TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A kecskeméti Mercedes az éves túlóraszámot az érvényes kollektív szerződés alapján, a törvényekkel összhangban szabályozza – közölte a német autógyártó a Privátbankár.hu kérdésére, miszerint tervezik-e idén a munkaidőkeret emelését. A győri Audi és az esztergomi Suzuki nem válaszolt a megkeresésünkre. A VOSZ főtitkára szerint a cégek egyelőre visszafogottan fogadják az új lehetőséget.
Mercedes CLA Shooting összeszerelése a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában. MTI Fotó: Ujvári Sándor

A Parlament tavaly decemberben fogadta el a nagy port kavart, utcai megmozdulásokhoz vezető "túlóratörvényt", amely idén januártól a korábbi 250-ről 400-ra emelte a túlóraszám keretét - azaz a munkaadók mostantól a kollektív szerződésen belül akár 400 órányi extra munkára is kötelezhetik a munkavállalókat. A törvénymódosítást kimondva-kimondatlanul azért hozták, hogy enyhítsék a munkaerőhiányt, amely már számos szektorban sújtja a nagy multikat és a kisebb cégeket egyaránt.

Teljes gőzzel megy a termelés

A Privátbankár.hu három nagy külföldi autógyártót kérdezett meg  arról, hogy él-e 2019-ben a törvény adta új lehetőséggel, azaz emeli-e a túlóraszámot, valamint megfelelő eszköznek tartja-e azt a munkaerőhiány orvoslására.

„A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. a mindenkor hatályos magyarországi törvényi rendelkezéseknek és más vonatkozó szabályozásoknak megfelelően végzi tevékenységét és ezeket továbbra sem véleményezi. A kecskeméti Mercedes-Benz gyárban az éves túlóraszámot és a maximális munkaidőkeretet a szakszervezettel megkötött, jelenleg is érvényben lévő kollektív szerződés szabályozza. A vállalat természetesen tartja magát ehhez a megállapodáshoz, miközben a gyárban a termelés már évek óta teljes kapacitással folyik”

- közölte lapunkkal a Mercedes-Benz.

Bár a válaszból nem derül ki konkrétan, hogy tervezik-e a túlóraszám emelését, azt nem is zárják ki. Kérdés ugyanakkor, hogy van-e erre a gyakorlatban lehetőségük, ha – mint írják – a gyárban már eddig is „teljes kapacitással” folyt a munka. (Újabb kérdéseinket elküldtük a cégnek, amint választ kapunk, közöljük.)

A béreket már növelték

A Mercedes-Benz egyúttal emlékeztetett arra, hogy tavaly sikeres bértárgyalásokat folytatott a szakszervezetekkel, ezért idén januártól érezhetően emelkedtek a dolgozók juttatásai. A cég tavalyi közleménye szerint a dolgozók bére akár 35 százalékkal is nőhet.

Kérdéseinket eljuttattuk a győri Audi Hungaria Zrt.-hez és az esztergomi Magyar Suzuki Zrt.-hez is, ezek a cégek azonban nem válaszoltak megkeresésünkre.

Mindez arra utal, hogy a téma átpolitizáltsága miatt a vállalatok inkább kerülik a nyilvánosságot, és nem szeretnék, ha nevük ebben a vonatkozásban  bekerülne a hírekbe.

Lobbizhattak a túlóra-törvényért

Az mindenesetre aligha kérdéses, hogy a túlóraszám növelésével a kormány főleg a munkaadóknak kedvez, és logikus feltételezésnek tűnik, hogy utóbbiak lobbiztak ezért a változásért.

A legnagyobb német gazdasági lap, a Handelsblatt decemberben azt írta: a német gazdaság „budapesti képviselői” szerint valóban felmerült a kívánság a munkaidő rugalmasabbá tételére, ugyanakkor a törvény módosítását a politika belügyének tartják.

Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter a Világgazdaságnak adott interjúban szintén azt mondta, hogy a gazdasági szereplők kérték a túlmunka-szabályozás módosítását.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig az mfor.hu kérdésére azt válaszolta: felmerülhetett az igény a cégeknél a túlórák emelésére, de a kormányt ez nem befolyásolta a döntés meghozatalakor.

Elmaradtak az egyeztetések - eddig nem ugrottak a lehetőségre a vállalkozások

Megkérdeztük a munkáltatói oldalt is a Munka törvénykönyve módosításának adaptálásáról. Mint lapunknak nyilatkozták, a jogszabály ragadványnevét, a "rabszolgatörvény" megnevezést erősen demagógnak tartják. Ezt Perlusz László a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára mondta a Privátbankár.hu-nak.

„Noha jó szándékú a kezdeményezés, a törvénymódosítás legnagyobb problémája mégis az, hogy elmaradtak az előzetes, mélyreható egyeztetések a Munka törvénykönyvét érintő kérdésekben. Ha a szociális partnerekkel, a munkaadókkal és munkavállalókkal egyeztettek volna a törvény beterjesztői, elkerülhetők lettek volna a felesleges viharok” – nyilatkozta Perlusz.

A VOSZ főtitkára a törvénymódosítás kapcsán nem tud visszaélésekről, pozitívumát és rugalmasságát tapasztalták eddig a változásnak. A vállalkozóktól sem kaptak negatív reakciókat, de azt sem érzékelik, hogy tömegesen akarnák alkalmazni a cégek a 400 órás túlmunkára és a 3 évre emelt munkaidőkeret elszámolásra vonatkozó, törvény biztosította lehetőséget.

