Magyarország, a dolgos bevándorlók országa

2018. július 31. 12:42

Gáspár András
közgazdász, a kiadó lapigazgatója

Az Eurostat friss összeállításában azt vizsgálta, milyen arányban dolgoznak a népességen belül azok, akik vagy egy EU-s országból, vagy az EU-n kívülről vándoroltak be valamelyik tagállamba. Általánosságban igaz, hogy az aktivitás évek óta csökken a harmadik országból érkezők körében, miközben nő a helyiek és az EU-s migránsok esetében; Magyarország a migráns-foglalkoztatottság arányában az élmezőnyben van, a helyben születettek körében viszont csak a középmezőnyben.

Összefoglaló:
- a gazdaságilag aktívak aránya az EU-ban nőtt a nem bevándorlók és az unión belüli bevándorlók körében
- csökkent viszont az EU-n kívüli országból érkező bevándorlók körében
- Magyarországon a migránsok foglalkoztatottsági rátája magasabb, mint a helyieké
- az EU-n kívülről érkezők foglalkoztatottsági rátája Magyarországon az 5. legmagasabb az egész EU-n belül

Gazdaságilag aktívak

A gazdaságilag aktívak aránya (ide tartoznak a munkahellyel rendelkezők és a munkanélküliek, vagyis mindenki a gazdaságilag inaktívakon - a gyerekeken, az iskolásokon, a felsőoktatásban tanulókon és a nyugdíjasokon - kívül) az elmúlt években folyamatosan emelkedett az EU-ban. Míg 2008-ban ez a ráta azok körében, akik nem minősülnek bevándorlónak, 76 százalék alatt volt, 2017-re 78 százalék fölé emelkedett.

Az aktivitási ráta azok körében a legmagasabb, akik az EU-ban születtek, de egy másik uniós tagállamba vándoroltak: arányuk megközelítette a 82 százalékot is 2017-ben. Az emelkedés mértéke esetükben hasonló a nem bevándorlók rátájához.

A nem az EU területén született bevándorlóknak kevesebb mint 73 százaléka tartozott a gazdaságilag aktívak közé 2017-ben - ez az egyetlen kategória, ahol az Eurostat csökkenést tart számon. 2008-ban még 74 százalék fölött volt a harmadik országból érkező bevándorlók aktivitási rátája.

Az aktivitási ráta alakulása a 20-64 év közötti népesség körében (százalékban).
Kék: az EU egy másik országából származó bevándorlók; narancs: helyi születésűek (nem bevándorlók); piros: EU-n kívül született bevándorlók. Forrás: Eurostat

Összességében az EU 17 országában magasabb a külföldön születettek aktivitási rátája, mint a nem bevándorlóké: Hollandiában és Lettországban a különbség meghaladja a 10 százalékot is. Magyarországon a bevándorlók (EU-s és EU-n kívüli országból érkezők) aktivitási rátája magasabb, mint a helyi születésűek aktivitási rátája.

Különbség a nem bevándorlók és bevándorlók aktivitási rátája között, százalékpontban a 20-65 éves korosztályban. Ahol pozitív a szám, ott a helyiek foglalkoztatottsági rátája magasabb, ahol negatív, ott a bevándorlóké. Forrás: Eurostat

Foglalkoztatottság

A foglalkoztatottsági ráta (azaz a dolgozók aránya a teljes népesség körében) hasonló trendet mutat. Az EU-ban a nem bevándorlók körében 73 százalékos volt az átlagos foglalkoztatottság a 20-64 évesek körében, miközben a bevándorlóké 67,1 százalék. Itt is az EU-n kívüliek húzzák le az arányt: az unión belüli migránsok 75,4 százalékos foglalkoztatási rátával rendelkeznek (tekintve hogy a migráció célja sok esetben épp a külföldi munkavállalás), míg a harmadik országból érkezők foglalkoztatási rátája mindössze 63 százalékos.

A 20-65 éves lakosság körében mért foglalkoztatottsági ráta az egyes tagállamokban 2017-ben. Kék rombusz: EU-ban született bevándorlók Narancs vonal: helyi születésűek (nem bevándorlók) Piros X: nem EU-ban született bevándorlók. Forrás: Eurostat. Kattintásra nagyobb lesz!

Magyarország a migráns-foglalkoztatottsági mutatókban egyébként az élmezőnybe tartozik: 2017-ben a nálunk élő, EU-ból származó migránsok 77,4 százaléka dolgozott (ezzel 7. helyen vagyunk a 28-ból), az EU-n kívülről származó migránsoknak pedig 71,7 százaléka (5. helyezés). A helyben születettek és helyben élők, magyarán a nem bevándorlók körében a foglalkoztatottsági ráta 73,2 százalékos - ezzel csak a középmezőnyben vagyunk, a 13. helyet csíptük el, bár így is a 73 százalékos uniós átlag fölött vagyunk valamivel.