Mint azt a Magyar Nemzetben megjelent véleménycikkében az MNB elnöke kezdi: a közelünkben van egy olyan példa, amit már egyszer megtaláltunk, de később szem elől tévesztettünk: ez a példa Csehország. Szerinte a cseh gazdasági modell több tanulsággal is szolgál számunkra, ezért érdemes folytatni a cseh-magyar helyzetkép összehasonlítását.
Három szempontot vizsgál:
- Hol vannak a cseh modell előnyei és hogyan hozhatnánk be a hátrányainkat?
- Hol vannak a magyar modellben olyan előnyök a cseh modellhez képest, ahol még növelhetnénk is az előnyt?
- Hol vannak a jövő lehetőségei, amelyek most formálódnak, ahol a magyar modell gyorsabb és eredményesebb lehet, mint a cseh?
Matolcsy György egyúttal megjegyzi azt is, hogy a múlt adottságai rendelkeznek egy sajátos tulajdonsággal: mintha a „kamatos kamat” alapján működnének. Példaként hozza a demográfiai helyzetet. Mint emlékeztet: 1990-ben a két ország népessége még közel azonos volt, mindkettő 10,4 millió főt tett ki. Mára 900 ezer fős a cseh demográfiai előny. Ez két tényezőnek köszönhető: a magasabb cseh születésszámnak és a sokkal magasabb magyar halálozási adatnak. A csehek már elérték az évi 110 ezer újszülöttet, mi több mint 15 ezer újszülöttel maradunk el ettől – jegyzi meg.
Ezen túlmenően a két ország örökségénél egy sor területen működik a „kamatos kamat” törvénye – írja az MNB elnöke. 15 példát hoz erre. Köztük olyat, hogy a második világháború előtt a cseh gazdaságban az ipar aránya másfélszerese volt a magyarnak, majd Csehszlovákia elkerülte a súlyos makrogazdasági egyensúlytalanságokat, valamint a hiperinflációt is.
Továbbá egy főre jutó fejlettség terén Csehország ma az EU-27 átlag 94.1 százalékát, mi viszont a 74 százalékát érjük el. A cseh gazdaságot folyamatosan a magas beruházási ráta és a hatékony tőkefelhalmozás jellemzi. A feldolgozóipar belföldi hozzáadott értéke magasabb a magyarnál. A munkaerőpiac az elmúlt 30 évben kisebb ciklusokat mutatott a magyarnál. A cseh gazdaság sérülékenysége is alacsony, valamint a költségvetési politikájuk is erősen anticiklikus volt.
Ezek az örökölt előnyök a cseh modell kiszámíthatóbb, fokozatos, a korábbi értékeket megőrző, a sokkokat elkerülő működéséből erednek – jegyezte meg Matolcsy György.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
