Első alakalommal történik meg, hogy az EKB monetáris politikáért felelős tanácsának egy tagja jelzi, hogy ideje abbahagyni a fedezetlen kötvényvásárlási programot. Igaz, hogy ez a tag történetesen német, és Németország már egy ideje követeli az extrém és immár teljesen fölösleges monetáris lazaság megszüntetését, de mindezeddig a bank, és különösen vezetője, Mario Draghi hallani sem akart erről.
Megjött az infláció
A Commerzbank vezető közgazdásza a Marketwatch szerint azt nyilatkozta, hogy a kötvényvásárlási programot minél előbb abba kell hagyni, mert túl sok a kedvezőtlen mellékhatás. Egyrészt lufi fújódott a kötvények árában, sőt bizonyos mértékig a részvénypiacokon is, ugyanakkor a déli tagállamok nem nehezedik semmilyen nyomás, hogy megreformálják gazdaságaikat. Ráadásul az eurózóna 10 ezermilliárd eurós gazdasága erősödni látszik több éves gyengélkedés után, a német infláció pedig 1,7 százalékra ugrott, így a reálkamat erősen negatív lett, ami német megtakarítók számára elfogadhatatlan.
Lautenschläger, az EKB egyetlen német igazgatótanácsi tagja már korábban is szkeptikus volt a kötvényvásárlással kapcsolatban, de most már határozottan kifejtette álláspontját, miszerint minden feltétel adott a tartós inflációhoz (vagyis a deflációs veszély már a múlt ködébe vész), és nem lenne jó addig várni, amíg a túlzott infláció veszélye felmerül. Szerinte a kötvényvásárlást már december előtt be kéne fejezni, és ebben támogatja őt a Bundesbank elnöke, Jens Weidmann, aki kezdettől ellenezte a programot.
Lomhák
A múlt hónapban az EKB 25 tagú kormányzótanácsa (az igazgatóság 6 tagja és a 19 tagállam jegybankelnöke) még támogatta a kötvényvásárlási program meghosszabbítását, noha korábban az volt a terv, hogy márciustól kezdve havi 10 milliárd euróval csökkentik a mértéket, és így év végére kifut a program. Ez úgy módosult, hogy havi 80-ról 60 milliárdra csökken az összeg, viszont nem határozták meg az időpontot, hogy meddig tart, vagy hogy mikor csökkenhetne tovább.
Fokozatosság, kezdés mihamarabb
Lautenschläger szerint lényeges lenne, hogy az extrém laza monetáris politika fokozatosan szűnjön meg, ehhez viszont folytatni kéne a kötvényvásárlási program csökkentését akár már áprilistól. Az Ifo gazdaságkutató intézet elnöke szerint erre a kormányzótanácsot akkor lehet rávenni, ha az eurózóna egészének inflációja eléri az 1,5 százalékot. A németek attól félnek, és nem ok nélkül, hogy ebben az esetben a más most is 1,7 százalékos német infláció 2 százalék, a jegybanki cél fölé kerül, és mivel az ennek megfelelő semleges monetáris politika csak lassan, évek alatt állítható helyre, az infláció ezalatt alaposan elszállhat.
A türelem vége
Mindenesetre egyértelmű, hogy a németek nem tolerálják tovább az irreális és értelmetlen monetáris lazaságot. Kérdés, hogy az EKB meddig akar szembemenni velük (ráadásul anélkül, hogy ésszerűen indokolni tudnák a program fenntartását), ami komoly politikai kockázatokat is jelent. Németországban idén választások lesznek, a politikusok nem tudják megmagyarázni a lakosságnak, hogy miért az erősen negatív reálkamat, ami megnövelheti az eurózónával szembeni ellenérzéseket és az önálló német monetáris politika iránti nosztalgiát.
Egy korábbi orosz szövetségi tisztségviselőt választottak elnökké Dél-Oszétiában, a Grúziától elszakadt, Oroszország által támogatott régióban. 
