Ellenszavazat nélkül döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa április végi ülésén az alapkamat 13 százalékon tartásáról és a kamatfolyósó szűkítéséről a szerdán közölt rövidített jegyzőkönyv szerint.
A monetáris tanács április 25-i kamatdöntő ülésén fenntartotta a jegybanki alapkamat tavaly szeptember óta hatályos 13,0 százalékos szintjét, a kamatfolyosót azonban szűkítette: a felső szélét 450 bázisponttal, 25 százalékról 20,5 százalékra csökkentette, míg a kamatfolyosó alsó szélét változatlanul 12,5 százalékon hagyta a testület.
A közlemény szerint a kamatfolyosó szűkítésére az adott lehetőséget, hogy október közepe óta jelentősen csökkentek a szélsőséges forgatókönyvek kockázatai valamint nagymértékben javult a kockázati környezet és Magyarország kockázati megítélése.
Helyzetértékelésük szerint ebben szerepet játszott, hogy az energiaárak korrigáltak, az európai energiaválság negatív hatásai mérséklődtek, a tőkebeáramlás fokozódott a feltörekvő piacokra, valamint belátható távolságra került a meghatározó jegybankok kamatemelési ciklusának lezárása.
Ezen felül a hazai devizapiac stabilizálódott, az állampapírpiac stabil, létrejött a megállapodás az Európai Unióval, valamint jelentős mértékben javult az ország külső egyensúlyi pozíciója - írták.
A reálgazdasági folyamatokat illetően a monetáris tanács jelezte, hogy gazdasági aktivitás általános lassulása várható. A külső egyensúlyi folyamatok trendszerű javulása - a kedvezőbb energiaegyenleg és cserearányok miatt - folytatódott és előretekintve akár a márciusi Inflációs jlentés előrejelzési pályájánál is kedvezőbben alakulhat.
A jegybankárok egyetértettek abban, hogy a 2021 júniusában - az Európai Unióban elsőként - elindított, és 2022-ben felgyorsított kamatemelési ciklus által elért, szigorú monetáris kondíciók egyre erőteljesebben fejtik ki dezinflációs hatásukat.
(MTI)
A legtöbb uniós külügyminiszter nem repes az örömtől, hogy a blokk területére érkezhet a háborús bűnösként keresett orosz elnök. 
