| Összefoglaló: - a gazdaságilag aktívak aránya az EU-ban nőtt a nem bevándorlók és az unión belüli bevándorlók körében - csökkent viszont az EU-n kívüli országból érkező bevándorlók körében - Magyarországon a migránsok foglalkoztatottsági rátája magasabb, mint a helyieké - az EU-n kívülről érkezők foglalkoztatottsági rátája Magyarországon az 5. legmagasabb az egész EU-n belül |
Gazdaságilag aktívak
A gazdaságilag aktívak aránya (ide tartoznak a munkahellyel rendelkezők és a munkanélküliek, vagyis mindenki a gazdaságilag inaktívakon - a gyerekeken, az iskolásokon, a felsőoktatásban tanulókon és a nyugdíjasokon - kívül) az elmúlt években folyamatosan emelkedett az EU-ban. Míg 2008-ban ez a ráta azok körében, akik nem minősülnek bevándorlónak, 76 százalék alatt volt, 2017-re 78 százalék fölé emelkedett.
Az aktivitási ráta azok körében a legmagasabb, akik az EU-ban születtek, de egy másik uniós tagállamba vándoroltak: arányuk megközelítette a 82 százalékot is 2017-ben. Az emelkedés mértéke esetükben hasonló a nem bevándorlók rátájához.
A nem az EU területén született bevándorlóknak kevesebb mint 73 százaléka tartozott a gazdaságilag aktívak közé 2017-ben - ez az egyetlen kategória, ahol az Eurostat csökkenést tart számon. 2008-ban még 74 százalék fölött volt a harmadik országból érkező bevándorlók aktivitási rátája.
|
| Az aktivitási ráta alakulása a 20-64 év közötti népesség körében (százalékban). Kék: az EU egy másik országából származó bevándorlók; narancs: helyi születésűek (nem bevándorlók); piros: EU-n kívül született bevándorlók. Forrás: Eurostat |
Összességében az EU 17 országában magasabb a külföldön születettek aktivitási rátája, mint a nem bevándorlóké: Hollandiában és Lettországban a különbség meghaladja a 10 százalékot is. Magyarországon a bevándorlók (EU-s és EU-n kívüli országból érkezők) aktivitási rátája magasabb, mint a helyi születésűek aktivitási rátája.
|
| Különbség a nem bevándorlók és bevándorlók aktivitási rátája között, százalékpontban a 20-65 éves korosztályban. Ahol pozitív a szám, ott a helyiek foglalkoztatottsági rátája magasabb, ahol negatív, ott a bevándorlóké. Forrás: Eurostat |
Foglalkoztatottság
A foglalkoztatottsági ráta (azaz a dolgozók aránya a teljes népesség körében) hasonló trendet mutat. Az EU-ban a nem bevándorlók körében 73 százalékos volt az átlagos foglalkoztatottság a 20-64 évesek körében, miközben a bevándorlóké 67,1 százalék. Itt is az EU-n kívüliek húzzák le az arányt: az unión belüli migránsok 75,4 százalékos foglalkoztatási rátával rendelkeznek (tekintve hogy a migráció célja sok esetben épp a külföldi munkavállalás), míg a harmadik országból érkezők foglalkoztatási rátája mindössze 63 százalékos.
|
| A 20-65 éves lakosság körében mért foglalkoztatottsági ráta az egyes tagállamokban 2017-ben. Kék rombusz: EU-ban született bevándorlók Narancs vonal: helyi születésűek (nem bevándorlók) Piros X: nem EU-ban született bevándorlók. Forrás: Eurostat. Kattintásra nagyobb lesz! |
Magyarország a migráns-foglalkoztatottsági mutatókban egyébként az élmezőnybe tartozik: 2017-ben a nálunk élő, EU-ból származó migránsok 77,4 százaléka dolgozott (ezzel 7. helyen vagyunk a 28-ból), az EU-n kívülről származó migránsoknak pedig 71,7 százaléka (5. helyezés). A helyben születettek és helyben élők, magyarán a nem bevándorlók körében a foglalkoztatottsági ráta 73,2 százalékos - ezzel csak a középmezőnyben vagyunk, a 13. helyet csíptük el, bár így is a 73 százalékos uniós átlag fölött vagyunk valamivel.
|
| Május 1-jei felvonulás Budapesten, 1985-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr |
Magyarországon emelkednek a leggyorsabban az árak. 
