Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Az EU azért vezette be a csúcsjelölti rendszert 2014-ben, hogy demokratikusabbá tegye az Európai Bizottság vezetőjének megválasztási folyamatát. Az volt a cél, hogy az új elnök személye ne csupán hatalmi alkuk eredménye legyen, hanem az uniós polgárok is beleszólhassanak a választásba. Ezt a rendszert rúgná fel most az uniós állam- és kormányfők egy része. Az Európai Parlament azonban még beinthet nekik.

Emmanuel Macron szerint új jelöltek kellenek. EPA/LEWIS JOLY

A pápaválasztás gyorsabban megy mint az uniós vezetők megválasztása – viccelődött Leo Varadkar ír kormányfő múlt héten Brüsszelben, az Európai Tanács ülése után.

Zárt ajtók mögött

Az uniós állam- és kormányfőket tömörítő testület azért ült össze csütörtök este, hogy megegyezzen arról, kit jelöl majd Jean-Claude Juncker utódjául az Európai Bizottság élére. A vacsora a szokásoknak megfelelően zárt ajtók mögött, a nyilvánosság teljes kizárásával zajlott, a mobiltelefonok nem működtek, az eseményen még a legközelebbi tanácsadók sem vehettek részt.

Megegyezés azonban nem született, elsősorban azért nem, mert mintegy tucatnyi állam- és kormányfő – köztük Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor miniszterelnök – keresztbe feküdt az európai parlamenti (EP) választást megnyerő Néppárt csúcsjelöltje, Manfred Weber előtt.

Ejtenék a csúcsjelölteket

Macron az ülés után már arról beszélt, hogy a csúcsjelölti modell lekerült az asztalról – azaz egyetlen más csúcsjelöltet sem támogat –, és elkezdődött egy új választási folyamat. Hasonló véleményt fogalmazott meg Pedro Sanchez spanyol szocialista kormányfő is. (Orbán Viktor pedig már korábban világossá tette, hogy senkit sem támogat a csúcsjelöltek közül.)

Az uniós szerződés egy nap talán lehetőséget fog biztosítani arra, hogy az uniós polgárok közvetlenül válasszák meg a vezetőket, jelenleg azonban nem ez a helyzet, fejtegette a francia elnök.

Német sajtóhírek szerint a csúcson Angela Merkel német kancellár is azt mondta, hogy amennyiben a Tanács elutasítja Webert – márpedig elutasította –, akkor a többi csúcsjelölttől is el kell búcsúzni.

Demokratikus vívmány

A csúcsjelölti rendszer kiiktatásának a terve ugyanakkor feldühítette az EP-t. Azt ugyanis éppen azért hozták létre 2014-ben, hogy az EP-választásokon keresztül az uniós polgárok is részt vehessenek az EU talán legbefolyásosabb emberének megválasztási folyamatában. Jean-Claude Juncker például már ebben a rendszerben lett az Európai Bizottság elnöke.

A csúcsjelöltek az egyes pártcsaládok EP-kampányát vezetik, azaz a választók nem csak egy adott pártra, hanem közvetve az Európai Bizottság egyik elnökaspiránsára is szavaznak. Az uniós szerződésbe pedig 2009-ben belekerült egy olyan passzus, miszerint az Európai Tanácsnak a jelöléskor figyelembe kell vennie az EP-választások végeredményét.

Bojkottal fenyegetnek

Az EP szociáldemokrata és néppárti frakciója kitart amellett, hogy csak csúcsjelölt lehessen az Európai Bizottság elnöke.

Ha az állam- és kormányfők mást javasolnak, akkor annak a személynek meg kell buknia. Felvállalom a konfliktust

- mondta a Spiegelnek Jens Geier, a német szociáldemokraták frakcióvezetője. Szerinte vészhelyzetben az egész EP-nek így kell tennie. Annegret Kramp-Karrenbauer, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke egyelőre szintén kiáll a csúcsjelölti rendszer (és egyben Manfred Weber) mellett:

A csúcsjelölti rendszer elve egy lépés a demokratikusabb Európa felé.

Emellett Markus Söder, a német Keresztényszociális Unió elnöke is ellenállásra szólította fel az EP-t.

Ha a Parlament valóban megmakacsolja magát, akkor totális patthelyzet alakul ki – az Európai Tanács jelöltjéből ugyanis csak akkor lehet az Európai Bizottság elnöke, ha a jelöltet az EP is megszavazza.

Az EP is megosztott

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az EP-frakciók között is komoly ellentét feszül. Múlt héten mind a szociáldemokrata, mind a liberális képviselőcsoport kosarat adott Webernek. A CDU elnöke viszont most azt szeretné, hogy a fejlemények tükrében gondolják át a döntésüket. Ugyanakkor információk reppentek fel arról is, hogy a CDU elnöksége mégis hajlandó lenne új jelöltben gondolkodni Weber helyett, hogy legalább a szocialisták csúcsjelöltjének, Frans Timmermansnak az elnökké választását megakadályozza.