A főtitkár egyúttal kiemelte: a módosítással összefüggésben megjelent „szörnyű számok” – mint például a heti 68 órára emelt munkaidőkeret –, nem azt jelentik, hogy folyamatosan ennyit kellene dolgoznia a munkavállalónak. Ezek közé pihenőnapokat is iktatnak, illetve akkor alkalmazhatják ezt a munkaidőkeretet a munkaadók, amikor valamilyen szezonális vagy munkaszervezési okokból kifolyólag túlmunkára van szükség.

Van, aki örül a túlmunkának

Akadt viszont olyan visszajelzés is, amikor a munkavállaló azt mondta, örül a túlmunka lehetőségének. Ő eddig legálisan, kollektív szerződés hiányában (mivel egy közepes méretű vállalatról van szó) nem tudott 250 óránál több túlmunkát vállalni, mostantól viszont nem kell másodállást vállalnia.

Perlusz László szerint ha a munkáltató vissza akar élni a Munka törvénykönyve által biztosított lehetőségekkel, arra korábban is módja volt és az új szabályozás mellett is megpróbálhatja. Ebből adódóan a VOSZ-nál nem látnak különösebb gondot a szabályozást tekintve, hiszen a munkaadók a munkavállalókkal való egyeztetések alapján született írásos megállapodás szerint járnak el. A VOSZ főtitkára ugyanakkor ismét kihangsúlyozta: a törvény alapvető problémáját abban látja, hogy előtte nem voltak alapos egyeztetések a munkaadókkal és a munkavállalói érdekképviseletekkel.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Koronavírus: leginkább a macskákra veszélyes
Kormos Olga | 2020. október 26. 18:24
Sok a bizonytalanság a tekintetben, hogy képesek-e elkapni a koronavírust házikedvenceink, s jelenleg úgy tűnik, hogy a kutyák alig, de a macska- és nyestfélék, valamint a hörcsögök fogékonynak bizonyulnak.
Makro / Külgazdaság Járványügyi adatok: törvénymódosítással védi a kormány
Kormos Olga | 2020. október 26. 17:29
Október 22-én nyújtották be a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos törvény módosításait a Parlamentbe. A dokumentum többek között azt is rögzíti, hogy a kormány mégsem tart igényt arra, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium az Operatív Törzs mellett járványügyi tudományos munkacsoportot hozzon létre.
Makro / Külgazdaság Már a parlamentbe is csak maszkban lehet bemenni, sálban, kendőben nem
Baka F. Zoltán | 2020. október 26. 16:02
Szigorítottak a szabályokon, közben a főváros a saját rendelete visszavonására készül.
Makro / Külgazdaság Az amerikai időzített bomba – Moszkva feszülten figyel
Káncz Csaba | 2020. október 26. 14:04
Első alkalommal fordul elő az USA történelmében, hogy a fehérek után a mostani elnökválasztáson a hispánok fogják képviselni a regisztrált választók legnagyobb csoportját – megelőzve az afroamerikaiakat. A gyorsan növekvő hispán népesség egyben geopolitikai sérülékenységet jelent és ezzel az ellenfelek is tisztában vannak. Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Itt az áttörés? Megtalálhatták a Covid ellenszerét
Wéber Balázs | 2020. október 26. 10:53
Az Oxfordi Egyetem és az AstraZaneca brit gyógyszergyár által közösen kifejlesztett vakcina immunissá teheti az időseket a koronavírussal szemben.
Makro / Külgazdaság Árzuhanás lesz a benzinkutakon szerdától
Privátbankár.hu | 2020. október 26. 09:42
A 95-ös literje 5 forinttal kerül majd átlagban kevesebbe október 28-ától. Ekkora mértékű olcsóbbodásra utoljára több mint fél éve, még a koronavírus-járvány első hullámának tombolása idején, április 8-án volt példa. A gázolaj ára viszont ezúttal sem változik, így az immár október 7-e óta van bebetonozva.
Makro / Külgazdaság Koronavírus: Már 233-an vannak lélegeztetőgépen - Elhunyt 47 beteg
Privátbankár.hu | 2020. október 26. 09:01
2316 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel  61 563 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma.
Makro / Külgazdaság Negyedmilliárdot utazott el két év alatt Orbán Viktor
Privátbankár.hu | 2020. október 26. 07:36
Orbán Viktor miniszterelnök és kísérői fejenként és átlagosan 78 ezer forintot fizet egy éjszakai szállásért külföldön.
Makro / Külgazdaság GKI: erősödött a munkanélküliségtől való félelem
MTI | 2020. október 26. 07:16
A GKI konjunktúraindexe októberben kissé javult, de továbbra sem érte el júliusi szintjét, az üzleti várakozások pozitív irányba mozdultak, a lakosságiak viszont már negyedik hónapja romlanak - közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.
Makro / Külgazdaság Ötvenezer forint: ekkora a különbség a nyugellátások között a fővárosiak és a szabolcsiak között
Baka F. Zoltán | 2020. október 26. 06:07
Az átlagot nézve. Jövőre akár a nettó minimálbér alá is beeshet a keleti megyében ez az összeg.
Friss
hírlevél