Április és június között 2,37 millió EU polgár dolgozott Nagy-Britanniában az ottani nemzeti statisztikai hivatal szerint, ami a legmagasabb szám, amióta a statisztikát vezetik. A tavalyi hasonló időszak óta a szám 126 ezerrel bővült, ami különösen azért érdekes, mert a mi régiónkból (a 2004-ben csatlakozott tagállamokból, melyek számára rögtön megnyílt a brit munkaerőpiac) más csökkenés tapasztalható.
Nemrég mehetnek
A növekmény jórészt a román és bolgár munkavállalóknak köszönhető, ami viszont több okból is érthető. Egyrészt ez a két ország 2007-ben csatlakozott az Unióhoz, és nekik már érvényben volt a 7 éves átmeneti moratórium, ezért csak 2014-től dolgozhatnak polgáraik a szigetországban. A tavalyi tehát csak a harmadik év volt, így még csak most kezdik kihasználni a lehetőségeket, melyek nekünk már 10 évvel korábban rendelkezésre álltak.
Másrészt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ebben a két országban a legalacsonyabbak a jövedelmek az Unión belül, bár különösen Romániában rendkívül gyors a növekedés, ami a rekord, 6 százalékhoz közelítő éves GDP növekedéssel együtt azt eredményezheti, hogy az ország bérszintje rövid időn belül felzárkózhat a visegrádi államok és a balti országok szintjére.
A lengyelek már nem jönnek
Összesen így 337 ezer román és bolgár polgár dolgozik a szigetországban, ami több mint 25 százalékos növekedés egy év alatt. A 2004-ben csatlakozott országcsoport esetében viszont egymillió fölöttiről 997 ezerre csökkent a szám. Ezekben az országokban rendkívül magas a béremelkedési ütem, így érthető, hogy a bevándorlás magától is elakad, sőt, sokan hazatelepülnek, így ebből az irányból már a jövőben sem várható nagy mozgás.
A régiek
Érdekes módon a 14 régi, 2004 előtti, viszonylag gazdagabb tagállamból nőtt az érkezők száma a 2016-os 947 ezerrel szemben: kicsit több, mint egymillióan vannak most. Ugyanakkor a statisztikai hivatal elismeri, hogy a növekedés üteme negyedévről negyedévre csökkent. Ha megpróbáljuk felmérni, hogy mi lenne, ha Nagy-Britannia nem lépne ki az Unióból, arra jutunk, hogy főképpen a kelet-európai felzárkózási folyamat miatt pár éven belül tetőzne a szigetországban dolgozó EU polgárok száma, utána már nem nőne tovább, esetleg kisebb mértékben csökkenhetne is.
Önmagában ezért kár kilépniük (ez volt az egyik fő ok a kampányban), pláne, hogy friss adatok szerint a brit munkaerőpiac feszített, szükség van az addicionális munkaerőre. Persze nem tudjuk még, mikortól lép életbe bármilyen korlátozás. A kormány már 2019 márciusától szeretné ezt elérni, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az értékes munkaerő előtt továbbra is nyitva marad az ajtó, vagyis meghatározzák, mely szakmában, kik jöhetnek.
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
