A WHO szerint már egyáltalán nem működik Gáza legnagyobb kórháza, az Al-Shifa, amelynek környezetében harcok folynak az izraeli erők és a palesztin fegyveresek között. A WHO szerint a kórház három napja víz nélkül van, az áramot szolgáltató generátorok pedig szombaton fogytak ki az üzemanyagból. Az orvosok így az inkubátorokat sem tudják működtetni, és a WHO szerint már három koraszülött csecsemő halt meg ennek következtében, további 36 pedig veszélyben van.
Az izraeli haderő úgy tájékoztatott, hogy 300 liter üzemanyagot adtak át a kórház illetékeseinek a koraszülött osztályt ellátó generátor működtetésére, ám a gázai egészségügyi minisztérium közlése szerint ez csupán egy órára elegendő az áramfejlesztőnek. „Ez a kigúnyolása a pácienseknek és a gyerekeknek” – mondta a szóvivő az izraeliek lépéséről.
Scholz nem hagyná magához térni a Hamászt
Olaf Scholz német kancellár vasárnap elutasította az arab államok hosszabb tűzszünet iránti követeléseit Izraelnek a Gázai övezetet irányító radikális iszlamista Hamásszal vívott háborújában.
A Heilbronner Stimme című német lap rendezvényén nyilatkozó szociáldemokrata politikus közölte, hogy hosszabb tűzszünetet ugyan nem, de rövidebb humanitárius szüneteket támogat a harctevékenységben, hogy segélyek juthassanak be a palesztin térségbe, illetve külföldiek elhagyhassák azt.
"Nem találom helyénvalónak az azonnali fegyvernyugvás, vagy hosszabb szünet iránti követeléseket, mert ez azt jelentené, hogy Izrael hagyná magához térni a Hamászt" - tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy muszlim országok követelése nem egyezik az Izrael oldalán álló német szövetségi kormány álláspontjával. Kijelentette, hogy Izraelnek jogában áll megvédenie magát. Scholz egyben hangot adott azon véleményének, hogy a zsidó állam betartja a nemzetközi jogot. Felszólította mindazonáltal az izraeli kormányt, hogy vessen véget a ciszjordániai izraeli telepesek túlkapásainak a palesztin lakossággal szemben.
Scholz leszögezte, hogy meg kell teremteni a kétállami megoldás kilátásait. Úgy vélekedett, hogy a Hamász nélkül erre jobbak lesznek az esélyek.
"Amennyiben tartósan békés körülményeket kívánunk teremteni, akkor akarni kell egy Izrael számára fenyegetést nem jelentő palesztin állam lehetőségét is"
- hangoztatta a német kancellár.
Mint mondta, a Hamász több alkalommal is aláásta béketörekvéseket, mert a szélsőséges szervezet célja Izrael megsemmisítése és a zsidó állam lakóinak elüldözése.
"Ha ezt már nem tudják megtenni, az esély talán valamivel nagyobb lesz, mint az Izrael elleni támadásuk előtt volt" - fogalmazott.
Scholz a palesztin szélsőségesek által elhurcolt emberek kapcsán hozzátette, hogy "természetesen mindannyian azért küzdünk, hogy a túszokat szabadon engedjék".
Tömegtüntetések Franciaországban – Izrael mellett
Több mint 182 ezren vettek részt az antiszemitizmus elleni és a Hamász szélsőséges palesztin szervezet által fogva tartott túszok szabadon engedéséért meghirdetett békés tiltakozó meneteken vasárnap a francia nagyvárosokban - közölte a francia belügyminisztérium.
Az antiszemitizmus elleni legnagyobb felvonulást Párizsban tartották, ahol a rendőrség összesítése szerint a több mint 105 ezer fős tömeg több mint három órán át vonult a két parlamenti ház vezetőjének felhívására a nemzetgyűlés épületétől, a Bourbon-palotától a szenátusig, a Luxembourg-palotáig. A tömeg többször elénekelte a Marseillaise-t, a francia nemzeti himnuszt, és hosszan tapsolt.
A fővároson kívül 110 településen 77 650-en vonultak utcára, sehol nem történt említésre méltó incidens - jelezte a belügyi tárca.
A déli Marseille-ben 7500-an, a keleti Strasbourgban ötezren, a délkeleti Grenoble-ban 3700-an, a délnyugati Bordeaux-ban 3500-an, Nizzában és Lyonban mintegy háromezren, Nantes-ban és La Rochelle-ben kétezren tüntettek.
"Egy olyan Franciaország, ahol zsidó honfitársaink félnek, nem Franciaország" - írta vasárnap reggel közzétett levelében Emmanuel Macron államfő, aki személyesen nem volt jelen a menetben, de előre jelezte, hogy "lélekben ott lesz" és "tisztelettel üdvözli" a résztvevőket.
A párizsi menet élén Yaël Braun-Pivet, a nemzetgyűlés és Gérard Larcher, a szenátus elnöke vonult "A köztársaságért, az antiszemitizmus ellen!" feliratú molinó mögött, Élisabeth Borne miniszterelnök - akinek az apja holokauszttúlélő volt - és a kormány több mint harminc tagja, valamint a két korábbi köztársasági elnök, a jobboldali Nicolas Sarkozy (2007-2012) és a baloldali Francois Hollande (2012-2017) társaságában.
"A polémiák sem szennyezhetik be ezt a példátlan kezdeményezést" - jelentette ki Yaël Braun-Pivet, utalva Marine Le Pen és pártjának, a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülésnek (RN) a részvételére a párizsi menetben.
Olivier Véran kormányszóvivő úgy vélte korábban, hogy a Nemzeti Tömörülésnek "nincs helye" a menetben.
