Mint arról a KSH péntek reggeli közlése alapján beszámoltunk, a hazai ipar februári teljesítménye éves szinten 8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ez tizennégy havi mélypont, utoljára 2023 decemberében volt ekkora éves szintű visszaesés. 

Összegyűjtöttük a kormány és az elemzők reakcióit.

Nemzetgazdasági Minisztérium:

A magyar ipari termelés alakulását továbbra is a gyenge külső kereslet befolyásolja. Az Európai Unió versenyképességi problémái, valamint Németország – hazánk legfontosabb gazdasági partnere – két éve tartó recessziója visszafogja a magyar exportot és az ipari kibocsátást. A beszállítói láncokon keresztül jelentkező negatív hatások különösen az autóipart és a gépipart érintik.

A magyar ipar számára a külső piacok helyreállása mellett az olyan nagyszabású beruházások hozhatnak új lendületet, mint a CATL, a BYD, a BMW, a SEMCORP és az EcoPro gyártókapacitásainak bővítése. A kormány emellett elindítjaa „100 új gyár” programot is, amely jelentős szerepet játszik a hazai ipar fellendítésében és a gazdaság teljesítményének növelésében. 

Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza:

A februári adatokban az köszön vissza, hogy az év eleji leállásból való újraindulás most a korábbi évekhez képest kevésbé volt dinamikus. Vagyis az összkép továbbra is meglehetősen borús. Annyira, hogy még a piacon a legborúsabb előrejelzést adó ING Bank számainál is rosszabb lett az ipar februári teljesítménye. A 2021. év átlagos havi teljesítményéhez viszonyítva az ipari kibocsátás volumene immáron 7,1 százalékos elmaradást mutat. Legutóbb ennyire mélyen az ipari termelés a 2020-as Covid-lezárások miatt volt.

A magyar ipar manapság csak akkor képes valamiféle pozitív teljesítményt nyújtani, ha a kisebb súlyú ágazatokban van valamilyen egyszeri pozitív megugrás, hiszen a feldolgozóipari alágak mindegyikében csökkent a termelés volumene havi összevetésben.

Mivel a hazánkban működő gyártók egy jelentős része továbbra is munkaerőt tartalékol, a gyenge ipari teljesítmények sorozata egyre közelebb visz minket a törésponthoz. Ahhoz a ponthoz, amikor a vállalatok tömegével döntenek majd úgy, hogy egész egyszerűen már nem éri meg, túl költséges a munkaerő tartalékolása.

Két évnyi lejtmenetet követően egyelőre nem úgy néz ki, hogy 2025 lenne az az év, amikor a magyar ipar kimászik a gödörből. Sőt, egyelőre úgy tűnik, hogy még a gödör alját sem sikerült elérni.

A Trump okozta világkereskedelmirendszer-változás további hatalmas bizonytalanságokat generál. Nem meglepő, hogy az ipari bizalmi indexen belül a foglalkoztatási kilátásokra vonatkozó komponens immáron három hónapja negatív tartományban van, vagyis egyre többen fontolgathatják az elbocsátásokat.

A rendelésállományokra vonatkozó megítélés is romlik. Nem is csoda, hiszen a legutóbbi (januári) részletes ipari adatközlés során jelezte a KSH, hogy éves bázison 13,6 százalékkal kisebb az összes rendelésállomány, ami ismét csökkenő tendenciát mutat. Ennek a valóságnak továbbra is teljesen ellentmond a friss BMI, ami továbbra is az expanziót jelző 50 feletti tartományban van. Ezen indikátor megbízhatósága továbbra is erősen kérdéses, de talán mondhatjuk azt is, hogy érdemi jelentéssel nem bír.

Előretekintve, nehezen körvonalazódik a trendforduló az iparban. A vámháború előtt sem pörögtek fel az ipari teljesítmények a készletek feltöltése és a vámok elkerülése érdekében. Ez jól mutatja, hogy mennyire gyenge a globális kereslet az iparcikkek iránt. A készletezési ciklus fordulata még várat magára és a vámok ezt tovább késleltethetik.

Mindent egybevéve az exportra termelő szektorok kilátásai inkább romlottak az elmúlt időszakban, és amennyiben tényleg felpörög a vámháború, az negatívan érintheti végül a világkereskedelmet. Persze itthon egyedi hatásként jelentkezik majd az új kapacitások belépése, ám nagyon úgy tűnik, hogy a külső környezet miatt ezek beindulása idénről 2026-ra tolódik.

