Fidel Castro a 20. század történelmének egyik legismertebb embere volt, noha csak egy 10 milliós, Magyarországnyi lakosságú karibi szigetországot uralt, igaz, azt egy fél évszázadon át, és közben ellenségeskedett a szomszédos szuperhatalommal. Céltalan forradalmárként indult, aki a hatalom megszerzéséig nem is gondolta át, milyen országot akar, utána döntötte el, hogy a szovjet típusú kommunizmus kell neki szovjet szövetséggel.
A hatalom megragadása
A hatalom megragadása bizonyos tekintetben hasonló Hitleréhez: első alkalommal pár emberrel egy laktanyát próbált elfoglalni és onnan az egész országot, ahogy Hitler is először egy sörcsarnok elfoglalásával akart hatalomra jutni. Castro büntetését is hamar elengedték, annyi különbség volt, hogy Castronak mennie kellett országából. Mexikóban ment, ahol összetalálkozott Che Guevarával, csatlakozott hozzájuk öccse, a ma is uralkodó Raul, és már meg is volt a forradalmi csapat magja.
Egy kis hajóval, a híres Granmával ment pár tucatnyi ember meghódítani a 10 milliós szigetet, és horribile dictu, sikerült nekik. A partraszállás után nagy részük ugyan elvérzett, de a kemény mag, köztük a Castro fivérek, folytatták a harcot a hegyekben. Mindent túléltek, erre mondjuk, hogy 100 életük volt, és végül győzelmüket annak köszönhették, hogy a nép rettentően utálta az addigi rendszert és diktátorát, Fulgencio Batistát. Úgy gondolták, jöjjenek a szakállas gerillák, hátha jobbak lesznek.
Világhatalom 10 napig
Fidelnek kivételes szónoki képességei voltak, így hamar el tudta fogadtatni magát. Ugyanakkor szó sem volt arról, hogy demokráciát teremt: egyik diktatúrát a másik váltotta fel. Kezdetben nem volt ideológiája, sőt Amerikával sem volt gondja, többször járt is ott, de hatalomra jutása után hamar megromlott a kapcsolat, így Castro a másik szuperhatalom, és annak társadalmi rendszere felé fordult.
Ezzel a hidegháború középpontjába került, és országának súlyánál sokkal nagyobb hatalma lett. A kubai rakétaválságban 10 napig úgy tűnt, ő a világ ura. Beinvitálta az országba a szovjeteket atomrakétáikkal együtt, amiből óriási balhé lett, levegőben lógott az atomháború. A világ tényleges urai, Kennedy és Hruscsov azonban bölcsebbek voltak, összehoztak egy megegyezést, miszerint a Szovjetunió elviszi a rakétáit, cserébe Amerika is elviszi a sajátjait Törökországból, és nem rohanja le Kubát.
Nem űzték el
A megegyezés működött, a kubai kommunista rendszer ugyan szankcióktól sújtva, de üzemelt, sőt a Szovjetunió megszűnését is túlélte. Ez sokakat meglepett, hisz arra számítottak, hogy a nép felkel vezetői ellen, ahogy Csehszlovákiában, Kelet-Németországban, Bulgáriában és Romániában történt. Nem így lett, mivel eltért a helyzet a kelet-európaitól. Környékünkön utálták a rendszert, és alig várták-vártuk, hogy jöjjön a nyugati kapitalizmus, volt minta, amit követhetünk.
A kubaiak egy jó része máshogy állt Castrohoz: őt tekintették annak az embernek, aki megvédi őket Amerikától, a Birodalomtól, ahogy ők nevezik. Emellett számukra, ha körülnéztek és körülnéznek, nincsenek igazán vonzó alternatívák. A többi nagyobb Karib-sziget országai, Jamaica, Dominika és Haiti is szegénységben élnek, és még a gyakorlatilag USA tagállammá vált Puerto Rico sem lett a kánaán: belefullad az adósságba.
Enyhülés
Mindazonáltal nem kevesen elégedetlenek voltak a rendszerrel, de ők több hullámban távozhattak. Castro néha megnyitotta az utat, hadd menjen, aki nem érzi jól magát, volt, hogy Amerika küldte vissza őket, mert nem akart annyi embert befogadni. Maga a rendszer is enyhült valamelyest a szovjet összeomlás után: a gazdasági túlélés érdekében megjelenhetett a külföldi tőke vegyesvállalatok formájában, korlátozott magántulajdont engedtek, majd szélesre tárták a kapukat az európai turisták előtt.
Még Castro a főnök
Fidel egészsége 80 éves koráig bírta, akkor megrendült, és két lépésben átadta a hatalmat öccsének, Raulnak. Így lényegében alig változott valami, a Castro-rendszer ma is tart. Fidel 10 amerikai elnök ideje alatt uralkodott, közülük a jámborabbakkal: Carterrel és Clintonnal békülgetett, de az áttörést Obama hozta, aki Raullal valamelyest rendezte a két ország kapcsolatát. Kuba sorsában egyelőre nem lesz jelentős változás, ez vélhetően csak akkor következik be, ha az ifjabb Castro is távozik a hatalomból, és akkor is nehéz eldönteni, merre fordul az ország.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 0,62 pontos nyitás után emelkedett csütörtökön kora délutánig.
