A tárcáknak augusztus elejéig kell a Magyar Államkincstárnak bejelenteniük részletes zárolási javaslataikat - mondta a Napi Gazdaságnak Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős államtitkára. A 110 milliárd forintos zárolás kapcsán elmondta, az elemzői konszenzus szerint idén a magyar költségvetés hiánya a GDP három százaléka alatt teljesül, az Európai Bizottság tavaszi prognózisában is 2,9 százalékos deficitet jelzett előre. Az elmúlt hónapok folyamatai miatt ugyanakkor a kabinet célszerűnek látta egy óvatossági, biztonsági intézkedés meghozatalát. Úgy tűnik, hogy az infláció miatt, ami az idén eddig gyakorlatilag nulla százalék körül mozog, némileg kevesebb áfabevétellel kalkulálhat a költségvetés. Emellett úgy döntött a kormány, hogy bővíti a közfoglalkoztatás keretében dolgozók létszámát, ami 47,3 milliárd forintos extra kiadást jelent a büdzsének.

Lekerült a napirendről az útépítők különadója?

Brüsszel azt vizsgálja, hogy mennyire volt szabályos az útépítő cégek pályáztatásának feltételrendszere. Ma még nem tudjuk, hogy mi lesz a döntés, ezért óvatossági lépésként a költségvetésben nagyobb tartalékot kell képezni – mondta Banai, aki ugyanakkor azzal, hogy a zárolás indokai között sorolta fel a tételt, jelezte, jelezhette, hogy a korábban meghirdetett, s egyes Fideszes érdekköröknek komoly hátrányt okozó útépítő cégekre kivetendő különadó lekerült a napirendről.

.Az év utolsó hónapjaiban derül ki, hogy a kormány a makrogazdasági, és az államháztartási mutatók tudatában fel tudja-e szabadítani az összeget. A 110 milliárd forintos zárolásból csupán 39,4 milliárd forint érinti a tárcákat. Nagy hányadot tesz ki ugyanakkor a beruházási alap megkurtítása, amivel kapcsolatban Banai elmondta: minden beruházás megvalósul, de nem feltétlenül idén. Áttekintették a tervezés alatt álló és a már futó beruházásokat, amelyek közül több eleve 2014-2015 között valósul meg, annak ellenére, hogy a fedezete az idei büdzsében már szerepel. Olyan eset nem lesz, hogy a vállalkozók által már beadott számlát nem egyenlíti ki az állam - hangsúlyozta. Az azonban előfordulhat, hogy egyes projektek megvalósulása átcsúszik a következő évre.

Megegyeznek Brüsszellel

Az államtitkár szerint az uniós támogatások intézményrendszerének magyar átalakítása miatt semmilyen forrásfelfüggesztés nem történt, s lezáródni látszik a vita az Európai Bizottsággal az irányító hatóságok és a közreműködő szervezetek átszervezése kapcsán. Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság elkészítette a jelentését, amiből a kormány arra következtetett, hogy megnyugtató módon le lehet zárni a vitát. Nincs is olyan uniós előírás, hogy milyen szervezeti rendszerben, milyen formában kell egy tagállamnak a közvetítői feladatokat ellátni - mondta az államtitkár.

Haladnak a stratégiai átalakítások, de még magas az újraelosztás

Azzal kapcsolatban, hogy több nemzetközi tanulmány is szól arról, hogy a költségvetés 50 százalékos újraelosztási aránya a szomszédos országok 35-45 százalékos rátájával szemben igen magas, Banai a makrogazdasági adatok eredményeivel és azzal érvelt, hogy stratégiai átalakítások is lezajlottak. Ide sorolta az önkormányzati finanszírozás rendszerének megújítását, amelynek keretében a A kormány átvállalta ugyan az önkormányzatok teljes adósságát, ami természetesen forrásátcsoportosítással is járt, de „cserébe” a helyi önkormányzatoknak felelős gazdálkodást kell folytatniuk, s ezt az új önkormányzati szabályrendszer biztosítja. Ugyanakkor elismerte, hogy van még tennivaló, például az egészségügyi rendszer megkezdett megújításában is.

Az áfabevétel igazolja a pénztárgép-cserét

Az online kasszák esetében az intézkedés pozitív hatását igazolják egyes ágazatok bevallási adatai. Az áfacsalásban leginkább érintett kiskereskedelmi szektoroknál az első negyedévben 29 százalékkal, 17 milliárd forinttal több áfabevétel folyt be az államkasszába a tavalyi hasonló időszakhoz képest. A teljes kereskedelmi szektor pedig 55 milliárd forinttal, 15 százalékkal teljesített jobban a vizsgált időszakban.