Virovácz Péter szerint a lassabb bővülés mögött az élelmiszertermék jellegű boltok forgalmának mindösszesen 2,6 százalékos éves bővülése áll. Vélhetően a választások előtti egyszeri bónusz kifizetések és Erzsébet utalványok elköltése már márciusban megtörténhetett, így az áprilisi adatokban ezek már nem jelenhettek meg, ugyanakkor az áprilisra eső húsvét is torzította az adatokat.
A második félév más lassulást hozhat
A szakértő szerint az üzemanyagárak csökkenése mellett is erős bővülés tapasztalható a üzemanyag-kiskereskedelem forgalmában, a nem élelmiszer-kiskereskedelem pedig átlagos teljesítménnyel rukkolt elő, ami jelen esetben igen erős, 9,2 százalékos bővülést takar.
|
Megerősítették: tényleg közel Orbánék célja A második becslés szerint is 4,4 százalékkal emelkedett a GDP az első negyedévben. Tovább >>> |
A Takarékbank elemzője elmondta: Az idén folytatódó, 7,5 százalék körüli reálbér növekedés, a márciusban 16 éves csúcsra ugró fogyasztói bizalom, a háztartások pénzügyi vagyonának meredek növekedése miatt a következő hónapokban fennmaradhat a kiskereskedelmi forgalom dinamikus bővülése – ez azonban az év második felében a magasabb bázis miatt már lassulhat.
Tovább nő a belső fogyasztás
Suppan Gergely szerint a tavalyi 5,3 százalékos növekedést idén kissé gyorsabb, 5,7 százalékos bővülés követhet, aminek további lökést adhat az új lakások idén várható átadási hulláma is. A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így számos területen jelentős növekedésre lehet számítani, amint azt a frissen megjelenő részletes GDP adatok is tükrözik.
AZ Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint a lassulás legfontosabb oka az volt, hogy az élelmiszer-eladások lassultak, éves szinten 2,6 százalékra a március 7,4 százalékról - ugyanakkor a nem élelmiszer-kiskereskedelem és az üzemanyag-kiskereskedelem bővülése azt jelenti, hogy a forgalom az elkövetkező hónapokban továbbra is erős maradhat.
Az inflációs adatokra pillantva meglepő lehet az alapkamat békén hagyása. 
