Kína kérte
A kínai jegybank maga kérte az IMF-et hogy vegye fel a jüant a saját valutakosarába. Feltehetően a kínai jegybank is felmérte, hogy enélkül nem fejlődik tovább egészségesen a gazdaság. Kína gazdasága reálértéken már nagyjából akkora, mint az EU vagy Amerika, így teljesen logikus, hogy devizája is hasonló funkciókat töltsön be, mint az euró vagy a dollár.
Jelenleg az IMF valutakosara a dollárt, az eurót, a japán jent és az angol fontot tartalmazza, ami reális is, mert a jüanon kívül ez a 4 legfőbb valuta. Ha belekerül a jüan, akkor a súlyánál fogva várhatóan ezermilliárd dollár, a nemzetközi tartalékok nagyjából 10 százaléka fog jüanba, vagyis kínai eszközökbe áramlani.
Egyre népszerűbb
A lényeg tehát az IMF döntése. Ha a szervezetet hivatalosan tartalékvalutának minősíti a jüant, akkor a nemzetközi bizalom rögtön megnő iránta, és rögtön megkezdődik a tartalékok átallokálása. Az IMF szerint Kína komoly lépéseket tett pénzrendszerének liberalizálása érdekében, így lehet, hogy most már meghozza a döntést a nemzetközi szervezet. 2010-ben még elvetették az ötletet.
A jüan egyébként 5. helyen áll a nemzetközi fizetéseknél használt valuták listáján, noha megilletné már a harmadik hely. Ha az IMF pozitívan dönt, valószínűleg annyira megnövekszik a jüanban bonyolított forgalom, hogy ez meg is valósul. Kanada például már ma is igen széles körben használja a jüant: a Kínával folytatott kereskedelemben szinte teljes egészében azt használja, így a kanadai dollár után a jüan a 2. az ország fizetési forgalmában.
Leendő súlya és a piaci hatás
A jüannak tehát teljesíteni kell az ún. SDR kritériumot (Special Drawing Rights), és ha az IMF úgy ítéli meg, hogy ez megvan, akkor kapja meg a valuta az SDR jogot, és részévé válik az SDR kosárnak. Az IMF weboldala szerint a kosár jelenlegi összetétele: 41,9 százalék dollár, 37,4 százalék euró, 11,3 százalék font sterling és 9,4 százalék jen. A jüan súlya, ha bekerülne, kezdetben 13-14 százalék között lehetne elemzők szerint.
Ha most nem jön össze a dolog, akkor piaci szereplők szerint 2020-ban már biztosan sikerül. Ha viszont most meglesz, óriási tőkeáramlás indul meg a kínai eszközök (elsősorban kötvények) felé, amely az egész deviza, és értékpapírpiacot megbolygatja, és persze jól felhúzza a kínai eszközök árfolyamát.
Egyre nehezebb békéről beszélni. 