A patthelyzet feloldása érdekében Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke  a héten párhuzamosan tárgyal az állam- és kormányfőkkel, valamint az EP-frakciók vezetőivel. A Tanács vasárnap újabb, rendkívüli csúcsot tart.

Rossz üzenet

A kiegyensúlyozott erőviszonyok és az érdekek bonyolult hálózata miatt az megjósolhatatlan, hogy kik és miért cserébe fognak engedni, és kik kerülnek ki győztesen a hatalmi játszmából.

Az viszont biztos, hogy a perpatvar elhúzódása rossz üzenet lenne az uniós polgárok számára, akik májusban megelőlegezték a bizalmat a politikusoknak, és rekordszámban járultak az urnákhoz. Felerősítené ugyanis azt a vélekedést, miszerint az EU hataloméhes, a választói akaratot háttérbe szorító politikusok játszóterévé vált.

Ez pedig a vezető uniós pozíciókból jelenleg még kiszoruló, de egyre népszerűbb eurószkeptikus erők malmára hajtaná a vizet.

Az EU-csúcs utáni videokommentárunkat a témában itt nézhetik meg:

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Népszava: az orosz vizsgálatok alapján kapott engedélyt a Szputynik V
Privátbankár.hu | 2021. január 23. 07:59
El sem kezdődött a Szputnyik V hazai klinikai vizsgálata.
Makro / Külgazdaság Orbán és Biden: érik a vihar a két kormány között - A hét videója
Káncz Csaba | 2021. január 22. 20:01
Az amerikai külügyminiszter- és pénzügyminiszter-jelölt szenátusi meghallgatásain nagyon kemény üzenetek hangzottak el Kína felé. Az Orbán-kormányra több ok miatt is borzasztóan nehéz időszak vár. Káncz Csaba videókommentárja.
Makro / Külgazdaság Ritka alacsony kórházi adóssággal indult az év
Kormos Olga | 2021. január 22. 17:58
A magyar egészségügyi intézmények a "karácsonyi ajándékba" kapott 44,8 milliárd forintos tartozáskiegyenlítésnek köszönhetően az újévet 8,1 milliárd forintos adóssággal kezdték meg. 
Makro / Külgazdaság Biden az olaszok mellé állt a konfliktusban – Párizs Putyinnal szövetkezik
Káncz Csaba | 2021. január 22. 14:34
Párizs kivételével az európai NATO-szövetségesek támogatnák a Biden-kormányzat fokozott segítségnyújtását a líbiai egységkormány irányába. Conte olasz miniszterelnök három hete támogatásáról biztosította Washington nagyobb odafigyelését a proxi háborúba süllyedt országra. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Bejelentették: 2 millió adag orosz vakcinát vásárol Magyarország
Privátbankár.hu | 2021. január 22. 12:45
Pár órával a péntek reggeli bejelentése után kiderültek a részletek az orosz vakcinarendelésről.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktorral szemben tesztelhetik lobbi-erejüket a "megszorított" polgármesterek
Vég Márton | 2021. január 22. 11:12
Jogi és pénzügyi leckét is kaptak az önkormányzatok a kormánytól az adóstop megkésett elrendelésével és az iparűzési adó megfelezésével. A kormányfő jóindulatában és a lokálpatrióta cégek adományaiban bízhatnak.
Makro / Külgazdaság A lengyelek jogi lépéseket tehetnek, ha a Pfizer nem pótolja kiesett szállítmányait
MTI | 2021. január 22. 10:50
Lengyelország jogi lépéseket vesz fontolóra, amennyiben a Covid-19 kór elleni egyik vakcina gyártója, a Pfizer nem pótolja az első negyedév folyamán a jelenleg csökkentett szállítmányait - közölte Piotr Müller kormányszóvivő egy pénteki interjúban.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter rendkívüli bejelentése: nagy mennyiségű orosz vakcinát vesz Magyarország
Privátbankár.hu | 2021. január 22. 09:18
Részletek még nincsenek, de a szerződést már aláírták a felek. A Facebookon közvetített sajtótájékoztatón a miniszter nagy mennyiségű vakcináról beszélt.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor szerint még sokáig maradnak a korlátozások
Privátbankár.hu | 2021. január 22. 08:28
Orbán Vikor miniszterelnök szerint ameddig nincs elég vakcina, addig maradnak a korlátozások.
Makro / Külgazdaság Biden egy sor rendeletet aláírt már az első napján
MTI | 2021. január 22. 07:00
 Joe Biden amerikai elnök első teljes hivatali napján, csütörtökön egy sor rendeletet írt alá a koronavírus-járvány megfékezését célzó intézkedésekről, és közölte, hogy a járvány egyesült államokbeli halálos áldozatainak száma várhatóan eléri a félmilliót februárban.
Friss
hírlevél