|
| Modern mecset Berlinben (Wikimedia Commons) |
„Ne mecseteket építsetek, hanem iskolákat” - idézi a Heise.de német weboldal Fethullah Gülen török politikust, akit a török kormány a puccskísérlet felelősének nevez. Iskolái már az eégsz világon léteznek, Németországban is, és a kormányzó iszlamista AKP párt támadásainak vannak kitéve. Az AKP külföldön is hajtóvadászatot tart a támogatóira, de legalábbis arra biztatja híveit, hogy jelentsék őket.
Recep Tayyip Erdogan elnök és támogatói számára ő az első számú közellenség, 2013 óta, pedig sokáig Erdogan és ő ugyanazon az úton jártak. Gülen egy olyan prédikátor, aki Said Nursi tanait továbbfejlesztve az iszlám egy modernebb és demokratikusabb változatának híve, ellentétben Erdogannal, aki egy ezzel szembehelyezkedő irányvonalat (Milli Görüs) képvisel – írják. Érdekes, hogy a szekuláris, azaz az egyház és állam szétválasztását hirdető korábbi török politikában mindkét irányzatot üldözték.
Sem Erdogannal, sem Gülennek nem tetszett a szekularizáció. Gülen a prédikációk helyet inkább világias, nyitottabb irányvonalat képviselt, öltönyt húzott, keresztény és zsidó vezetőkkel, még a pápával is találkozott. Erdogan inkább az egyszerű, műveletlen kisembereket képviselte. Egyszer még azt is kijelentette, hogy nem olvas könyveket, nincs erre ideje.
Gülen inkább az oktatást, képzést részesítette előnyben, azt nevezte az egyik legfőbb erénynek, és maga is számos könyvet írt. Az egyik címe például „Iszlám és demokrácia”.
Egy időben a kilencvenes években mindkét politikus karrierje véget érni látszott, Erdogant is elítélték, Gülen pedig az USA-ba emigrált, miután egy videófelvétel jelent meg róla, amelyben az állam fokozatos átvételére biztatta híveit. (Szerinte a felvételt manipulálták.)
Gülen ma mintegy ezer iskolát tart fenn világszerte, plusz egyetemi előkészítőket, amelyek nélkül nehéz egyetemre kerülni, de ahol Gülen tanait is tanítják. Olyanok a modern és haladó tanai, mint az AKP párt komplett ellentétje – írják. Például elveti a kötelező fejkendő-viseletet, miközben Erdogan tagadj a nemek egyenlőségét.
Vannak azonban Gülennek középkori, maradi tanai is, mint például az, hogy az iszlámtól való elfordulás halállal büntetendő. Bár kifelé nyitottságot hirdet, a szervezetén belül szektaszerű struktúrák uralkodnak, és aki ki akar szállni, azt fenyegetik, terrorizálják, büntetik – állítja a német oldal.
Gülen követői komolyak, műveltek, a párbeszédet keresik és elutasítják az erőszakot – írja a cikk. Teljes ellentétben Erdogan követőivel, akiket erőszakos hordához hasonlítanak. Ugyan Erdogant és Gülent is egyfajta személyi kultusszal veszik körül követőik.
Gülen világszerte több millió követőre tett szert, és az iskolákon túl gazdasági vállalkozásokat, alapítványokat, kiadóvállalatokat is tart fenn. Törökországi érdekeltségeit azonban az idén a rendőrség lefoglalta. Követői a letartóztatások és elbocsátások alapján elsősorban a rendőrség, ügyészség és a bírák között fordultak elő nagyobb számban.
