A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) az előző, júniusban kiadott tanulmányban jelzetthez képest 0,1 százalékponttal, 3,8 százalékról 3,9 százalékra emelte idei magyar GDP-növekedési előrejelzését, a 2018-as növekedési előrejelzést pedig 0,2 százalékponttal, 3,4 százalékról 3,6 százalékra emelte. Az OECD arra számít, hogy 2019-ben 2,8 százalékra lassul a GDP bővülésének üteme.
|
| Az OECD számai a magyar gazdaságról. |
A szervezet elemzői szerint jövőre is erős lesz a magyar gazdaság teljesítménye, majd 2019-ben kissé lanyhul a növekedési ütem. Az egyik fő hajtóerőt továbbra is a beruházások szolgáltatják, miközben a háztartások fogyasztásának robusztus növekedését alátámasztja a bérek emelkedése és a munkahelyek számának bővülése. Az infláció emelkedése várhatóan rontja a költségoldali versenyképességet és egyre jobban visszafogja az exportot.
A fiskális politika 2017-18-ban expanzív marad, a munkaadókat terhelő társadalombiztosítási járulékok és a vállalati adó csökkennek, a kormányzati kiadások emelkednek, de 2019-ben semlegesre változik az irányvonal. A termékpiac szűkülése, a bérek kétszámjegyű emelkedése és a 3 százalékos hivatalos inflációs célszám átlépése mind abba az irányba mutat, hogy prudens makrogazdaságpolitikára kell váltani.
A bankok erősebbeké és nyereségesebbekké váltak, jóllehet működési költségeik még mindig viszonylag magasak. A jelentős javulás dacára továbbra is magas a nemteljesítő hitelek aránya, amelyet csökkenteni kell. Egy versenyképesebb és hatékonyabb bankszektor kialakításával mérsékelni lehetne a működési költségeket, és könnyebbé lehetne tenni a nem teljesítő hitelek átalakítását a terheknek a hitelnyújtók- és felvevők közötti megosztásával - mutattak rá az elemzők.
Az előrejelzés szerint a háztartások fogyasztása a tavalyi 4,3 százalék után idén 4,4, jövőre 5,1, 2019-ben pedig 4,8 százalékkal bővülhet, míg a kormányzaté a 2016-ban mért 0,8 százalékos növekedés után idén 1,7 százalékkal csökkenhet, jövőre pedig 0,9 százalékkal emelkedhet. A munkanélküliségi ráta a tavalyi 5,1 százalékról idén 4,2 százalékra, jövőre 4,0 százalékra, 2019-ban pedig 3,8 százalékra süllyedhet.
Az infláció a tavalyi 0,4 százalékról 2017-ban 2,3 százalékra, jövőre 2,7 százalékra, 2019-ben pedig 3,4 százalékra kúszhat fel, míg az élelmiszer- és energiaárak változását nem tartalmazó maginfláció az idei 1,9 százalékról jövőre 2,9 százalékra, 2019-ben pedig 3,4 százalékra emelkedhet. A háztartások nettó megtakarítási rátája a tavalyi 7,1 százalékról idén 7,3 százalékra emelkedhet, jövőre viszont 6,6 százalékra, 2019-ben pedig 6,1 százalékra mérséklődhet.
A költségvetés GDP-arányos hiánya a tavalyi 1,9 százalék után idén 2,4 százalékra, jövőre 2,7 százalékra, a 2019-ben pedig 2,4 százalékra rúghat. A maastrichti kritériumok szerint számolt GDP-arányos államadósság mértéke a tavalyi 73,9 százalékról idén 71,5 százalékra, jövőre 70,0 százalékra, 2019-ben pedig 68,4 százalékra csökkenhet. A folyó fizetési mérleg többlete a tavaly mért 6,1 százalékról idén 4,0 százalékra, jövőre 2,5 százalékra, 2019-ben pedig 0,8 százalékra eshet vissza az OECD előrejelzése szerint.
Az EBRD mást lát
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank őszi helyzetértékelése szerint a magyar gazdaságban az idén 3,8 százalékos, jövőre 3,4 százalékos növekedést jósolt új prognózisában, 0,8, illetve 0,4 százalékkal gyorsabbat az előző előrejelzésnél. Részletek >>>
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
