A Carbon Calculatort a Mastercard a svéd Doconomy-val közösen fejlesztette azzal a céllal, hogy így is segítse a fogyasztói kiadásokról való tájékoztatást és ösztönözze az éghajlat-tudatosabb vásárlási döntéseket.
A Mastercard az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciája (COP26) kapcsán jelentette be, hogy egy évtizeddel - 2050-ről 2040-re - gyorsítja a nettó zéró üvegházhatású gázok kibocsátási ütemtervét. Fenntartható megoldásának úttörői európai- és latin-amerikai ügyfelek, akik a Gránit Bankkal egy időben, elsők között írták alá a Mastercard Carbon Calculator bevezetését. A Gránit Bank pedig már élesítette is a funkciót saját ügyfelei számára. A Carbon Calculator a svéd Doconomy nevű cég Åland Indexére épülő szoftver, amely a legnagyobb cégek tényleges karbon kibocsátási adataiból, valamint iparági átlagok alapján megbecsüli minden egyes kártyás tranzakció karbon lábnyomát.
„Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a magyar bankok, köztük a Gránit Bank számára mindig fontos, hogy az innovatív megoldásokat világviszonylatban is elsők között tegyék elérhetővé saját ügyfeleik számára. Gratulálunk a Gránit Banknak ehhez a példaértékű lépéshez, amivel sokat tesznek az ügyfelek környezettudatosságának előmozdításáért. Nagyon reméljük, hogy egyre több banki szolgáltatás segíti majd a magyar felhasználókat abban, hogy tudatos és fenntartható döntéseket hozzanak vásárlásaik során, hiszen ez közös érdekünk bolygónk védelme érdekében” – mondta a bejelentés kapcsán Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója.
A digitális platformokon szolgáltató Gránit Bank választásával az ügyfelek már önmagában is sokat tesznek a környezetért, hiszen jelentős mennyiségű papír és CO2 kibocsátását előzik meg az online bankügyintézéssel. A bank mobilapplikációjában elérhető új funkció, az Öko Kalkulátor használatával magasabb szintre léphetnek a környezettudatosságban. Nagyon örülünk, hogy a világon első kereskedelmi bankként, a Gránit Bank adja meg a lehetőséget az ügyfeleinek, hogy a kalkulátor segítségével személyre szabottan, kártyás vásárlásaik alapján követhessék a mindennapjaikat kísérő CO2 kibocsátást. Ráadásul kibocsátásukat könnyedén semlegesíthetik, hiszen az applikációban pár kattintással egy hazai alapítvány közreműködésével a CO2-t hatékonyan elnyelő fákat is ültethetnek, sőt napról napra nyomon követhetik saját fáik CO2 semlegesítő hatását.
"Az új megoldás zöld forradalmat indít a pénzügyekben is” – emelte ki Jendrolovics Péter, a Gránit Bank ügyvezető igazgatója, a lakossági üzletág vezetője.
A Mastercard nemrégiben végzett felmérése szerint a válaszadók 85 százaléka világszerte úgy nyilatkozott, hogy 2021-ben hajlandó személyes lépéseket tenni a környezeti és fenntarthatósági kihívások leküzdése érdekében. A Mastercard egy hamarosan publikálásra kerülő kutatása pedig arra is rámutat, hogy társadalmunk fordulóponthoz érkezett mind a fenntartható lehetőségek kínálata, mind a kereslet tekintetében.
A nettó zéró kibocsátásra vonatkozó stratégiája részeként a Mastercard már korábban elkötelezte magát az üvegházhatású gázok csökkentésére vonatkozó, tudományosan megalapozott célkitűzései (SBTi) teljesítése mellett, amelyek összhangban vannak az ENSZ 1,5°C-os jövőre vonatkozó üzleti célkitűzésével. A vállalat 2018-ban 100%-ban megújuló energiára állt át működésében, és kibocsátás-csökkentési stratégiája elsősorban az értékláncának további dekarbonizációjára összpontosít.
Az új, globális fenntarthatósági innovációs laboratóriumának támogatásával a vállalat célja, hogy világszerte 2,9 milliárd Mastercard kártyát használó embert ösztönözzön kézzelfogható cselekvésre a bolygónk érdekében. Ennek keretében a bankok többek között olyan digitális eszközöket kínálnak fogyasztóiknak, amelyek klímatudatos választásokra ösztönöznek. A Mastercard Carbon Calculator mellett ilyen például az alternatív anyagokból készült kártyák kibocsátásnak ösztönzése is.
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
