, a Hondutelnek az irodaháza, valamint a városháza is. A randalírozók kirakatokat törtek be, barikádokkal torlaszolták el a főváros több főútját, és tüntető diákok foglaltak el egyetemi épületeket. A rohamrendőrök és a tüntetők összetűzéseiben legalább 25 ember megsebesült.
Reformok ellen tiltakoznak
Tegucigalpában és az ország más városaiban április vége óta tartanak a sztrájkok és tüntetések, attól tartva, hogy az oktatási és egészségügyi minisztérium átalakítását ígérő törvénytervezetek a két szektor privatizációját, valamint a tanárok és orvosok tömeges elbocsátását fogják eredményezni.
A vonatkozó törvényeket először április 25-én hagyta jóvá a hondurasi kongresszus, az ülés azonban a szembenálló honatyák lökdösődésébe fulladt. A reformok törvénybe iktatásához már csak egy utolsó parlamenti szavazás szükséges.
Az Egyesült Államokkal szövetséges konzervatív hondurasi kormány ezt tagadja, és azzal érvel, hogy a szerkezetátalakítás több mint 300 millió dollárnyi (közel 90 milliárd forint) megtakarítást eredményezne, amit az általános iskolai oktatás fejlesztésére, két kórház megépítésére és az újszülöttellátás javítására lehet majd fordítani.
A Juan Orlando Hernández elnök által is támogatott reformok védelmezői azt állítják, hogy az ellenzéki Libre párt a saját pozícióit igyekszik megerősíteni a tiltakozássorozattal. A tüntetők közül sokan azt követelik, hogy mondjon le posztjáról Hernández elnök, aki 2017-ben vitatott körülmények között nyerte el második mandátumát, miközben pártját választási csalással gyanúsították meg.
Az Egyesült Államok elnöke szerint akár erőszakkal is készen áll végrehajtani feladatait az Irán felé tartó amerikai flotta. 
