Meglepő, hogy az oroszok szerint ki áll a merénylet mögött, útleveleket koboznak el az orosz hatóságok

• Az orosz hatóságok az ukrán kormányt, illetve a régóta börtönben ülő Alekszej Navalnij ellenzéki vezetőt is összefüggésbe hozták Vladlen Tatarszkij katonai blogger meggyilkolásával. Az orosz Állami Terrorellenes Bizottság állítása szerint az ukrán biztonsági szolgálatok együttműködtek Navalnij korrupcióellenes szervezetével a merénylet végrehajtásában. A tegnap az esettel összefüggésben letartóztatott Daria Trepova kihallgatása már folyamatban van.
• Elkobozzák az orosz hatóságok a vezető tisztségviselők és az állami vállalatok vezetőinek útleveleit, hogy ezzel akadályozzák meg azok külföldi utazásait. A lépés oka az lehet, hogy megakadályozzák az érintettek esetleges külföldre menekülését, illetve ott a külföldi titkosszolgálatokkal történő kapcsolatfelvételt.
• Orosz dróntámadás értre Odesszát ma hajnalban. Az ukrán légvédelem is akcióba lépett, egyelőre nem tudni, milyen károkat okoztak a beérkező pilóta nélküli repülőgépek, a helyi hatóságok csak annyit közöltek: „vannak károk”. Az ukrán katonai vezetés arra figyelmeztetett, hogy lehet második hulláma a támadásnak.
• Hírek szerint Marija Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosát meghallgathatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának egy informális ülése. A biztos ellen Vlagyimir Putyin elnökkel együtt nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság. A Biztonsági Tanács soros elnöki tisztjét április 1-től Oroszország tölti be.

• Oroszország senkire sem jelent nukleáris fenyegetést, minden ezzel ellentétes állítás a nyugati propaganda része - jelentette ki hétfőn Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője a világszervezetnél tartott sajtótájékoztatóján.
  "Ami az atomháborút illeti, nyugodtan alszom, mert tudom, hogy mi legalábbis nem kérünk belőle, s nem is fenyegetünk ilyesmivel" - válaszolt újságírók kérdésére Nyebenzja.
  "Propaganda az egész narratíva arról, hogy Oroszország nukleáris robbanófejekkel fenyegeti a világot" - húzta alá a diplomata. Hangsúlyozta mindemellett, hogy az orosz nukleáris doktrína "nagyon világos forgatókönyveket határoz meg", amelyek esetén be lehet vetni ilyen jellegű fegyvereket. "Jelenleg egyértelműen nem olyan a helyzet, amely szerepelne nukleáris doktrínánkban" - tette hozzá.
  Nyebenzja beszélt arról is, hogy Oroszország teljesen legitim módon tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) a Szovjetunió jogutódjaként. "Erről megállapodás is született a Szovjetunió volt tagjaival, így a többi között Ukrajnával is" - válaszolt az orosz diplomata egy ukrán újságíró kérdésére.
  Kiemelte azt is, hogy a nyugati államok nem dönthetnek arról, hogy ki elnökölhet az ENSZ BT-ben. Ezzel a kijelentésével arra a felhívásra reagált, hogy fosszák meg Oroszországot áprilisban kezdődő soros elnöki tisztségétől az ENSZ BT-ben. "Egyes országok úgy vélik, eldönthetik, kit szeretnének vagy nem szeretnének az ENSZ BT elnöki székében látni. Amíg fennáll a jelenlegi világrend, létezik az ENSZ BT, nem lesznek változások az eljárásrendben. Az elnökség rendje szigorúan meghatározott. Nem az ő tisztjük ezen változtatni" - hangoztatta.
  Szót ejtett arról is, hogy Oroszország kész megszervezni Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai külügyminiszter találkozóját a világszervezet székhelyén április 24-25-én, amikor az orosz tárcavezető odalátogat. Hozzátette ugyanakkor, hogy egy ilyen tanácskozáshoz a másik fél hajlandóságára is szükség van.

• Fellebbezést nyújtott be letartóztatása ellen Evan Gershkovich, a múlt héten kémkedés vádjával Oroszországban letartóztatott amerikai újságíró. A Fehér Ház szerint az amerikai kormányzat „mindent megtesz” az újságíró szabadon bocsátásáért, és a letartóztatást Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is elítélte.

(The Guardian, MTI, Káncz Csaba)