Már csak két országból mennek sokan Angliába dolgozni

Április és június között 2,37 millió EU polgár dolgozott Nagy-Britanniában az ottani nemzeti statisztikai hivatal szerint, ami a legmagasabb szám, amióta a statisztikát vezetik. A tavalyi hasonló időszak óta a szám 126 ezerrel bővült, ami különösen azért érdekes, mert a mi régiónkból (a 2004-ben csatlakozott tagállamokból, melyek számára rögtön megnyílt a brit munkaerőpiac) más csökkenés tapasztalható.

Nemrég mehetnek

A növekmény jórészt a román és bolgár munkavállalóknak köszönhető, ami viszont több okból is érthető. Egyrészt ez a két ország 2007-ben csatlakozott az Unióhoz, és nekik már érvényben volt a 7 éves átmeneti moratórium, ezért csak 2014-től dolgozhatnak polgáraik a szigetországban. A tavalyi tehát csak a harmadik év volt, így még csak most kezdik kihasználni a lehetőségeket, melyek nekünk már 10 évvel korábban rendelkezésre álltak.

Másrészt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ebben a két országban a legalacsonyabbak a jövedelmek az Unión belül, bár különösen Romániában rendkívül gyors a növekedés, ami a rekord, 6 százalékhoz közelítő éves GDP növekedéssel együtt azt eredményezheti, hogy az ország bérszintje rövid időn belül felzárkózhat a visegrádi államok és a balti országok szintjére.

A lengyelek már nem jönnek

Összesen így 337 ezer román és bolgár polgár dolgozik a szigetországban, ami több mint 25 százalékos növekedés egy év alatt. A 2004-ben csatlakozott országcsoport esetében viszont egymillió fölöttiről 997 ezerre csökkent a szám. Ezekben az országokban rendkívül magas a béremelkedési ütem, így érthető, hogy a bevándorlás magától is elakad, sőt, sokan hazatelepülnek, így ebből az irányból már a jövőben sem várható nagy mozgás.

A régiek

Érdekes módon a 14 régi, 2004 előtti, viszonylag gazdagabb tagállamból nőtt az érkezők száma a 2016-os 947 ezerrel szemben: kicsit több, mint egymillióan vannak most. Ugyanakkor a statisztikai hivatal elismeri, hogy a növekedés üteme negyedévről negyedévre csökkent. Ha megpróbáljuk felmérni, hogy mi lenne, ha Nagy-Britannia nem lépne ki az Unióból, arra jutunk, hogy főképpen a kelet-európai felzárkózási folyamat miatt pár éven belül tetőzne a szigetországban dolgozó EU polgárok száma, utána már nem nőne tovább, esetleg kisebb mértékben csökkenhetne is.

Önmagában ezért kár kilépniük (ez volt az egyik fő ok a kampányban), pláne, hogy friss adatok szerint a brit munkaerőpiac feszített, szükség van az addicionális munkaerőre. Persze nem tudjuk még, mikortól lép életbe bármilyen korlátozás. A kormány már 2019 márciusától szeretné ezt elérni, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az értékes munkaerő előtt továbbra is nyitva marad az ajtó, vagyis meghatározzák, mely szakmában, kik jöhetnek.