A jegybankelnök hétfőn megjelent cikkében egyebek mellett megismételte: a 2010 és 2019 közötti magyar gazdasági siker ellenére 2019 végére az ország nem érte el az 1936-os történelmi csúcspontot, amikor a Trianon utáni Magyarország a legközelebb volt Nyugat-Európa fejlettségéhez, illetve a mai uniós országok átlagos fejlettségéhez. Akkor az "uniós" átlag közel 83 százalékát, 2019 végén csak 73 százalékát érte el.
Döntő oknak az állami működés hiányosságait, kiemelten a kormányzati működés gyengeségeit nevezte.
"Nálunk az eddigi - versenytársainkkal összehasonlítva - közepes gazdasági teljesítmény egy közepes kormányzati teljesítményből eredt ebben az évtizedben. Megfordítva, azért volt csak közepes a magyar felzárkózási teljesítmény, mert az állami működés hatékonysága közepes volt" - fejtette ki.
A Magyar Nemzet internetes oldalán közzétett írásában a 2010-19-es évtizedből, majd a mostani gazdasági válságkezelésből 12 tanulságot vont le a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Ezek között megállapította, hogy 2010 és 2013 között hatékonyan működött a gazdaságpolitika centruma, és a miniszterelnök által kitalált és elnevezett Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egyszerre érte el a költségvetés szanálását és a foglalkoztatás fordulatát. 2013-ban helyes volt a jegybanki fordulat elindítása is szerinte.
A hibák közé sorolta pénzügyminiszterre cserélni a gazdaságpolitikai központ (NGM) vezetőjét 2013-ban, majd megszüntetni az NGM-et és a Pénzügyminisztériumra bízni a gazdaságpolitikát.
"Ez szakított a polgári oldal korábbi vezető elvével, ami szerint nem lehet az éves költségvetési érdek a gazdaságpolitika iránytűje. Ez olyan szakítás, mintha a nemzeti oldal a politika színterén feladná a nemzet, a kereszténység vagy a család eszméjét" - írta.
Gazdaságpolitikai vákuum
Ez a váltás "gazdaságpolitikai vákuumot" hozott létre, amit a miniszterelnök személyesen, valamint egy Gazdasági főtanács intézményesen próbált megoldani. Ez nem sikerült. Az MNB kívülről nem tudta, de nem is lehetett képes betölteni a gazdaságpolitikai űrt, a kormányzaton belül pedig nem volt erre felhatalmazott és erre képes intézmény - jelezte.
2018-tól új kormányzati ciklus indult, de továbbra sem volt gazdaságpolitikai központ, így kényszerűen a pénzügyi tárca működött központként. A helyesen létrehozott Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) túl széles feladatkört kapott, miközben nem vált a gazdaságpolitika centrumává. Nem is lehetett, mert fő feladatánál - hogy az innováció/K+F/felsőoktatás/védelmi ipar területeire összpontosítson - kiterjedtebb feladatkört kapott, amit az éves költségvetési érdektől távol tartott gazdaságpolitikai központnak kellene ellátnia, ha lenne ilyen - vélte Matolcsy György.
Közepes válságkezelés
Megállapította: 2020-ban beütött a válság; az MNB és a pénzügyi rendszer sikeresen kezelte a gazdasági válságot, a külföldi tőkebeáramlásért felelős tárca kitűnően működött, az ITM sikeresen készítette elő az intenzív felzárkózási pálya feltételeit, de továbbra is hiányzik a kormányzat gazdaságpolitikai elemző agya és cselekvési központja. A gazdasági válságkezelés így közepes eredményt mutat eddig.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