"A francia igazságszolgáltatás antiszemitizmus miatt elítélte a pártalapító Jean-Marie Le Pent, az RN-nek így nincs helye ezen a megmozduláson" - mondta szerdán a kormányszóvivő, aki amiatt is sajnálatát fejezte ki, hogy Jordan Bardella pártelnök "nem képes szakítani pártja antiszemita gyökereivel", miután a BFM hírtelevízióban újságírói kérdésre tagadta az alapító antiszemitizmusát.
A kormányszóvivő emlékezett arra, hogy az RN-t "a náci Németországgal kollaboráló Vichy-rezsim örökösei alapították", ugyanakkor "nemzeti egységre szólított fel az antiszemitizmus és az erőszak minden formájával szembeni küzdelemben".
Egy baloldali zsidó szervezet, a Golem aktivistái megpróbálták megakadályozni, hogy Marine Le Pen csatlakozzon a tömeghez, de a rendőrség feltartóztatta őket.
"Pontosan ott vagyunk, ahol lennünk kell"
- mondta Marine Le Pen pártja nemzetgyűlési képviselőinek gyűrűjében a tüntetésen francia újságíróknak.
Valamennyi parlamenti párt, jobb- és baloldalról egyaránt képviseltette magát a megmozduláson, egyedül a radikális baloldali Engedetlen Franciaország jelezte, hogy nem kíván olyan rendezvényen részt venni, amelyet az RN is támogat. A baloldali párt nemzetgyűlési képviselői közül ugyanakkor többen is megjelentek a strasbourgi felvonuláson.
Yonathan Arfi, a franciaországi zsidó intézmények képviseleti tanácsának (CRIF) elnöke üdvözölte, hogy a franciák ilyen nagy számban vettek részt a megmozduláson. Ugyanakkor úgy vélte, hogy az államfő jelenléte "még inkább történelmi jelentőségűvé" tette volna az eseményt.
Több vallás képviselője is jelezte részvételét a menetben, de a párizsi nagymecset és a Muzulmán Vallás Tanácsa képviselői nem kívántak csatlakozni, és sajnálkozásukat fejezték ki amiatt, hogy az iszlamofóbia ellen nem emeltek szót a szervezők.
A felvonulásokon, amelyeken nem voltak beszédek, "a lelkiismeret kiáltása, hogy megmutassuk a világnak, hogy a Francia Köztársaság nem engedi, és soha nem is fogja engedni, hogy az antiszemitizmus erőre kapjon" - írták felhívásukban a parlament vezetői.
"A Hamász által október 7-én Izraelben elkövetett terrortámadás, a holokauszt óta példátlan gyalázatos mészárlás, amely 40 honfitársunk halálát okozta, az antiszemita cselekmények száma veszélyesen megnőtt hazánkban. Alig négy hét alatt több mint ezer esetet regisztráltak, kétszer annyit, mint tavaly egész évben" - írták a kezdeményezők.
A belügyminisztérium összesítése szerint az elmúlt hónapban 1247 antiszemita cselekményt regisztráltak az országban, és 539 embert állítottak elő rendőrkapitányságra. Összehasonlításképpen: tavaly egész évben 436 antiszemita cselekmény történt a hatóságok adatai szerint.
Franciaországban él Európában a legnagyobb - 500-600 ezresre becsült - zsidó közösség, és muszlimok is Franciaországban élnek a legnagyobb számban Európában, számuk 5 és 6 millió közötti.
Lezuhant helikopter, öt amerikai halott
Öt amerikai katona halt meg a Földközi-tenger keleti medencéjében szombaton légi szerencsétlenségben - közölték katonai illetékesek vasárnap.
Az amerikai hadsereg térségért is felelős európai parancsnokságának (US European Command) frissített közlése szerint egy helikopter érintett a szerencsétlenségben, amely
"egy katonai gyakorlat keretében rutin légi üzemanyag-feltöltést végzett",
amikor lezuhant. A balesetben a jármű teljes személyzete meghalt.
Az első, szombati bejelentés még nem szólt áldozatokról, és abból az sem derült ki, hogy egy helikopterről volt szó. Azt ugyanakkor továbbra sem közölte az amerikai hadsereg, hogy a helikopter és legénysége a Földközi-tenger térségében tartózkodó amerikai kötelékek közül melyikhez tartozott, és a hozzátartozók tájékoztatásáig neveket sem hoznak nyilvánosságra. Az első közlemény azt hangsúlyozta, hogy a katonai jármű kizárólag gyakorlat miatt volt a levegőben és "ellenséges cselekményre utaló jelek nincsenek".
Az Izrael elleni október 7-i nagyszabású Hamász támadás nyomán az Egyesült Államok fokozta katonai jelenlétét a térségben, többi között ott tartózkodik két repülőgép-hordozó és kísérő hadihajóik, valamint a Közel-Keleten állomásozó amerikai tengerészgyalogságot is készenlétbe helyezték.
Lloyd Austin védelmi miniszter vasárnap közleményt adott ki, amely szerint a baleset részleteit továbbra is vizsgálják. A miniszter megfogalmazása szerint a szerencsétlenség szomorú emlékeztető arra, hogy a hadseregben szolgálatot ellátó katonák minden nap életüket teszik kockára az ország biztonságáért.
Joe Biden, elnök szintén közleményben nyilvánított részvétet a szolgálatteljesítésben meghalt katonák hozzátartozóinak, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az öt emberéletet követelő baleset pontosan a Veteránok Napján történt.
Veteránok Napja az Egyesült Államokban nemzeti ünnep, amelyen köszönetet mondanak a katonáknak az ország érdekében a múltban és jelenben hozott áldozatokért.
(via MTI, Guardian)
Ezt az economica.net adta hírül a Prahova megyei munkaügyi felügyelőség (AJOFM) tájékoztatása alapján. 
