A BBC helyszíni jelentése szerint a zavargás résztvevői összecsaptak a kivezényelt rohamrendőrökkel, és álarcos elkövetők gumiabroncsokból máglyát raktak az Egyesült Államok nagykövetségének bejáratánál is.
A felgyújtott épületek között volt a közép-amerikai ország távközlési társaságának, a Hondutelnek az irodaháza, valamint a városháza is. A randalírozók kirakatokat törtek be, barikádokkal torlaszolták el a főváros több főútját, és tüntető diákok foglaltak el egyetemi épületeket. A rohamrendőrök és a tüntetők összetűzéseiben legalább 25 ember megsebesült.
Reformok ellen tiltakoznak
Tegucigalpában és az ország más városaiban április vége óta tartanak a sztrájkok és tüntetések, attól tartva, hogy az oktatási és egészségügyi minisztérium átalakítását ígérő törvénytervezetek a két szektor privatizációját, valamint a tanárok és orvosok tömeges elbocsátását fogják eredményezni.
A vonatkozó törvényeket először április 25-én hagyta jóvá a hondurasi kongresszus, az ülés azonban a szembenálló honatyák lökdösődésébe fulladt. A reformok törvénybe iktatásához már csak egy utolsó parlamenti szavazás szükséges.
Az Egyesült Államokkal szövetséges konzervatív hondurasi kormány ezt tagadja, és azzal érvel, hogy a szerkezetátalakítás több mint 300 millió dollárnyi (közel 90 milliárd forint) megtakarítást eredményezne, amit az általános iskolai oktatás fejlesztésére, két kórház megépítésére és az újszülöttellátás javítására lehet majd fordítani.
A Juan Orlando Hernández elnök által is támogatott reformok védelmezői azt állítják, hogy az ellenzéki Libre párt a saját pozícióit igyekszik megerősíteni a tiltakozássorozattal. A tüntetők közül sokan azt követelik, hogy mondjon le posztjáról Hernández elnök, aki 2017-ben vitatott körülmények között nyerte el második mandátumát, miközben pártját választási csalással gyanúsították meg.
Az előző évhez képest sokkal több a halott.
