Hol dolgozik a plusz 1 százalék?
Az I. negyedévben a GDP 0,9%-kal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Az ipari termelés volumene 3,1%-kal, a kiskereskedelmi forgalomé 1,7%-kal maradt el a tavalyitól, a külkereskedelem pedig stagnált. Csak az építőipar növekedett, kirívóan alacsony bázishoz képest.
A foglalkoztatás az öt főnél nagyobb cégeknél és a költségvetési szférában mintegy 1%-kal csökkent, a KSH lakossági felmérése szerint azonban 1%-kal emelkedett a valamiféle munkát végzők aránya. A különbséget többek között a külföldi és a szürke munkavállalás terjedése magyarázhatja - írja a GKI.
Több lesz a pénzünk - de fogunk-e többet vásárolni?
A béremelés mértéke tavalyhoz képest érezhetően lassul, s a látványosan csökkenő infláció (valamint a gazdasági visszaesés) következtében jóval elmarad a minimálbér 5,4%-os dinamikájától is. Végeredményben 2013-ban a bruttó keresetek 3%-os, a nettó keresetek ennél valamivel nagyobb emelkedése, 2,2%-os áremelkedést prognosztizálva a reálkeresetek bő 1%-os emelkedése várható. A nyugdíjak reálértéke – mivel azok idén a kormány eredeti inflációs előrejelzésének megfelelően 5,2%-kal bővülnek – kb. 3%-kal emelkedik. A reáljövedelmek 1,5%-os emelkedése ellenére a sokféle tartozás által sújtott, bizonytalan jövőt látó lakosság nem vagy alig növeli fogyasztását.
Kritikus szint közelében a beruházások
A beruházások 2013. I. negyedévében az előző negyedévhez képest csaknem 4%-kal tovább csökkentek, s több mint 8%-kal maradtak el az egy évvel korábbitól. 2013 egészében 2%-os visszaesés várható. A kétezres évek első évtizedében még 20-25%-os beruházási ráta idén 17% alá esik. (Az EU átlaga 2012-ben 19,6% volt.) Ez a kirívóan alacsony arány, már a tőkeállomány meg-újítását se nagyon fedezi.
Az EU stagnálása miatt csak a II. félévben várható a magyar kivitel érdemi növekedése. A jegybanki kamatcsökkentés és az alacsony kamatozású hitelek meghirdetése nyomán a legjobb cégek olcsóbban jutnak hitelhez. Ez azonban a kereslethiány és a kiszámít-hatatlan állami magatartás miatt nem vezet a növekedés gyorsulásához - vélik a GKI szakemberei.
Miből lehet pénz választási költségvetésre?
|
Nem lesz választási költségvetés - akkor mire kell a reklámadó?A túlzottdeficit-eljárás megszüntetése után sem valószínű, hogy a magyar kormány jelentősebb költségvetési lazításba kezdene, egyebek mellett azért nem, mert a monetáris politika folyamatos enyhülése miatt erre nincs is szükség, vélik londoni elemzők. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is többször elmondta: nem lesz választási költségvetés. A GKI forgatókönyve mellett szól viszont az, hogy bár csak a "vészhelyzeti forgatókönyben" szerepelt a reklámadó, arra az esetre, ha Brüsszel nem szünteti meg Magyarország ellen a túlzottdeficit-eljárást, végül mégis úgy tűnik, hogy megsarcolják a média-mamutokat. |
A Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás megszüntetése nem biztosít mozgásteret egy feltételezett választási költekezéshez, mivel az eljárás ebben az esetben akár már a választások előtt újraindulhat. Ezért az idei deficit, ha magasabb is lesz az EU által most prognosztizált 2,7%-nál, feltehetőleg nem, vagy nem sokkal haladja meg a 3%-ot.
A GKI arra számít, hogy a népszerű intézkedések terhét a rezsicsökkentéshez hasonlóan közvetlenül, esetleg adóemelés formájában közvetetten továbbra is nagyrészt az üzleti szektorra hárítják (lásd keretes írásunkat a reklámadóról).
Ez az EU által tolerálható szint körül tarthatja a várható 2014. évi hiányt, de tovább rontaná egy mégoly szerény növekedés beindulásának esélyét is. Emellett kiélezett választási helyzetben nem zárható ki egy költségvetési következményektől eltekintő, osztogató politika sem.
Nyomott a hangulat Európában. 
