Hol dolgozik a plusz 1 százalék?
Az I. negyedévben a GDP 0,9%-kal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Az ipari termelés volumene 3,1%-kal, a kiskereskedelmi forgalomé 1,7%-kal maradt el a tavalyitól, a külkereskedelem pedig stagnált. Csak az építőipar növekedett, kirívóan alacsony bázishoz képest.
A foglalkoztatás az öt főnél nagyobb cégeknél és a költségvetési szférában mintegy 1%-kal csökkent, a KSH lakossági felmérése szerint azonban 1%-kal emelkedett a valamiféle munkát végzők aránya. A különbséget többek között a külföldi és a szürke munkavállalás terjedése magyarázhatja - írja a GKI.
Több lesz a pénzünk - de fogunk-e többet vásárolni?
A béremelés mértéke tavalyhoz képest érezhetően lassul, s a látványosan csökkenő infláció (valamint a gazdasági visszaesés) következtében jóval elmarad a minimálbér 5,4%-os dinamikájától is. Végeredményben 2013-ban a bruttó keresetek 3%-os, a nettó keresetek ennél valamivel nagyobb emelkedése, 2,2%-os áremelkedést prognosztizálva a reálkeresetek bő 1%-os emelkedése várható. A nyugdíjak reálértéke – mivel azok idén a kormány eredeti inflációs előrejelzésének megfelelően 5,2%-kal bővülnek – kb. 3%-kal emelkedik. A reáljövedelmek 1,5%-os emelkedése ellenére a sokféle tartozás által sújtott, bizonytalan jövőt látó lakosság nem vagy alig növeli fogyasztását.
Kritikus szint közelében a beruházások
A beruházások 2013. I. negyedévében az előző negyedévhez képest csaknem 4%-kal tovább csökkentek, s több mint 8%-kal maradtak el az egy évvel korábbitól. 2013 egészében 2%-os visszaesés várható. A kétezres évek első évtizedében még 20-25%-os beruházási ráta idén 17% alá esik. (Az EU átlaga 2012-ben 19,6% volt.) Ez a kirívóan alacsony arány, már a tőkeállomány meg-újítását se nagyon fedezi.
Az EU stagnálása miatt csak a II. félévben várható a magyar kivitel érdemi növekedése. A jegybanki kamatcsökkentés és az alacsony kamatozású hitelek meghirdetése nyomán a legjobb cégek olcsóbban jutnak hitelhez. Ez azonban a kereslethiány és a kiszámít-hatatlan állami magatartás miatt nem vezet a növekedés gyorsulásához - vélik a GKI szakemberei.
Miből lehet pénz választási költségvetésre?
|
Nem lesz választási költségvetés - akkor mire kell a reklámadó?A túlzottdeficit-eljárás megszüntetése után sem valószínű, hogy a magyar kormány jelentősebb költségvetési lazításba kezdene, egyebek mellett azért nem, mert a monetáris politika folyamatos enyhülése miatt erre nincs is szükség, vélik londoni elemzők. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is többször elmondta: nem lesz választási költségvetés. A GKI forgatókönyve mellett szól viszont az, hogy bár csak a "vészhelyzeti forgatókönyben" szerepelt a reklámadó, arra az esetre, ha Brüsszel nem szünteti meg Magyarország ellen a túlzottdeficit-eljárást, végül mégis úgy tűnik, hogy megsarcolják a média-mamutokat. |
A Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás megszüntetése nem biztosít mozgásteret egy feltételezett választási költekezéshez, mivel az eljárás ebben az esetben akár már a választások előtt újraindulhat. Ezért az idei deficit, ha magasabb is lesz az EU által most prognosztizált 2,7%-nál, feltehetőleg nem, vagy nem sokkal haladja meg a 3%-ot.
A GKI arra számít, hogy a népszerű intézkedések terhét a rezsicsökkentéshez hasonlóan közvetlenül, esetleg adóemelés formájában közvetetten továbbra is nagyrészt az üzleti szektorra hárítják (lásd keretes írásunkat a reklámadóról).
Ez az EU által tolerálható szint körül tarthatja a várható 2014. évi hiányt, de tovább rontaná egy mégoly szerény növekedés beindulásának esélyét is. Emellett kiélezett választási helyzetben nem zárható ki egy költségvetési következményektől eltekintő, osztogató politika sem.
Nagyot megy az OTP. 
