Meddig fog még így drágulni az életünk?

Júliusban 2,1 százalékot tett ki az éves bázisú infláció értéke, ezzel enyhén emelkedett a júniusi 1,9 százalékos szintről – közölte a Központi Statisztikai Hivatal a Privátbankárral.

A megjelenő adat meghaladta a piaci várakozásokat, de megegyezett az ING előrejelzésével. Virovácz Péter, a bank szenior elemzője szerint a júniusi mélypont után idén már nem várható 2 százalék alatti fogyasztói árindex, de a jegybank 3 százalékos célja sem lesz veszélyben.

Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője is arra számít, hogy az idei év második felében tovább gyorsuló inflációs mutatókat láthatunk majd. Az Erste az év egészében átlagosan 2,3 százalékos inflációra számít, jövő évre vonatkozó becslésük pedig 3,4 százalék.

Meglepő lenne, ha lépne a jegybank

Annak ellenére, hogy kezd tapinthatóvá válni az infláció a magyar gazdaságban, véleményünk szerint nem várható reakció a Magyar Nemzeti Banktól, továbbra is kifejezetten „dovish” maradhat. Ez azt jelenti, hogy a Monetáris Tanács várhatóan változatlanul hagyja a 0,9 százalékos alapkamatot a jövő év végéig, a bankközi 3 hónapos BUBOR kamat pedig a mostanihoz hasonló alacsony szinten ragadhat az elkövetkező másfél évben, emelkedő forintkamatokra 2019 előtt nem számítunk – írja kommentárjában az elemző.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az idei év elején számos ellentétes hatás befolyásolta az infláció alakulását. Egyes áruk, szolgáltatások célzott áfa csökkentése (baromfihús, tojás, nyerstej, internet, vendéglátás) lefelé, míg bázishatások, az üzemanyagárak, és a növekvő belső kereslet, a bérköltségek növekedése felfelé húzták az inflációt, a bérköltségek növekedését azonban a bérterhek csökkentése némileg ellensúlyozza.

Megint változhat az üzemanyagok jövedéki adója

Az üzemanyagárak tavaly április-májusi drágulásának bázishatásának kiesése, valamint az üzemanyagok jövedéki adójának és árának csökkentése miatt az infláció 2 százalék közelébe süllyedt, majd augusztusban 2,7 százalékra emelkedhet, az év végére pedig az üzemanyagárak tavaly év végi magas bázisára – amit a jövedéki adó átmeneti emelése is okozott – miatt decemberben ismét 2 százalék közelébe süllyedhet az infláció.

Ugyanakkor nem zárható ki, hogy amennyiben tartósan alacsonyak maradnak az olajárak, szeptembertől ismét átmenetileg emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója. Így idén éves átlagban 2,3 százalékos inflációra számítunk, azonban a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat – írja a Takarékbank elemzője.

Ezzel szemben a tartósan alacsony olajárak és az erősebb forint fékezheti az árak emelkedését. Jövő év elején az idei áfa csökkentések elmúló hatását ellensúlyozza további termékekre és szolgáltatásokra bevezetni tervezett áfa csökkentések, valamint az üzemanyagárak idei magas bázisa, így az infláció 2 százalék körül maradhat, azonban év közben az infláció már fokozatosan megközelítheti, a jövő év negyedik negyedévétől pedig meg is haladhatja a 3 százalékos inflációs célt, éves átlagban pedig 2,7 százalék lehet az infláció jövőre. A jövő évi inflációra lefelé mutató kockázatot jelenthet a háztartási energiaárak esetleges csökkentése.