Essősy Zsombor szerint amennyiben mégis a jelenlegi tervekkel kellene számolni, akkor is Magyarország lenne a felzárkózási támogatások hetedik legnagyobb haszonélvezője a tagállamok közül. A mostani, 2014-2020 közötti időszak tárgyalásai során 30 százalékos lett volna a támogatás-elvonás, így viszont csak 10 százalékkal kaptunk kevesebbet, mint 2007 és 2013 között – tette hozzá.

Jelentősen átalakítottuk a gazdaságot

Az Egyesült Királyság kilépése miatt csökken az uniós kassza mérete, továbbá a kiadások is nőnek. A kelet-közép-európai országok gazdasági teljesítménye ráadásul lényegesen nagyobb, mint a dél-európai tagállamoké, amelyekben rendkívül magas a munkanélküliség, kiemelten a fiatalok körében.

A vezérigazgató elmondta: Egyfelől büszkék lehetünk magunkra, mivel elindult a kohézió, ugyanakkor ezt úgy értük el, hogy jelentősen átalakítottuk a gazdaságunkat. Ezzel szemben a mediterrán országok mostani helyzetéhez hozzájárult, hogy a válságkezelés során nem hozták meg azokat az intézkedéseket, amelyek elősegítették volna a felzárkózásukat, így végső soron Brüsszel nem jutalmazza, hanem bünteti eredményeinket, és azoknak kedvez, akik nem tették meg a szükséges lépéseket a gazdaságuk fellendítése érdekében – mondta.

Az eddigi beruházások bizonyos részét a hazai költségvetés előfinanszírozta, a számlák megküldése pedig a következő időszakban várható így a vizsgálatokat is csak a következő hónapokban tudja lezárni az uniós hatóság, amikor ténylegesen látja a benyújtott dokumentumokat. Hozzátette: a kormánynak körültekintőnek kell lennie a számlák megküldésénél, ezt követően a bizottsági tárgyalásokon választ kell adnia azokra az esetlegesen felmerülő kérdésekre, amelyeket a hatóságok felvethetnek a pénzköltésekkel kapcsolatos eljárásokról.