|
| Mercedes CLA Shooting összeszerelése a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában. MTI Fotó: Ujvári Sándor |
A Parlament tavaly decemberben fogadta el a nagy port kavart, utcai megmozdulásokhoz vezető "túlóratörvényt", amely idén januártól a korábbi 250-ről 400-ra emelte a túlóraszám keretét - azaz a munkaadók mostantól a kollektív szerződésen belül akár 400 órányi extra munkára is kötelezhetik a munkavállalókat. A törvénymódosítást kimondva-kimondatlanul azért hozták, hogy enyhítsék a munkaerőhiányt, amely már számos szektorban sújtja a nagy multikat és a kisebb cégeket egyaránt.
Teljes gőzzel megy a termelés
A Privátbankár.hu három nagy külföldi autógyártót kérdezett meg arról, hogy él-e 2019-ben a törvény adta új lehetőséggel, azaz emeli-e a túlóraszámot, valamint megfelelő eszköznek tartja-e azt a munkaerőhiány orvoslására.
„A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. a mindenkor hatályos magyarországi törvényi rendelkezéseknek és más vonatkozó szabályozásoknak megfelelően végzi tevékenységét és ezeket továbbra sem véleményezi. A kecskeméti Mercedes-Benz gyárban az éves túlóraszámot és a maximális munkaidőkeretet a szakszervezettel megkötött, jelenleg is érvényben lévő kollektív szerződés szabályozza. A vállalat természetesen tartja magát ehhez a megállapodáshoz, miközben a gyárban a termelés már évek óta teljes kapacitással folyik”
- közölte lapunkkal a Mercedes-Benz.
Bár a válaszból nem derül ki konkrétan, hogy tervezik-e a túlóraszám emelését, azt nem is zárják ki. Kérdés ugyanakkor, hogy van-e erre a gyakorlatban lehetőségük, ha – mint írják – a gyárban már eddig is „teljes kapacitással” folyt a munka. (Újabb kérdéseinket elküldtük a cégnek, amint választ kapunk, közöljük.)
A béreket már növelték
A Mercedes-Benz egyúttal emlékeztetett arra, hogy tavaly sikeres bértárgyalásokat folytatott a szakszervezetekkel, ezért idén januártól érezhetően emelkedtek a dolgozók juttatásai. A cég tavalyi közleménye szerint a dolgozók bére akár 35 százalékkal is nőhet.
Kérdéseinket eljuttattuk a győri Audi Hungaria Zrt.-hez és az esztergomi Magyar Suzuki Zrt.-hez is, ezek a cégek azonban nem válaszoltak megkeresésünkre.
Mindez arra utal, hogy a téma átpolitizáltsága miatt a vállalatok inkább kerülik a nyilvánosságot, és nem szeretnék, ha nevük ebben a vonatkozásban bekerülne a hírekbe.
Lobbizhattak a túlóra-törvényért
Az mindenesetre aligha kérdéses, hogy a túlóraszám növelésével a kormány főleg a munkaadóknak kedvez, és logikus feltételezésnek tűnik, hogy utóbbiak lobbiztak ezért a változásért.
A legnagyobb német gazdasági lap, a Handelsblatt decemberben azt írta: a német gazdaság „budapesti képviselői” szerint valóban felmerült a kívánság a munkaidő rugalmasabbá tételére, ugyanakkor a törvény módosítását a politika belügyének tartják.
Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter a Világgazdaságnak adott interjúban szintén azt mondta, hogy a gazdasági szereplők kérték a túlmunka-szabályozás módosítását.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig az mfor.hu kérdésére azt válaszolta: felmerülhetett az igény a cégeknél a túlórák emelésére, de a kormányt ez nem befolyásolta a döntés meghozatalakor.
Elmaradtak az egyeztetések - eddig nem ugrottak a lehetőségre a vállalkozások
Megkérdeztük a munkáltatói oldalt is a Munka törvénykönyve módosításának adaptálásáról. Mint lapunknak nyilatkozták, a jogszabály ragadványnevét, a "rabszolgatörvény" megnevezést erősen demagógnak tartják. Ezt Perlusz László a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára mondta a Privátbankár.hu-nak.
„Noha jó szándékú a kezdeményezés, a törvénymódosítás legnagyobb problémája mégis az, hogy elmaradtak az előzetes, mélyreható egyeztetések a Munka törvénykönyvét érintő kérdésekben. Ha a szociális partnerekkel, a munkaadókkal és munkavállalókkal egyeztettek volna a törvény beterjesztői, elkerülhetők lettek volna a felesleges viharok” – nyilatkozta Perlusz.
A VOSZ főtitkára a törvénymódosítás kapcsán nem tud visszaélésekről, pozitívumát és rugalmasságát tapasztalták eddig a változásnak. A vállalkozóktól sem kaptak negatív reakciókat, de azt sem érzékelik, hogy tömegesen akarnák alkalmazni a cégek a 400 órás túlmunkára és a 3 évre emelt munkaidőkeret elszámolásra vonatkozó, törvény biztosította lehetőséget.
A főtitkár egyúttal kiemelte: a módosítással összefüggésben megjelent „szörnyű számok” – mint például a heti 68 órára emelt munkaidőkeret –, nem azt jelentik, hogy folyamatosan ennyit kellene dolgoznia a munkavállalónak. Ezek közé pihenőnapokat is iktatnak, illetve akkor alkalmazhatják ezt a munkaidőkeretet a munkaadók, amikor valamilyen szezonális vagy munkaszervezési okokból kifolyólag túlmunkára van szükség.
Van, aki örül a túlmunkának
Akadt viszont olyan visszajelzés is, amikor a munkavállaló azt mondta, örül a túlmunka lehetőségének. Ő eddig legálisan, kollektív szerződés hiányában (mivel egy közepes méretű vállalatról van szó) nem tudott 250 óránál több túlmunkát vállalni, mostantól viszont nem kell másodállást vállalnia.
Perlusz László szerint ha a munkáltató vissza akar élni a Munka törvénykönyve által biztosított lehetőségekkel, arra korábban is módja volt és az új szabályozás mellett is megpróbálhatja. Ebből adódóan a VOSZ-nál nem látnak különösebb gondot a szabályozást tekintve, hiszen a munkaadók a munkavállalókkal való egyeztetések alapján született írásos megállapodás szerint járnak el. A VOSZ főtitkára ugyanakkor ismét kihangsúlyozta: a törvény alapvető problémáját abban látja, hogy előtte nem voltak alapos egyeztetések a munkaadókkal és a munkavállalói érdekképviseletekkel.
A Beneš-dekrétumok vitatását kriminalizáló törvény ellen. 
