|
| Kép forrása: MTI, Nagy Zoltán |
Eddig a fővárosnak négymilliárd forintba került a Bálna, ennél kevesebb aligha lehet a minimális ár. A NOL értesülései szerint akár a következő közgyűlésen téma lehet a Duna-parton álló Bálna eladása. A városvezetés ugyanis pályázatot írna ki az üvegcet értékesítésére, amelyhez azonban a Fővárosi Közgyűlésnek is hozzá kell járulnia. A kiírásban a minimálár mellett a jelenlegi bérlők szerződéseit érintő passzusokat is meghatároznák.
Az ingatlan-értékbecsléssel a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) Zrt.-t bízták meg – tájékoztatta a Népszabadságot Bagdy Gábor gazdasági főpolgármester-helyettes, aki egyúttal megerősítette, hogy november óta tárgyal a Magyar Nemzeti Bank (MNB) képviselőivel az eladás kereteiről.
Csak az MNB érdeklődik komolyan
Tagadta viszont azt az értesülést, miszerint az adásvételi szerződés gyakorlatilag készen várja, hogy aláírják. Olyannyira, hogy az erről szóló előterjesztést már szerdán tárgyalta volna a közgyűlés.
A nagy értékű ingatlanok eladását rendelet szabályozza, amely előírja pályázat kiírását, ráadásul a Bálna értékesítésekor az érvényes bérleti szerződésekre is tekintettel kell lenniük. A feltételrendszer kidolgozása folyamatban van, mint ahogy zajlik az ingatlan értékének felmérése is. Azt viszont nem tagadta, hogy eddig egyetlen komoly érdeklődőről tudnak, és az az MNB.
A bank interaktív eszközökkel felszerelt látogatóközpontot és pénztörténeti múzeumot alakítana ki az épületben. A főváros által meghatározandó minimálárról egyelőre csak annyit árult el, hogy a bekerülési költséget mindenképpen meg szeretnék kapni.
A Közraktárak épületegyüttesre a beruházó Porto Investment Kft. 8,5 milliárdot költött, ebből 7,5 milliárdot adott az MKB. A főváros a perek idején kötött alkukban 6,5 millió eurót fizetett a beruházónak, 2,7 millió eurót a generálkivitelezőnek. Szeptemberben pedig 1,32 milliárd forintot szavaztak meg a befejezésre. Így jutott a főváros cirka négymilliárd forintért a 13 664 négyzetméteres multifunkcionális központhoz.
A Bálna eladásából származó pénzt elsősorban fejlesztésre költené a városvezetés, de nem kizárt, hogy a működési költségekbe is belefolyik egy része. Nagy kérdés azonban, hogy a perekkel kipányvázott ingatlanért hányan szállnak versenybe.
A bérleti díjból származó bevételek is jócskán elmaradtak a várakozástól. Négy éve még évi hárommilliárd forinttal számoltak, tavaly már a 400 millió forintra taksált üzemeltetési költség kitermelésével is elégedett lettek volna.
.
A jelenlegi alaptörvény 38 sarkalatos törvényt nevesít. 