A belpiacra termelő ipari szektorok abban azért bízhatnak, hogy fennmarad a fogyasztás növekedése és ez hozhat némi trendszerű bővülést, bár a belföldi rendelésállomány alakulása sem tűnik biztatónak. De még ha lesz is némi fellendülés itt, az exportszektor túlsúlya miatt ez csak csepp lesz az „ipari” tengerben és összességében az ipar 2025 egészében is érdemben visszahúzhatja a magyar gazdaság teljesítményét.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza:

A nagy mértékű visszaesésben szerepet játszik a bázishatás – 2024-ben szökőév volt, és így a munkanapok száma is eggyel több volt a mostaninál, illetve szezonálisan kiigazítva ettől eltekintve is ebben a hónapban láttuk tavaly a legnagyobb termelési értéket. A szökőnaphatás miatt ugyanakkor meglepő, hogy a munkanaphatástól megtisztított adat alig tér el a nyerstől, a visszaesés az alapján is 8,0 százalékos – az exportban a két adat között sokkal jelentősebb volt az eltérés.

A februári termelés mértéke nemcsak éves összehasonlításban aggasztó, hanem az előző hónapokhoz képest is: az október-novemberi szinttől majdnem 4 százalékkal elmarad, azaz az ipar továbbra sem tud kikerülni a válságból, sőt, a problémák inkább csak mélyülnek. Azt, hogy ebben továbbra is a járműgyártásnak és a villamos berendezések (akkumulátorok) gyártásának van szerepe, annak, hogy e két ágazat különösen is alacsony kereslettel szembesül.

Mivel a jármű- és akkumulátorgyártás súlya a magyar iparban jelentős, az ipar csak akkor tud növekedési pályára állni, ha ezek teljesítményében is javulás következik be – vagy legalább nem lesz ekkora lejtmenet. Ebben a Trump által a héten kivetett vámok semmiképpen sem fognak segíteni, de azért túlzottan nagy visszaesést sem okoznak – a probléma inkább csak az, hogy itt ismét a járműgyártás lehet az érintett ágazat. A mai adat alapján azonban az látszik, hogy az ipar az első negyedévben is visszafogja a gazdasági teljesítményt és komoly kockázatot jelent az idei növekedésre nézve.

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője:

A kilátások vegyesek, összességében borúsnak nevezhetők: a német gazdaság ciklikus pozíciójának év eleje óta tartó javulása, valamint hosszú távon az előirányzott gazdaságélénkítés kedvezően hathat az üzleti hangulatra. Ugyanakkor a héten bejelentett, masszív amerikai vámok rövidtávon a kibocsátás csökkenését, majd a beruházások visszafogását és a tőke visszavonulását eredményezhetik. Az európai szintű elektromobilitás még nem vett újabb lendületet és így ez az ehhez kapcsolódó hazai beruházások kivitelezésének elhúzódását eredményezheti. A kapacitásbővítések pozitív növekedési kihatása jelen állás szerint főként 2026-tól jelentkezhet, azonban a vámháború kitörésének küszöbén ezzel kapcsolatosan is érdemben nőtt a bizonytalanság.

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője:

A kilátásokat rontják a bejelentett amerikai vámok, amelyek egyrészt tovább erősítik a gazdasági szereplőkben meglévő bizonytalanságot, másrészt érdemben megdrágítják a kereskedelmet, tovább erodálva az európai versenyképességet. Erőteljesen kérdéses, hogy sikerül-e megállapodásra jutni a Trump-adminisztrációval a vámok mértékének mérséklését illetően, illetve hogy az esetleges válaszlépések nem eszkalálják-e tovább a helyzetet. Ezzel együtt is, az iparban fordulatra elsősorban a második félévtől számítunk, feltéve, hogy az európai országok hatékony választ tudnak adni a vámok okozta problémára. A fellendülésben jelentős segítséget jelent majd, hogy ekkortól fordulnak majd termőre a zajló nagyberuházások is (CATL, BMW, BYD), amelyek a fokozatos termelés-felfuttatás mellett már idén támogathatják a növekedést.