Az elmúlt pár hónapban több jelentős ipari beruházást jelentett be a kormány, illetve egyes, korábban kezdett építkezések is tovább haladtak. A jelek szerint nagyon fontos lett a kormánynak, hogy még gyorsabban történjenek ezek a beruházások, s a humánerő háttér is biztosított legyen. A munkaerő képzése mellett most az emberek elhelyezése került a középpontba. Utóbbi azért, mert egy adott munkerő tömeg kezelése sokkal egyszerűbb egyetlen telephelyen illetve lakóhelyen, mint buszoztatni őket akár 30-50 kilométeres körben vagy fizetni a bejárásukat annak minden kockázatával.
A munkásszállások tehát főleg az iparvárosokban, az észak-nyugati határövezetben, továbbá egyes óriásberuházásoknál indokoltak, mint például a MOL tiszaújvárosi polio-gyára vagy a FAKT AG bezenyei egymilliárd eurós mezőgazdasági-logisztikai és ingatlan beruházása, ami ráadásul kiemelt kormányzati beruházás.
„November elejétől ötödik alkalommal lehet pályázni, a Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap 2021. évi kerete terhére biztosított keretösszeg ezúttal 5 milliárd forint” – jelentette be Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. A program első négy kiírásában 39 önkormányzat és gazdasági társaság alakíthatott ki mintegy 5 ezer munkásszállási férőhelyet összesen 12,4 milliárd forint támogatással. Most tehát 5 milliárd forinttal nő a teljes program összege és akár további ütemek is lehetségesek – bár erről még nem nyilatkozott a szaktárca.
Kik pályázhatnak? Helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások és gazdasági társaságok 2020. november 2-től 2021. március végéig nyújthatnak be támogatási igényt az illetékes fővárosi, megyei kormányhivatalokhoz. Támogatás a legalább 80, de legfeljebb 200 férőhelyes munkásszállás építéséhez vagy felújításához kérhető.
„Az ötödik kiírással életbe lépő változás, hogy a támogatás segítségével legfeljebb 200 férőhelyes munkásszállás hozható létre, és módosulnak a támogatás igénybevételével létesíthető munkásszállás minimális felszereltségére, szolgáltatásaira vonatkozóan meghatározott előírások is, ami komfortosabb szálláshelyek megvalósítását teszi lehetővé” – emelte ki Bodó Sándor.
A helyi önkormányzatok, helyi önkormányzati társulások és az ezek 100 százalékos tulajdonában álló gazdasági társaságok a helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatásként, 80 százalékos támogatásintenzitás mellett, míg a magántulajdonú gazdasági társaságok regionális beruházási támogatásként juthatnak forráshoz a programban.
A kormány igyekszik terelgetni ezeket a forrásokat a szerint, hogy az ország melyik régiójában van az adott pályázó gazdasági társaság. A kevésbé fejlett körzetekben (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl) 50–70 százalékos, a Közép-Dunántúlon 35–55 százalékos, a Nyugat-Dunántúl régióban 25–45 százalékos a támogatás. A gazdasági társaságok részére nyújtott támogatás – az uniós szabályokkal összhangban – Budapesten nem, Pest megyében pedig csak korlátozottan érhető el. Ha csak az építési költségekre kérik a támogatást, akkor nem kell visszafizetni, új tárgyi eszközök beszerzéséhez viszont igen.
Magyarországon a piacon lévő vállalkozások mintegy 3-4 ezer forintot kérnek egy főtől (vagy munkáltatójától) éjszakánként, a munkásszállások zöme 150 fő alatti ingatlanokban helyezi el az érdeklődőket. Ha egy vállalat nagyobb kontingest foglal le hosszabb időre, akkor természetesen adnak némi kedvezményt. A mostani bejelentés akár 200 fős ingatlanok megépítését vagy felújítását is lehetővé teszi.
A Fidesz a Tiszával együtt ellene szavazott. 
